elfeledkezik tn ige 14b

1. ’〈annak kif-ére, hogy vki elfelejt vkit, vmit, már nem emlékszik rá〉’ ❖ igen csudálom, hogy [a cáfolat közlői] olly hamar elfeledkeztek csak a’ nem rég történt eseményekről (1844 Pesti Hírlap CD61) | váltig erősködött, hogy tényleg ismertük már egymást s én csak elfeledkeztem róla (1918 Déry Tibor CD10) | Annyira lesújtotta s fölemelte az esemény, hogy tétován állt egy helyben. Nem tudta, mit tegyen, arról is elfeledkezett, hova indult, mi volt útjának a célja (1957 Kodolányi János 9342008, 177) | A levéllel nem törődtem többet, és el is feledkeztem róla (1997 Természet Világa ford. CD50).

2. ’〈annak kif-ére, hogy vmely szellemi érték v. jelentős személy emléke feledésbe merül, a kollektív emlékezetben, ill. gyakorlatban nem őrződik meg〉’ ❖ A melly nemzet elég korcs nyelvéről elfeledkezni, az csak egy lépésnyire van a nemzetiségét végenyészettel fenyegető örvénytől (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a magyar irodalom igen gazdag olyan tehetségekben, akik más, idegen nemzetek irodalmában is számot tennének és eleven erőt, igaz értéket jelentenének és akikről még is elfeledkezett az írók és olvasók serege egyaránt (1924 Juhász Gyula¹ 9284906, 78) | Méltatlan, hogy az egyik legnagyobb magyarról elfeledkeztek. József főherceg Habsburgként volt magyar (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈annak kif-ére, hogy vkinek vmely, számára fontos személy v. dolog iránti kötődése, elkötelezettsége megszűnik, tőle (érzelmileg) eltávolodik〉’ ❖ el-ne-feletkezzünk Szüléinkröl; hanem emellyünk egy oſzlopot emlékezetekre (1780 Dugonics András 7087026, [XV]) | Lehet-e, hogy egy atya elfeledkezzék fiáról? (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | mély szomoruság tölt el, hogy ugy elfeledkezik szülővárosáról, hogy beláthatlan időn belül nem is szándékozik haza jönni (1916 Pesti Hírlap nov. 14. C5664, 24) | az elszegényedett bánsági oláh parasztság a nemzeti eszméről elfeledkezik és visszakivánja a régi jóléttel a magyar uralmat (1923 Budapesti Hírlap dec. 30. C4711, 4) | A postás a hazatért, róla lassan elfeledkező Nerudának magnóra veszi a sziget jellegzetes zörejeit (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (szépítő is) ’〈annak kif-ére, hogy arról, amivel, akivel teendője, kötelezettsége lenne, megfeledkezik, ill. vmely teendőt, kötelezettséget (feledékenységből) elmulaszt vki, vmi〉’ ❖ Az Ég, a’ melly egy Aſzſzonyjal és egynéhány Magzatokkal meg-áldá az ö ſzolgáját, el-tartásáról ſem feletkezik-el (1786 Sándor István ford.–Rabener 7287012, 204) | ezek [ti. a témában eddig született külföldi művek] felől el nem feledkezem midőn magamat majd a’ nagy Munkának alá adom (1815 Kazinczy Ferenc C2565, 423) | Mindennap tettem Hiripinek ételt és pálinkát az ablakba. […] Egyszer azonban elfeledkeztem Hiripiről. Reggelre az összes ablakaimat betörve találtam (1881 Mikszáth Kálmán 8312031, 45) | Jancsi nem feledkezett el az igért imádságról se. De [megírását] vasárnapra hagyta, meg a kerti munkák elvégzése után való időre (1907 Gárdonyi Géza 9173003, 234) | a forradalom elfeledkezett a jobbágyi állapot felszámolásáról (1995 Kontler László CD17).

4. ’〈annak kif-ére, hogy vki (átmenetileg) figyelmen kívül hagy, nem tudatosít magában vmit, ill. (tudatosan) nem gondol rá, nem törődik vele〉’ ❖ nem felejtém, hogy a’ Szín költőjének a’ Víg játékokban sem szabad a’ Moralitásról elfeledkezni (1831 Kazinczy Ferenc C4938, 560) | amikor hivatásában van, mikor előadást tart, akkor kínjai csillapulnak: elfeledkezik róluk (1875 Jókai Mór CD18) | Az a könyv, a melyet küldött, annyira lenyűgözött, hogy elfeledkeztem az idő múlásáról (1907 Schöpflin Aladár ford.–Wilde 9590008, 205) | amikor az ember bosszús, elfeledkezik Sasku Károly illemtanáról (1908 Cholnoky Viktor CD10) | Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a deszkatámlájú szék a parasztságnál elsősorban reprezentációs tárgy volt (1991 Magyar néprajz CD47).

4a. ’〈annak kif-ére, hogy vki nem tart számon vmit, úgy gondol, tekint vmire, mintha az meg sem történt volna〉’ ❖ bltsebben tselekszenek azon […] emberek, kik nékiek okozott sérelmeket hamar meg-botsáthatják, és azokról el-feletkezhetnek (1790 Földi Ferenc ford.–Campe C1757, 99) | [Zrínyi Miklós] öcscsével, Péter gróffal azóta kibékült, izetlen meghasonlásáról szerető szívvel elfeledkezett; hiszen a megosztozkodásban és hadakozásban egyaránt méltó testvérnek, igazi Zrínyi-vérnek bizonyult (1898 Széchy Károly CD55) | Örök mindenható Úristen! ki azt parancsoltad, hogy atyánkat tiszteljük, légy kegyelmes jóvoltodból az én atyám lelkéhez, és elfeledkezvén bűneiről, minket vele egyetemben az örök boldogságnak örömében tégy részessé (1974 Boldizsár Miklós 1022001, 156).

5. elfeledkezik magáról ’〈annak kif-ére, hogy megfeledkezik magáról, nem ügyel arra, hogy mit tesz v. mond, ill. mi történik vele v. körülötte〉’ ❖ Mindig az ideiglenes után sovárgnak, annak élvezésében elfeledkeznek magokról, a’ rosz után kapkodnak, ’s nem tudnak gazdalkodni a’ jóval (1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.–Klobusiczky 8232033, 277) | [Bánfi] amint egyszer szép táncosnéja ismét karjára kerülve, égő piros arca oly közel esett hozzá, egyszerre egészen elfeledkezék magáról, s az igéző szép hölgyet hevesen kebléhez szorítva, annak arcára egy égő csókot nyomott (1851 Jókai Mór CD18) | [a siketfajd kakasa dürgés közben] annyira elfeledkezik magáról, hogy észrevétlenül meg lehet közelíteni (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 504) | A szavak nélküli sirongatást, zokogást, zokkantást, rívást, ordítást nem nevezik siratásnak, s azt, aki túlzásba viszi, elfeledkezik magáról, bár általában megérti, de elítéli a közvélekedés (1990 Magyar néprajz CD47).

6. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy vki minden egyébről megfeledkezve elmélyed, elmerül vmiben v. hallgat, figyel vkit, ill. így elidőz vhol〉’ ❖ midőn apja után helyet kelle foglalnia a kocsiban, ismét ugy elfeledkezett, hogy végre az anyának kelle a legyezővel érinteni a fiut, ki megrezzenve foglalt helyet a kocsiban (1855 Vas Gereben C4375, 460) | csónakáztak a képen szerelmesek, […] oh, így kéne lenni a nővel együtt, így egy csónakban elfeledkezni a napos folyón (1920 Szép Ernő 9665042, 76) | a szitáló hóesésben [az utazó] egy percre elfeledkezik a kenyeret dagasztó szolgálóleány dalolgatásain (1921 Krúdy Gyula CD54).

J: elfelejtkezik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. feled; ÉKsz.; SzT.

elfeledkezik tárgyatlan ige 14b
1.
〈annak kif-ére, hogy vki elfelejt vkit, vmit, már nem emlékszik rá〉
igen csudálom, hogy [a cáfolat közlői] olly hamar elfeledkeztek csak a’ nem rég történt eseményekről
(1844 Pesti Hírlap)
váltig erősködött, hogy tényleg ismertük már egymást s én csak elfeledkeztem róla
(1918 Déry Tibor)
Annyira lesújtotta s fölemelte az esemény, hogy tétován állt egy helyben. Nem tudta, mit tegyen, arról is elfeledkezett, hova indult, mi volt útjának a célja
(1957 Kodolányi János)
A levéllel nem törődtem többet, és el is feledkeztem róla
(1997 Természet Világa ford.)
2.
〈annak kif-ére, hogy vmely szellemi érték v. jelentős személy emléke feledésbe merül, a kollektív emlékezetben, ill. gyakorlatban nem őrződik meg〉
A melly nemzet elég korcs nyelvéről elfeledkezni, az csak egy lépésnyire van a nemzetiségét végenyészettel fenyegető örvénytől
(1857 Vasárnapi Újság)
a magyar irodalom igen gazdag olyan tehetségekben, akik más, idegen nemzetek irodalmában is számot tennének és eleven erőt, igaz értéket jelentenének és akikről még is elfeledkezett az írók és olvasók serege egyaránt
(1924 Juhász Gyula¹)
Méltatlan, hogy az egyik legnagyobb magyarról elfeledkeztek. József főherceg Habsburgként volt magyar
(2000 Magyar Hírlap)
2a.
〈annak kif-ére, hogy vkinek vmely, számára fontos személy v. dolog iránti kötődése, elkötelezettsége megszűnik, tőle (érzelmileg) eltávolodik〉
el-ne-feletkezzünk Szüléinkröl; hanem emellyünk egy oſzlopot emlékezetekre
(1780 Dugonics András)
Lehet-e, hogy egy atya elfeledkezzék fiáról?
(1899 Nagy képes világtörténet)
mély szomoruság tölt el, hogy ugy elfeledkezik szülővárosáról, hogy beláthatlan időn belül nem is szándékozik haza jönni
(1916 Pesti Hírlap nov. 14.)
az elszegényedett bánsági oláh parasztság a nemzeti eszméről elfeledkezik és visszakivánja a régi jóléttel a magyar uralmat
(1923 Budapesti Hírlap dec. 30.)
A postás a hazatért, róla lassan elfeledkező Nerudának magnóra veszi a sziget jellegzetes zörejeit
(1995 Magyar Hírlap)
3. (szépítő is)
〈annak kif-ére, hogy arról, amivel, akivel teendője, kötelezettsége lenne, megfeledkezik, ill. vmely teendőt, kötelezettséget (feledékenységből) elmulaszt vki, vmi〉
Az Ég, a’ melly egy Aſzſzonyjal és egynéhány Magzatokkal meg-áldá az ö ſzolgáját, el-tartásáról ſem feletkezik-el
(1786 Sándor István ford.Rabener)
ezek [ti. a témában eddig született külföldi művek] felől el nem feledkezem midőn magamat majd a’ nagy Munkának alá adom
(1815 Kazinczy Ferenc)
Mindennap tettem Hiripinek ételt és pálinkát az ablakba. […] Egyszer azonban elfeledkeztem Hiripiről. Reggelre az összes ablakaimat betörve találtam
(1881 Mikszáth Kálmán)
Jancsi nem feledkezett el az igért imádságról se. De [megírását] vasárnapra hagyta, meg a kerti munkák elvégzése után való időre
(1907 Gárdonyi Géza)
a forradalom elfeledkezett a jobbágyi állapot felszámolásáról
(1995 Kontler László)
4.
〈annak kif-ére, hogy vki (átmenetileg) figyelmen kívül hagy, nem tudatosít magában vmit, ill. (tudatosan) nem gondol rá, nem törődik vele〉
nem felejtém, hogy a’ Szín költőjének a’ Víg játékokban sem szabad a’ Moralitásról elfeledkezni
(1831 Kazinczy Ferenc)
amikor hivatásában van, mikor előadást tart, akkor kínjai csillapulnak: elfeledkezik róluk
(1875 Jókai Mór)
Az a könyv, a melyet küldött, annyira lenyűgözött, hogy elfeledkeztem az idő múlásáról
(1907 Schöpflin Aladár ford.Wilde)
amikor az ember bosszús, elfeledkezik Sasku Károly illemtanáról
(1908 Cholnoky Viktor)
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a deszkatámlájú szék a parasztságnál elsősorban reprezentációs tárgy volt
(1991 Magyar néprajz)
4a.
〈annak kif-ére, hogy vki nem tart számon vmit, úgy gondol, tekint vmire, mintha az meg sem történt volna〉
bltsebben tselekszenek azon […] emberek, kik nékiek okozott sérelmeket hamar meg-botsáthatják, és azokról el-feletkezhetnek
(1790 Földi Ferenc ford.Campe)
[Zrínyi Miklós] öcscsével, Péter gróffal azóta kibékült, izetlen meghasonlásáról szerető szívvel elfeledkezett; hiszen a megosztozkodásban és hadakozásban egyaránt méltó testvérnek, igazi Zrínyi-vérnek bizonyult
(1898 Széchy Károly)
Örök mindenható Úristen! ki azt parancsoltad, hogy atyánkat tiszteljük, légy kegyelmes jóvoltodból az én atyám lelkéhez, és elfeledkezvén bűneiről, minket vele egyetemben az örök boldogságnak örömében tégy részessé
(1974 Boldizsár Miklós)
5.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
elfeledkezik magáról
〈annak kif-ére, hogy megfeledkezik magáról, nem ügyel arra, hogy mit tesz v. mond, ill. mi történik vele v. körülötte〉
Mindig az ideiglenes után sovárgnak, annak élvezésében elfeledkeznek magokról, a’ rosz után kapkodnak, ’s nem tudnak gazdalkodni a’ jóval
(1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.Klobusiczky)
[Bánfi] amint egyszer szép táncosnéja ismét karjára kerülve, égő piros arca oly közel esett hozzá, egyszerre egészen elfeledkezék magáról, s az igéző szép hölgyet hevesen kebléhez szorítva, annak arcára egy égő csókot nyomott
(1851 Jókai Mór)
[a siketfajd kakasa dürgés közben] annyira elfeledkezik magáról, hogy észrevétlenül meg lehet közelíteni
(1926 TolnaiÚjLex.)
A szavak nélküli sirongatást, zokogást, zokkantást, rívást, ordítást nem nevezik siratásnak, s azt, aki túlzásba viszi, elfeledkezik magáról, bár általában megérti, de elítéli a közvélekedés
(1990 Magyar néprajz)
6. (kissé rég)
〈annak kif-ére, hogy vki minden egyébről megfeledkezve elmélyed, elmerül vmiben v. hallgat, figyel vkit, ill. így elidőz vhol〉
midőn apja után helyet kelle foglalnia a kocsiban, ismét ugy elfeledkezett, hogy végre az anyának kelle a legyezővel érinteni a fiut, ki megrezzenve foglalt helyet a kocsiban
(1855 Vas Gereben)
csónakáztak a képen szerelmesek, […] oh, így kéne lenni a nővel együtt, így egy csónakban elfeledkezni a napos folyón
(1920 Szép Ernő)
a szitáló hóesésben [az utazó] egy percre elfeledkezik a kenyeret dagasztó szolgálóleány dalolgatásain
(1921 Krúdy Gyula)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. feled; ÉKsz.; SzT.

Beállítások