elfuserál ts ige 1a (biz)

1. ’kontár módjára, rosszul készít el v. javít meg, elront vmit’ ❖ A mértékvétel a szabók részéről nem más, mint egy régi előitélet, a mely azonban nem gátolja meg őket abban, hogy minden ruhát elfuseráljanak (1878 Borsszem Jankó ápr. 14. C4997, 8) | A gótíves, drága és elfuserált új országházban tegnap volt az első ülés (1902 Ady Endre CD0801) | Talán csak nem azt a szűk szoknyámat gondolja, amelyben jóformán járni se tudok, úgy elfuserálta a varrónő? (1930 Krúdy Gyula CD54) | a város már kellőképp el van fuserálva (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. ’hozzá nem értő módon hajt végre, elront vmit’ ❖ – Aztán fogsz is lovagolni? kérdé a főispán. – Semmi közöd hozzá. Teszem, a mit tenni jónak látok. De azt nem engedhetem, hogy elfuseráljátok a dolgot (1896 Budapesti Hírlap jún. 8. C4743, 1) | [Célia] kezét tárta szét inkább, méghozzá olyan gesztussal, melyet Neary, Miss Dwyerre gondolva, oly csúnyán elfuserált (1972 Tandori Dezső ford.–Beckett 9703055, 53) | egy fekete tinédzser meggyilkolása ügyében indított elfuserált nyomozás (1999 Magyar Hírlap CD09) | jól elfuserálták a magyar társaságok privatizációját (2002 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’〈tervet, álmot stb.〉 nem megfelelő módon vált valóra’ ❖ Mama volt az egyetlen, akihez Sophienak valaha is köze volt, aki sejtette, igen talán tudta titkait, elfuserált álmok maradékait (1979 Domahidy András 1036001, 15) | ami jó ötlet, azt állandóan elfuserálják (2004 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

elfuserál tárgyas ige 1a (biz)
1.
kontár módjára, rosszul készít el v. javít meg, elront vmit
A mértékvétel a szabók részéről nem más, mint egy régi előitélet, a mely azonban nem gátolja meg őket abban, hogy minden ruhát elfuseráljanak
(1878 Borsszem Jankó ápr. 14.)
A gótíves, drága és elfuserált új országházban tegnap volt az első ülés
(1902 Ady Endre)
Talán csak nem azt a szűk szoknyámat gondolja, amelyben jóformán járni se tudok, úgy elfuserálta a varrónő?
(1930 Krúdy Gyula)
a város már kellőképp el van fuserálva
(2002 Magyar Hírlap)
2.
hozzá nem értő módon hajt végre, elront vmit
– Aztán fogsz is lovagolni? kérdé a főispán. – Semmi közöd hozzá. Teszem, a mit tenni jónak látok. De azt nem engedhetem, hogy elfuseráljátok a dolgot
(1896 Budapesti Hírlap jún. 8.)
[Célia] kezét tárta szét inkább, méghozzá olyan gesztussal, melyet Neary, Miss Dwyerre gondolva, oly csúnyán elfuserált
(1972 Tandori Dezső ford.Beckett)
egy fekete tinédzser meggyilkolása ügyében indított elfuserált nyomozás
(1999 Magyar Hírlap)
jól elfuserálták a magyar társaságok privatizációját
(2002 Országgyűlési Napló)
3.
〈tervet, álmot stb.〉 nem megfelelő módon vált valóra
Mama volt az egyetlen, akihez Sophienak valaha is köze volt, aki sejtette, igen talán tudta titkait, elfuserált álmok maradékait
(1979 Domahidy András)
ami jó ötlet, azt állandóan elfuserálják
(2004 Országgyűlési Napló)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások