elgördül tn ige 1c1
1. ’〈hengeres, gömbölyű, kerek v. ahhoz hasonló alakú tárgy, dolog〉 forogni, gurulni kezd, ill. helyéről elgurul’ ❖ ki álhat a Sorsnak elgördült golyobissa eleibe, s panaszkodhatik a Teremtő ellen (1815 Bölöni Farkas Sándor C2566, 370) | [Szaif] egy kanyarítással úgy leszelte [az orosz] fejét törzsökéről, hogy az messze elgördült onnan (1855 Jókai Mór C2258, 144) | Hah koronám! Elgördült (1892 Bartók Lajos C0866, 143) | Kattog a gép, elgördülnek a kerekek, vagy ötven méternyire gurulnak még s már fönn van a biplán a levegőben (1910 Budapesti Hírlap jún. 16. C4698, 27) | Rézdrótok, csavarok, géprészek, elgördült vasdarabok kerültek ki az olvadó hó alól (1962 Lengyel József 9395001, 210).
2. ’〈kerékkel v. görgőkkel ellátott jármű, tárgy〉 gördülve elmozdul, ill. így mozogva elhalad vhol’ ❖ a kocsi elgördült (1834 Csató Pál C1266, 16) | A postakocsi minden alkonyattal elgördült a fogadó előtt (1913 Krúdy Gyula CD54) | Kimerészkedem a folyosóra. Puha keréken műtőskocsi gördül el mellettem, rajta alvó férfi. A műtőből hozzák (1984 Népszava dec. 2. C7449, 6) | A kerek, munkalappal ellátott szekrény […] ajtaja belső sínen, ívben gördül el (2000 Lakáskultúra CD39).
2a. (ritk) ’ilyen járművel elmegy, távozik vhonnan, ill. elhalad vhol vki’ ❖ A kis sziverősitő után fel a kocsira, s elgördültek (1883 Budapesti Hírlap dec. 13. C4730, 2) | Amint közeledtek Pécshez, folyton vadregényesebb lett a tájék, mély szakadékokban gördültek el s a fák koronái hüvös lugast alkottak a kocsi fölött (1928 Népszava szept. 8. C7496, 23).
3. (kissé rég) ’〈idő(szak), folyamat〉 gyorsan, zökkenő nélkül elmúlik, ill. lezajlik’ ❖ [a tisztválasztás óta] csaknem harmadfél hónapnyi idő gördült el vállaink fölött (1842 Pesti Hírlap CD61) | A napjaim úgy gördültek el, hogy reggeltől estig egykedvüen kopogtattam az aktákat az irógépemen, azután hazamentem, olvastam néhány lapot valami unalmas regényből (1910 Pesti Hírlap aug. 14. C5658, 40) | A bűbájos tündérmese üdén, örökifjan gördül el előttünk (1921 Pesti Hírlap dec. 18. C5669, 12).
4. (rég) ’〈beszéd v. vers menete〉 könnyedén, megakadás nélkül halad, folyik’ ❖ A’ tr, pr, cr st. [betűkombináció] csak elgördül a’ Deáknál is (1803 Csokonai Vitéz Mihály C2556, 12) | Igen is élhet [a magyar nyelv a lát vala igealakkal]. Fentebb láttuk, hogy a hexameterben jól elgördül, ha nem kell is (1861–1862 Arany János C6506, 302).
5. ’〈akadályozó tényező〉 megszűnik, elhárul vmi elől’ ❖ Elöször keresztül kellett esnie a félelmen, hogy nejével megszakad a jó egyetértés, majd látta, hogy minden nehézség elgördül az utból s a helyzet kedvezőbb, mint valaha (1889 Budapesti Hírlap okt. 16. C4736, 12) | a kiadás útjából minden akadály elgördült (1941 Papp Ferenc¹ C3427, 683) | [a vasútvonal] első 3,6 km hosszúságú szakaszának – mely az osztrák területre esik – megépítése elől a legnagyobb akadályok már elgördültek (1957 Perkovátz Bódog–Kubinszky Mihály CD52) | [a privatizációt] késleltető momentumok közül egy újabb gördült el (1995 Magyar Hírlap CD09).
Vö. CzF.