elhasít ige 4a4
1. ts ’két v. több darabra hasít vmit vki’ ❖ Leg különösebb az, ezekben az apró állatotskákban, hogy fejeket és farkokat el-lehet vágni, vagy el-lehet hasítani, sőt hoſzſzába és kereſztbe réſzekre metélni, még ſem döglenek-meg (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 118) | Demeter úr megfogá száraz ujjaival [a végrendeletet], s nagy elégtételtevéssel elhasítá kétfelé (1860 Jókai Mór C2253, 203) | Prospero.: Ha még morogsz, tölgyet hasítok el S beékellek csomós belébe (1916 Babits Mihály ford.–Shakespeare 9014141, 31) | [a római katonák Jézus köntöséről] ezt mondták egymásnak: „Ne hasítsuk el, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!” (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).
1a. ’〈annak kif-ére, hogy vmi okozza, előidézi, hogy vmi két v. több darabra hasadjon, szétessen〉’ ❖ bizonyos baktériumok által termelt enzimek képesek elhasítani a kromoszómákat (1995 Magyar Hírlap CD09) | a lassú neutronok a ritka és könnyű urán-izotópot (235U) hasítják el nagy valószínűséggel (1997 Marx György CD30).
1b. (kissé rég, átv is) ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi előidézi, okozza, hogy vmin hasadás, rés keletkezzen〉’ ❖ [a palatáblából készült hajóablakot] az ágyu durrogás sem hasittya-el (1783 Molnár János C0293, 225) | Mivelhogy valaki egy fejérnépet feslett erköltſü K. ſzemélynek meg-szidott vala: tartozék annak el-haſitott vagy ſzakaſztott betsületét botsánat kéréſſel a’ biró eltt bé-fóldozni (1790 Andrád Sámuel ford. C0617, 187) | Szidtam, akasztófáravalóztam azt a hórihorgast, még a hacukáját is elhasítottam (1857 Jókai Mór CD18) | a tenyeremet elhasította valamelyik cserépdarab, csurgott belőle a piros vér (1926 Kassák Lajos CD10).
2. ts (rég) ’〈útvonal, természeti képződmény két területet, térséget egymástól v. egyiket a másiktól〉 elválaszt(ja), elkülönít(i)’ ❖ [a Kárpátokban eredő folyó] kereſztl megy a ſzepességen, ’s ſzakad a’ Dunavetzbe, melly Magyar Orſzágot Lengyel Orſzágtól el-haſítja (1790 Mindenes Gyűjtemény C0369, 214) | [a Gibraltári-szoros] Európát Afrikától el hasittja (1794 Berta György ford.–Öhler C1066, 98) | a’ projectált bécs-triesti [vasút]vonal hazánkat csak érintené, ’s igy hazánk egyik nyugati részét a’ többitől elhasitván, sértené territorialis függetlenségünket (1842 Pesti Hírlap CD61).
2a. (ritk) ’vmely egésztől különválasztva más tulajdonába, ill. rendelkezése alá juttat vmit v. vkit’ ❖ ha az örökösödési per az önök részére döntetik el véglegesen, e birtoknak felét elhasíttatják, s az énáltalam képviselt ügyfélnek átengedik, ön nem tud többről semmit (1862–1863 Jókai Mór CD18) | kisebbségi jogok az elhasított magyarok számára (1995 Országgyűlési Napló CD62).
3. tn ’(a levegőt átszelve) nagy sebességgel elhalad vhol vmi’ ❖ midőn Az Óczeán felett hasít-el a’ sas (1823 Döbrentei Gábor C0031, 312) | füleik mellett hasitottak el a nyilak és kopják (1853 Jósika Miklós 8212017, 156) | A szél megfordult reggelre. Kalajevka felől jött élesen, mint a beretva s fütyülve hasított el a fülük mellett (1930 Török Sándor CD10) | a gyalogosok és a bringások között motorkerékpárok hasítanak el (2009 Népszabadság szept. 5. C7857, 12).
3a. (ritk) ’〈éles, erős hang〉 ilyen módon elhat vmeddig’ ❖ hiába jajveszékelt a felesége, hiába hasitott el a hangja tán be a községbe, a templom-térig is (1957 Népszabadság ápr. 20. C1498, 2).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elhasított