elhomályosít ts ige 4a4 

1. ’〈fényes v. átlátszó tárgyat〉 homályossá, fénytelenné v. átlátszatlanná tesz’ ❖ nem lehetett e tükröt elhomályositani (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a kitóduló meleg levegő elhomályosította a szemüvegét (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a Mir űrállomáson] egyes gombák állandóan elhomályosították az ablakokat (2000 Természet Világa CD50) | az üveget verő és elhomályosító eső (2008 Kovács András Bálint ford.–Deleuze 3085001, 38).

2. ’〈fényt, ill. fényforrást〉 tömegével elborítva v. sokaságával eltakarva annak erősségét, ill. fényét csökkenti vmi, es. vki’ ❖ még ſintsenek annyan[a törökök], hogy a’ napot felöttünk el-homályosíttsák (1794 Molnár János 7445010, 180) | Nápolyban napokig hullott a hamueső, elhomályosítván a napot is (1897 PallasLex. CD02) | a vándorgalamb csapatai a napot elhomályosították (1933 Az állatok világa ford. CD46) | vastag füstfellegek homályosították el a lámpát (1956 Irodalmi Újság júl. 21. C5231, 3).

2a. (ritk) ’〈térséget v. belső teret〉 homályba borít, ill. besötétít’ ❖ völgytorokba érkeztek, mellyet hold és felhő, egymással küzdvén, majd megvilágítottak, majd elhomályosítottak (1832 Mulattató ford. C3235, 52) | Corneille bezárá ablakait és elhomályositá szobáját midőn szomoru játékot irt (1858 Vasárnapi Újság CD56) | szótlanul ültek a nagy, elhomályosított szalónban (1935 Szentkuthy Miklós 9664008, 85).

2b. (kissé rég, irod) ’〈derült, vidám lelkiállapotot〉 sötétté, komorrá változtat vmi’ ❖ [az ifjú] kedélyét valami ködös búskomorság homályosítá el (1877 Jókai Mór C2303, 168) | olyasmi jött tudomásomra, – a mi elhomályositotta örömemet (1881 Csiky Gergely C1308, 100) | [Waldfogl Károly] derült kedélyét a 80-as évek felé homályosították el az anyagi gondok (1913 e. Magyar írók élete CD27).

3. (átv is) ’〈fényforrást (vminek az) erős fény(e) v. fényével vmi〉 erősebb hatásánál fogva elnyom’ ❖ A nyakán függő aranyláncz, s ujjain a drágaköves gyürűk ragyogtak, s elhomályosíták pislogó mécsemet (1857 e. Beöthy László¹ 8046004, 33) | a függönyök csak félig lebocsátva, a villámfény teljes pompájában jelenhetett meg a lámpákat elhomályosítani (1875 Jókai Mór CD18) | Lassanként elhomályosítja a császári korona fénye a Sz. István koronáját (1891 Marczali Henrik CD55) | 1572-ben Tycho Brahe egy csodálatos fényességű csillagot fedezett föl az ég boltján. Az új csillag a Jupitert is elhomályosította fényével (1909 Elek Artúr CD10) | Az égboltot elhomályosító fényözön forrásai a leggyakrabban a következők: – ipari üzemek, építési területek kivilágítása, – utak, közterületek kivilágítása, […] – reklámvilágítás (1995 Természet Világa CD50).

3a. (vál) ’〈erősebb hatásával vmi v. vmivel vki〉 jelentéktelenebbé, kevésbé fontossá tesz, háttérbe szorít vkit, vmit, ill. jelentőségében, mértékében csökkent(ve megszüntet) vmit’ ❖ [Patatich Ádám püspöksége alatt épült Nagyváradon] a’ Püspöki nagy Templom, új Architectura szerint, pompásan, ’s tele rakva szép oltártáblákkal, mellyek köztt a’ főhelytt eggy szép Assumptio [= Mária mennybevétele] minden társait elhomályosítja (1794 Kazinczy Ferenc C2555, 345) | [a nemzet becsületét] működésünkkel el ne homályosítsuk (1862 Deák Ferenc CD51) | egy földi lény iránti vonzalom elhomályosítá lelkükben Isten szeretetét (1917 Kaffka Margit 9290048, 23) | [Szatjavatí] gyönyörű hajadonná serdült és minden más nőt elhomályosított szépségével (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 391).

4. (átv is) ’〈képet, vonalat〉 homályossá, elmosódottá, bizonytalanná, ill. 〈emléket〉 nehezen felidézhetővé tesz vmi’ ❖ Az uj fld-fekvés, a’ más-féle ég-hajlat, az uj esmeretségek nem irtották ugyan ki ſzivembl Barátomnak képét, de igen el homályositották (1808 Farkas Ferenc C1692, 190) | Nincsen olyan drága halott, akinek emlékezetét el ne homályosítaná az idő (1917 Krúdy Gyula CD54) | a való világ képét rövid időre elhomályosító kábítószerek (1976 Selye János 9594002, 77) | [Az angol gentleman fogalma] nem konzerválta a társadalmi kasztokat, ellenkezőleg: elhomályosította a határvonalat a nemzeti elit címmel rendelkező és nem rendelkező csoportjai között (1995 Pető Andrea ford.–Corfield CD17).

5. (vál) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek az éles látása vmely fizikai v. érzelmi hatás következtében homályossá, bizonytalanná válik〉’ ❖ végre az álom el homályosíttá mind a’ kettnek ſzeme világát (1808 Szekér Joákim 8435001, 22) | Aiglentine szemét rémület homályosította el (1912 Laczkó Géza CD10) | a könny teljesen elhomályosítja a szemet (2000 Magyar Hírlap CD09).

5a. (vál) ’〈elmét, szellemet〉 működésében gátol, tisztánlátásában akadályoz, ill. 〈tisztánlátást, helyes ítéletalkotást〉 megakadályoz vmi, es. vmivel vki’ ❖ [A népvezérek] az eszmélő lelket elhomályosíták érthetetlen tanaikkal, s a kiskorú tömeget felhasználák önhatalmuk megalapítására (1849 e. Vasvári Pál 8515011, 227) | arra kell hatnunk, hogy a bánat el ne homályosítsa azt a ragyogó szellemet (1900 Váli Mari 8506005, 345) | [az ivás szenvedélye] elméjét és lelki világát mind jobban elhomályosította (1908 Magyar írók élete CD27) | éleslátását semmiféle politikai szempont nem homályosítja el (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.