elidegenedik tn ige 12b

1. ’növekvő közömbösséget v. idegenséget érezve (lelkileg) eltávolodik vkitől, vmitől’ ❖ szelid és nyájjas [legyen a] tanittás […], hogy az a’ kit tanitani akarsz el ne idegenedjék te töled (1784 Göböl Gáspár C1896, 33) | nyomorult pénzviszonyok minket abba a sajnálatos helyzetbe hoztak, hogy egymástól ennyire elidegenedtünk (1860 Jókai Mór CD18) | [A 18. század derekán] a nemzet született vezérei, a nagy vagyonú, számtalan őst számláló mágnás családok elidegenedtek a szegény magyar földtől, a műveltségben elmaradt s akkor már vitézségével sem tündöklő nemzettől s Bécsben telepedtek meg (1909 Zilahi Kiss Béla CD10) | [A neuraszténiás beteg] egyre tehetetlenebbé válik, tele van aggállyal, munkáját vagy tanulmányait abbahagyja. Családjától és barátaitól elidegenedik, magába fordul, nem törődik a világ sorával (1957 Benedek István 9041009, 259) | A civilizált, különösen a városlakó ember mára meglehetősen elidegenedett a természettől (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, átv is) ’elfordul, elpártol vkitől vki v. vmi’ ❖ a’ tőlem el idegenedett öröm kezd hozzám ismét ottan ottan beköszönni (1803 Szentgyörgyi József C2556, 103) | [a székelyek] látván, hogy állapotuk most sem egyéb szolgaságnál, s hogy sem éltök, sem vagyonuk nincs biztosítva, a vajdától elidegenedtek (1869 Várfalvi Nagy János CD57) | nem attól kell tartani ő fölségének, hogy egyik vagy másik úr elpártol tőle, nem ez a veszedelem, hanem az, hogy az egész ország elidegenedik (1879 Károlyi Árpád CD57) | Egyremásra küldözte a jelentéseket, hogy az erdélyi urak nagy része elidegenedett Báthorytól, hogy a székelyek és oláhok a császárhoz vonzódnak (1887 Szádeczky-Kardoss Lajos CD55).

2a. (/ritk) ’〈vmely tevékenységtől〉 azt nehéznek v. haszontalannak ítélve elfordul, leszokik róla’ ❖ Tartottunk tle, hogy […] más Hazafijak is munkájoknak hozzánk való kldésétl, az elébbenieknek ki nem írások [ti. a megjelentetés elmaradása] miatt, el fognak idegenedni (1789 Mindenes Gyűjtemény C0366, 272) | A’ legnépesebb nemzet is, a’ reá tett nagy kőltség miatt nem annyira, mint a’ sok munka miatt eléggé elidegenedett annak [ti. a murokrépának] termesztésétől, és ezért nem mehet úgy szokásba, mint a’ kerek répa (1805 Pethe Ferenc 8364007, 518) | [Keresztury Pál a tanításban] a könnyen érthetőről ment a nehezebben érthetőre, kerülve, hogy a tanítvány el ne idegenedjék a tanulástól (1886 Szilágyi Sándor CD55) | visszahódíthatjuk azt a másfél millió középosztálybeli embert, akik az utóbbi két évben elidegenedtek a tévénézéstől (2001 Magyar Hírlap CD09).

2b. (rég) ’vminek a használatával, ill. vki szolgáltatásának igénybevételével felhagyva elfordul tőle’ ❖ a’ fü nemének bizonytalan vólta, mellyet ſokan nem-iſmérnek, […] akadályt vethettek az orvoſſág erejének, és igy a’ melly orvoſok egy vagy két probát tettek-véle, az utánn abba hatták, ok nélkül el-idegenedvén töle (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 632) | valóban igen rosszak voltak lovaink hogysem méltán attól ne tarthattam volna, hogy az eddig hozzánk jövők nékiek való lovakat még nálunk nem kaphatván, örökre el fognak tőlünk idegenedni (1829 Wesselényi Miklós 8528003, 71) | a’ csalásnak híre futamodván, elidegenednek a’ háztól a’ szilárd vevők (1838 Balásházy János 8023002, 215) | vannak köztetek sokan, kiknek atyáik még horvátul szólottak, midőn a fiak vérök és őseik nyelvétől elidegenedtek (1848 Kossuth Hírlapja CD61).

3. (rendsz. ign-ként) (Tud is) ’〈egyén (és társadalom) kapcsolatrendszere, vmely tevékenysége, ill. annak eredménye (egyéntől, közösségtől)〉 eltávolodva idegenné, személytelenné, gépiessé válik’ ❖ [A kommunizmusban] nem arról van szó, hogy az egyenlősítő utópiák példájára felosszák az embertől elidegenedett gazdagságot (1959 Valóság ford. 2056026, 20) | Moses Hess (1812–1875) a fönnálló kritikáját a szocializmus igenléséig fejlesztette. Az elidegenedést elemezve, a dologi hatalomban, a pénzben látja meg az ember külsővé vált lényegének, tevékenységének elidegenedett eredményét (1981 Lendvai L. Ferenc 1092003, 175) | Az anyagi szűkösség indokolta közösségi nevelésből, illetve az elidegenedett tömegoktatásból viszont a közepesek iskolája nőtt ki, ahol az átlagost, a szürkét, a tömegbe olvadót, a többséghez mindig alkalmazkodót preferálták (1991 Országgyűlési Napló CD62) | a bolsevikok a néptől még jobban elidegenedett bürokratikus önkényuralmi rendet hoztak létre (1997 Magyar Hírlap CD09) | miként jeleníti meg […] a modern irodalom a 20. század elidegenedő társadalmában egzisztenciáját kereső ember létkérdéseit (2000 Új Könyvek CD29).

4. (rég, Jog is) ’〈vagyon(tárgy)(vkitől v. vmely családtól) más személy v. család tulajdonába kerül’ ❖ [a nők] más Nemzetségbe férjhez ne mennyenek, hanem Attyok Nemzetsége között maradgyanak, hogy úgy az Örkség-is a’-tól el-ne idegenedgyék (1782 e. Cserey Farkas¹ C1290, 82) | Ezen munkátska tűlem el idegenedett, vagy költsön adás által, nem jutván az után eszemben, kinek adtam, vagy talám még illetlenebb elidegenittetés által (1786 Ráday Gedeon¹ C2554, 91) | el-idegenedett Fiskális Jószágoknak viszsza-szerzéseket meg-határozta az Ország (1791 Balia Sámuel C0747, 441) | ha most elidegenedik is az a becses jószág, de eljön az a boldog óra, amellyben örvendeni fogok én ujonnan lejendő bírásán (1793 Csokonai Vitéz Mihály C1325, 658).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. idegen; ÉKsz.; SzT. elidegenedett, ~

elidegenedik tárgyatlan ige 12b
1.
növekvő közömbösséget v. idegenséget érezve (lelkileg) eltávolodik vkitől, vmitől
szelid és nyájjas [legyen a] tanittás […], hogy az a’ kit tanitani akarsz el ne idegenedjék te töled
(1784 Göböl Gáspár)
nyomorult pénzviszonyok minket abba a sajnálatos helyzetbe hoztak, hogy egymástól ennyire elidegenedtünk
(1860 Jókai Mór)
[A 18. század derekán] a nemzet született vezérei, a nagy vagyonú, számtalan őst számláló mágnás családok elidegenedtek a szegény magyar földtől, a műveltségben elmaradt s akkor már vitézségével sem tündöklő nemzettől s Bécsben telepedtek meg
(1909 Zilahi Kiss Béla)
[A neuraszténiás beteg] egyre tehetetlenebbé válik, tele van aggállyal, munkáját vagy tanulmányait abbahagyja. Családjától és barátaitól elidegenedik, magába fordul, nem törődik a világ sorával
(1957 Benedek István)
A civilizált, különösen a városlakó ember mára meglehetősen elidegenedett a természettől
(1998 Magyar Hírlap)
2. (rég, átv is)
elfordul, elpártol vkitől vki v. vmi
a’ tőlem el idegenedett öröm kezd hozzám ismét ottan ottan beköszönni
(1803 Szentgyörgyi József)
[a székelyek] látván, hogy állapotuk most sem egyéb szolgaságnál, s hogy sem éltök, sem vagyonuk nincs biztosítva, a vajdától elidegenedtek
(1869 Várfalvi Nagy János)
nem attól kell tartani ő fölségének, hogy egyik vagy másik úr elpártol tőle, nem ez a veszedelem, hanem az, hogy az egész ország elidegenedik
(1879 Károlyi Árpád)
Egyremásra küldözte a jelentéseket, hogy az erdélyi urak nagy része elidegenedett Báthorytól, hogy a székelyek és oláhok a császárhoz vonzódnak
(1887 Szádeczky-Kardoss Lajos)
2a. (/ritk)
〈vmely tevékenységtől〉 azt nehéznek v. haszontalannak ítélve elfordul, leszokik róla
Tartottunk tle, hogy […] más Hazafijak is munkájoknak hozzánk való kldésétl, az elébbenieknek ki nem írások [ti. a megjelentetés elmaradása] miatt, el fognak idegenedni
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
A’ legnépesebb nemzet is, a’ reá tett nagy kőltség miatt nem annyira, mint a’ sok munka miatt eléggé elidegenedett annak [ti. a murokrépának] termesztésétől, és ezért nem mehet úgy szokásba, mint a’ kerek répa
(1805 Pethe Ferenc)
[Keresztury Pál a tanításban] a könnyen érthetőről ment a nehezebben érthetőre, kerülve, hogy a tanítvány el ne idegenedjék a tanulástól
(1886 Szilágyi Sándor)
visszahódíthatjuk azt a másfél millió középosztálybeli embert, akik az utóbbi két évben elidegenedtek a tévénézéstől
(2001 Magyar Hírlap)
2b. (rég)
vminek a használatával, ill. vki szolgáltatásának igénybevételével felhagyva elfordul tőle
a’ fü nemének bizonytalan vólta, mellyet ſokan nem-iſmérnek, […] akadályt vethettek az orvoſſág erejének, és igy a’ melly orvoſok egy vagy két probát tettek-véle, az utánn abba hatták, ok nélkül el-idegenedvén töle
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
valóban igen rosszak voltak lovaink hogysem méltán attól ne tarthattam volna, hogy az eddig hozzánk jövők nékiek való lovakat még nálunk nem kaphatván, örökre el fognak tőlünk idegenedni
(1829 Wesselényi Miklós)
a’ csalásnak híre futamodván, elidegenednek a’ háztól a’ szilárd vevők
(1838 Balásházy János)
vannak köztetek sokan, kiknek atyáik még horvátul szólottak, midőn a fiak vérök és őseik nyelvétől elidegenedtek
(1848 Kossuth Hírlapja)
3. (rendsz. ign-ként) (Tud is)
〈egyén (és társadalom) kapcsolatrendszere, vmely tevékenysége, ill. annak eredménye (egyéntől, közösségtől) eltávolodva idegenné, személytelenné, gépiessé válik
[A kommunizmusban] nem arról van szó, hogy az egyenlősítő utópiák példájára felosszák az embertől elidegenedett gazdagságot
(1959 Valóság ford.)
Moses Hess (1812–1875) a fönnálló kritikáját a szocializmus igenléséig fejlesztette. Az elidegenedést elemezve, a dologi hatalomban, a pénzben látja meg az ember külsővé vált lényegének, tevékenységének elidegenedett eredményét
(1981 Lendvai L. Ferenc)
Az anyagi szűkösség indokolta közösségi nevelésből, illetve az elidegenedett tömegoktatásból viszont a közepesek iskolája nőtt ki, ahol az átlagost, a szürkét, a tömegbe olvadót, a többséghez mindig alkalmazkodót preferálták
(1991 Országgyűlési Napló)
a bolsevikok a néptől még jobban elidegenedett bürokratikus önkényuralmi rendet hoztak létre
(1997 Magyar Hírlap)
miként jeleníti meg […] a modern irodalom a 20. század elidegenedő társadalmában egzisztenciáját kereső ember létkérdéseit
(2000 Új Könyvek)
4. (rég, Jog is)
〈vagyon(tárgy) (vkitől v. vmely családtól) más személy v. család tulajdonába kerül
[a nők] más Nemzetségbe férjhez ne mennyenek, hanem Attyok Nemzetsége között maradgyanak, hogy úgy az Örkség-is a’-tól el-ne idegenedgyék
(1782 e. Cserey Farkas¹)
Ezen munkátska tűlem el idegenedett, vagy költsön adás által, nem jutván az után eszemben, kinek adtam, vagy talám még illetlenebb elidegenittetés által
(1786 Ráday Gedeon¹)
el-idegenedett Fiskális Jószágoknak viszsza-szerzéseket meg-határozta az Ország
(1791 Balia Sámuel)
ha most elidegenedik is az a becses jószág, de eljön az a boldog óra, amellyben örvendeni fogok én ujonnan lejendő bírásán
(1793 Csokonai Vitéz Mihály)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. idegen; ÉKsz.; SzT. elidegenedett, ~

Beállítások