elidegeníthetlen (14B) l. elidegeníthetetlen
elidegeníthetetlen mn 14B elidegeníthetlen (rég)
1. (Jog) ’más tulajdonosra át nem ruházható, el nem adható 〈vagyontárgy, birtok〉, ill. más uralkodó v. ország hatalma alá nem engedhető 〈terület v. település〉’ ❖ [ezen] keresmény életek forgása alatt határoztatott-meg el-idegeníthetetlen Jószágnak lenni (1798 Nánásy Benjámin C3301, 82) | Nyer más részről a vevő is; mert a megvett darab telket, az örökös és elidegenithetlen tulajdona levén, oly annyira fogja jobbitani, a milyen jobbitást a föld elfogadhat (1836 Táncsics Mihály 8463005, 34) | Salgó végvár s annak területe elidegeníthetetlen királyi birtok volt (1872 Balássy Ferenc CD57) | a király hivatalnoka, az ispán gondozhatja a várhoz tartozó és ezidőtől királyi, elidegeníthetetlen magántulajdont képező földterületet (1929 Kós Károly¹ 9358005, 21) | [a palotának] külön óra-, szőttes-, selyem- és szőnyeggyűjteménye is van, illetve tízezer darabból álló porcelánkollekciója. E kincsek egyébként már a trónutódló szultánok korában is elidegeníthetetlenek voltak (1995 Figyelő CD2601).
1a. (Jog is) ’megkérdőjelezhetetlen, senkitől meg nem vonható 〈méltóság, jog〉’ ❖ Az Egyenlségnek ezen Gyümöltsein kivl, mellyeket a’ Teremtö minden emberrel ſzületéſekor, mint maga kegyelmének el-idegenithetetlen ajándékait vele-adott; a’ jó rendelés Státusnak minden Tagja, az igaz és Társaságbėli Egyenlségnek, meg-betslhetetlen Juſsaival-is élhet (1794 A francia revolúciónak okai ford. C4068, 28) | a szabad szóllás olly kétségtelen s elidegenithetetlen jussa minden embernek, mellyet úgy, mint a gondolkodás szabadságát, a természetből nyerve viszi magával a társaságba [= társadalomba] (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | minden embernek, már csupán annálfogva, mert ember, veleszületett és elidegenithetetlen joga van arra, hogy szavazata legyen (1908 Budapesti Hírlap dec. 25. C4696, 5) | határozottan elítél mindenfajta diktatórikus rendszert, illetve diktatúrára való törekvést, amely megfosztja állampolgárait az emberi méltóságtól és elidegeníthetetlen szabadságjogaitól (2004 Országgyűlési Napló CD62).
2. ’vkinek, vminek a lényegéhez tartozó, tőle elválaszthatatlan 〈tulajdonsága, sajátsága, része, tartozéka〉’ ❖ Nemzetünknek elidegeníthetetlen dicssége magával hozza, hogy […] változódásának útat készítsen (1808 Fejér György C1740, 86) | Szeretjük jó vagy rosz tagjainkat, boldog vagy boldogtalan életünket, ’s nem cserélnők el senkivel, mert elidegeníthetlenül miénk (1841 Vörösmarty Mihály 8524430, 39) | olybá tünteti föl Bonaparte Lajos a francia államjogot, mint amely elidegenithetetlenül az 1789-ki eszméken nyugoszik (1893 PallasLex. CD02) | mindaz, amit […] e művészi kultúra legsajátabb, legősibb, legelidegeníthetetlenebb jellegének érzünk, három évszázadban tör elő a legteljesebben (1938 Péter András CD10) | a szocializmus lényegéhez tartozik, elidegeníthetetlen része a tehetségek maximális kifejlesztésének igénye (1956 Irodalmi Újság szept. 8. C5231, 3) | a fordítás az irodalom létezési módjának kiiktathatatlan, elidegeníthetetlen összetevője, amelynek jelentősége egyre nő az egységesülő világban (2002 Szegedy-Maszák Mihály 3297001, 16).
Vö. CzF.; SzT.