elkapar ts ige 1a
1. ’körömmel, karommal, ill. hegyes, éles eszközzel kaparva máshova juttat vmit’ ❖ El-kotorni: el-ſzedni, -húzni, -kaparni (1792 Kisded szótár C0816, 43) | A bölény télen a’ havat el kaparja hogy a’ fűvet föltalálhassa (1834 Garasos Tár 8625002, 92) | a pernyét elkaparta róla [ti. a megperzselt disznóról] édes apám egy égett végű faággal (1932 Móricz Zsigmond 9462022, 30) | [A király] a kezével kaparta el a földet, hogy kiszabadítsa a szerencsétlen asszonyt (2000 Tasnádi Edit ford. CD48).
2. ’földet kaparva rá elrejt vmit’ ❖ El-Kaparom: Infodio (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 115) | Ide kapartam el valahová egy nagy zacskó ezüstöt (1836 Vajda Péter C4666, 115) | [A bátyám] a sültet aztán odaadta a vizslának, a vizsla félrement vele a bokorba, s ott elkaparta a haraszt közé (1865 Jókai Mór CD18) | A korcs eb – bizonyára ösztönei vezérlik erre – ürülékét a kert végében maga után elkaparja (1998 Magyar Hírlap CD09).
2a. (durva) ’〈holttestet〉 sietve v. szegényesen, tisztelet, méltóság, ill. szertartás nélkül eltemet’ ❖ Eljő a’ jövevény ’s elkaparja az Ő porát [ti. a dicsőséget nem szerző harcosét] (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson C2529, 21) | Ha valaki nem gyászolt illendően, akkor azt mondták: de hamar elfelejti, de sietëtt elkaparni (1978 Jung Károly 1073002, 157) | A keresztre feszítetteket a törvény szerint nem lehetett rendes temetésben részesíteni, csak elkaparni, elásni (1995 Jubileumi kommentár CD1206).
3. ’〈sebet, kiütést stb.〉 kaparással megbolygat, gyulladásossá, vérzővé tesz’ ❖ A szülők nem is gondolnák, hogy öt-hat elkapart és elgennyesedett csípés után a piros, viszkető foltok már maguktól szaporodni kezdenek (1995 Magyar Hírlap CD09) | A bárányhimlőt vagy hójgoshimlőt kecskehimlőnek is nevezték. Ügyeltek arra, hogy a gyermek ne kaparja el a hójgokot, mert akkor örök íletre ragyáskípű marad (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).
4. (Konyha) ’addig kapar vmit, míg az teljesen pépessé nem válik’ ❖ A töltelékhez a tojásokat felverem, hozzáteszem a szétmorzsolt gesztenyemasszát, az elkapart májat (1991 Frank Júlia CD19) | [A húshoz] hozzáadjuk a megtisztított és nagyon apró kockákra vágott vöröshagymát és elkapart fokhagymát (1994 Frank Júlia CD19).
5. (rég) ’(mások elől) megszerez magának, megkaparint vkit v. vmit’ ❖ Köllött körülettek ajandékkal lennem, El-kapart juhokat el-oſztóra vennem, Seb-lepte ſzivekre e’ flastromot kennem (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 103) | erről a’ helyről egy ezüstös flintát kapartak-el, ſzint az emlétett Urak ruhájaikkal-együtt, mellyeket nagyobb bátorság kedvéért a’ fejek alá rejtettek: tizenkét ember állott a’ strázsán, ’s a’ lett dolgot egyik sem vette éſzre (1802 Molnár János 7445029, 133) | Én a Krisztint nem adom senkinek. Nem azért neveltem, hogy valami gézengúz elkaparja; itt találja készre, mint ahogy az epret szokás a réten (1881 Mikszáth Kálmán CD04).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. kapar; ÉKsz.; ÚMTsz.