elkeserítő mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → elkeserít.

II. mn 17C1

’kétségbeejtően rossz, ill. feszültséget okozó 〈helyzet, esemény, tevékenység〉’ ❖ a’ Vallásbéli külömbség miatt meg-történt trvénytelen nyomattatás vagy el-keſerít boſzſzantás nélkül [vezessék az országot az államférfiak] (1790 Szacsvay Sándor C3787, 13) | elkeseritő politicai lépésektől (1843 Pesti Hírlap CD61) | [az 1830-as években a horvátok és magyarok között meglevő,] százados jó viszonynak vége szakadt, s mind gyakoriabbak lettek az elkeserítő surlódások (1894 Gracza György CD45) | elkeserítő volt ez a véget nem érő gyógykezelés (1936 Kunszery Gyula CD10) | [Belgrádban] a drámai áramhiány miatt egyre elkeserítőbb a helyzet, egész városnegyedek borultak sötétségbe (2000 Magyar Hírlap CD09).

a. (-en raggal, hsz-szerűen) ’kétségbeejtő mértékben, nagyon’ ❖ az emberi munkaerő [...] kiutalt értéke elkeserítően silánynak érződik az ipari termékek árainak árnyékában (1973 László-Bencsik Sándor 9383004, 379) | elkeserítően alacsonyak az orvosi fizetések (1993 Országgyűlési Napló CD62) | elkeserítően kevés pénz jut a kultúrára (1996 Magyar Hírlap CD09) | a Margit körúton elkeserítően magas mértékű a légszennyezés (1998 Országgyűlési Napló CD62) | a műsorok közel kilencven százaléka elkeserítően durva, agresszív (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉKsz.

elkeserítő melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévelkeserít
II. melléknév 17C1
kétségbeejtően rossz, ill. feszültséget okozó 〈helyzet, esemény, tevékenység〉
a’ Vallásbéli külömbség miatt meg-történt trvénytelen nyomattatás vagy el-keſerít boſzſzantás nélkül [vezessék az országot az államférfiak]
(1790 Szacsvay Sándor)
elkeseritő politicai lépésektől
(1843 Pesti Hírlap)
[az 1830-as években a horvátok és magyarok között meglevő,] százados jó viszonynak vége szakadt, s mind gyakoriabbak lettek az elkeserítő surlódások
(1894 Gracza György)
elkeserítő volt ez a véget nem érő gyógykezelés
(1936 Kunszery Gyula)
[Belgrádban] a drámai áramhiány miatt egyre elkeserítőbb a helyzet, egész városnegyedek borultak sötétségbe
(2000 Magyar Hírlap)
a. (-en raggal, hsz-szerűen)
kétségbeejtő mértékben, nagyon
az emberi munkaerő [...] kiutalt értéke elkeserítően silánynak érződik az ipari termékek árainak árnyékában
(1973 László-Bencsik Sándor)
elkeserítően alacsonyak az orvosi fizetések
(1993 Országgyűlési Napló)
elkeserítően kevés pénz jut a kultúrára
(1996 Magyar Hírlap)
a Margit körúton elkeserítően magas mértékű a légszennyezés
(1998 Országgyűlési Napló)
a műsorok közel kilencven százaléka elkeserítően durva, agresszív
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. ÉKsz.

Beállítások