ellátás fn 4A 

1. ’az ellát² igével kifejezett cselekvés’ ❖ Roth János […] gyének újjabb el-látásával […] egészen vétek nélkül valónak találtaték (1789 Mátyus István C3070, 6).

2. (/Tört) ’létfenntartáshoz szükséges javak nyújtása vki számára természetbeli v. pénzbeli juttatás formájában’ ❖ nem hiszek neki, ki állatként képes hátra hagyni, ’s minden ellátás nélkül a’ kétes jövendőre bízni vérét, vagy csak hivét is (1843 Széchenyi István CD1501) | kit ily csatározás közben netalán szerencsétlenség érne, […] annak az ország választást enged […]: 1. vagy becsületes ellátás holtig, 2. vagy 10 hold örökös földbirtok, 3. vagy 1000 pengő forint (1848 Kossuth Lajos C2749, 843) | a hatósági ellátásra szorulók (1917 Balkányi Béla CD10) | Az összesen kettőszázötven családtag nevében megfogalmazott kérvényben az „aratás nélkül maradt” emberek hatósági ellátásért folyamodnak, hogy legalább a kenyerük biztosítva legyen a télre (2000 Gyurácz Ferenc CD36).

2a. ’vmely forrásból v. vmely jogcímen nyújtott rendszeres pénzbeli juttatás (összege)’ ❖ a nyugdijszabályokon alapuló minden nyugdijak, ellátások, nevelési segélyek, vagy egyéb járandóságok, valamint minden kegyadományok elvonása (1852 Az új osztrák büntető törvénykönyv ford. 8451005, 57) | Vegyük sorra anyagi ellátásunk [ti. a néptanítók ellátásának] e tényezőit. 1. A tanítói fizetés csekélysége, elégtelensége és példátlanul gyarló módon történő kiszolgáltatása országszerte ismeretes (1886 Ember János 8124001, 10) | A gyermekek bűbájosak, jobban beszélnek és játszanak, mint sok állami ellátásban levő nagy színész (1911 Lengyel Menyhért CD10) | A nyugdíjbiztosítónak szintén késedelmi kamatot kell fizetnie, ha az elbírálási határozat kézbesítését követő 15 napon belül nem folyósítja a megállapított ellátást (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’(szállással együtt járó) egyszeri v. rendszeres étkezés, ill. az ennek keretében nyújtott élelem’ ❖ [estefelé] megszáltunk Mula nevü fürdőhelyen, hol meglehetős rosz ellátásban [részesültünk] (1870 Vadász- és Versenylap 8671001, 6) | házvezető állást kapott, polgári családnál, fizetés nélkül, csak ellátásért (1911 Kaffka Margit 9290044, 44) | a börtönökben az ellátást három szóval lehetett jellemezni: rossz, kevés s kalóriamentes volt (1978 Fehérváry István 1047001, 137) | a koalíciós kormány idejében működtek például a népi kollégiumok is, ahol a tehetséges magyar fiatalok tudtak ingyen szálláshoz, ellátáshoz jutni (1997 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’vmely (közösségi) szükséglet v. vmely területen minden (alapvető) szükséglet, igény kielégítése mint (gazdasági) tevékenység, ill. vmely szükséglet kielégítésére létrejött szervezet (tevékenysége)’ ❖ Combinatiom most így áll: Hadügy: Mészáros, Ellátás: Nyáry, Igazság: Szemere, Belügy: Madarász, Közlekedés: Beöthy, Kereskedés: Pulszky (1848 Kossuth Lajos C2749, 506) | [az árvaházban] a szegények nemcsak mindennapi ételt kaptak, de még orvosi ellátásban is részesültek (1911 Veress Endre CD55) | [Németországban] a söripar a háborús termelésnek, a népegészségügynek, az ellátásnak és a belső front egészséges hangulatának egyik fontos tényezője (1942 Függetlenség 2203018, 13) | 1917 első felében a város nyugodt, az ellátás, ha akadozik is, de sértetlen és kielégítő (1967 Simkovics Gyula CD52) | ahol közüzemi ellátás nem valósítható meg (1992 Juhász Endre 2034005, 223) | [A Dél-afrikai Köztársaságban] az etnikai és nyelvi megosztottság az oktatási ellátás egyik fő problémája (1997 PedagógiaiLex. C6809, 270).

3a. (rendsz. jelzővel) ’egészségügyi szolgáltatás (tevékenysége)’ ❖ mindenki a körzeti orvoshoz megy, aki nem tartozik olyan társadalmi csoporthoz, hogy ismeretsége és személyes kapcsolatai révén meg tudja kerülni a tömegellátást; nem részesül privilegizált betegellátásban, illetve átlépheti az ellátás alsó fokát (1986 Losonczi Ágnes 1095001, 57) | Magyarországon 113 ideggondozó végzi az ambuláns ellátást (1988 Tények könyve CD37) | elkezdődött a sürgősségi ellátás megszervezése (1993 Országgyűlési Napló CD62) | A kórházi ellátás reformjának fontos része az ágyszámok csökkentése, az ápolási időszak rövidítése (1998 Tények könyve CD37) | A szakellátásból egyre több diagnosztikum és orvosi műszer kerül háziorvosi ellátásba vagy a betegek otthonába (1998 Magyar Hírlap CD09).

Ö: alap~, anyag~, áram~, beteg~, energia~, közellátás¹, nyug~, ön~, pénz~, vér~; az -ellátás címszó alatt: áru~, dohány~, élelmiszer-~, fa~, földgáz~, gáz~, gyógyszer~, hús~, ivóvíz~, kenyér~, olaj~, papír~, szén~, tankönyv~, tej~, tüzelőanyag-~, üzemanyag-~, víz~, zsír~.

ÖU: börtön~, feladat~, könyv~, oxigén~, szak~, tömeg~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ellát; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.