ellenez ts ige 8b5 ellenz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)
1. ’helytelenít, nem hagy jóvá, ill. állásfoglalásával megakadályozni törekszik vmit’ ❖ bár kznſégeſebb vólna hazánkban [a holttestek felboncolása], ’s ne ellenzenék hanem inkább köteleſégeknek tartanák azt meg-engedni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 327) | kérdje-meg körülte lebegő lelkét az atyjának, melly lépésnek ád javallást ’s mellyet ellenz (1809 Kazinczy Ferenc C2560, 73) | [a nemzet] saját keblében akadnak emberek, kik ezen törekvést ellenezik, gúnyolják, akadályozzák (1846 Kossuth Lajos CD32) | az egyház a vegyes házasságot mindenkor helytelenítette, ellenezte és tiltotta (1900 Rézbányai József 8637001, 600) | a tervet a tanács élesen ellenzi (1956 Nyitray Elek CD52) | Az EU-csúcs bezárása után is a globalizációt ellenző fiatalok tízezrei vonultak Sevilla utcáin (2002 Magyar Hírlap CD09).
1a. (rég) ’〈személy v. csoport〉 nem engedélyez, megtilt, ill. 〈törvény, szabály stb.〉 tilosnak nyilvánít vmit’ ❖ Gróf Szelimónak nagy únſzoló kedve, és kívánsága érkezet […] azon jó ſzándékú ſzökevényekhez által menni, és őket meg-ſzemlélni; a’ hajós Kapitány ſem ellenzette néki (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 307) | sok dolgot innepen is a törvény nem ellenez (1802 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [A Kisfaludy-társaság] elhatározta minden időbeli jeles iróink hol válogatott, hol minden munkáinak […] kiadását, a’ mennyiben azt idegen jogok nem ellenzik (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Richelieu] reá birta a római cúriát, hogy a tervezett házasságokat ellenezze (1869 Századok CD57).
2. (rég) ’mozgásában, haladásában, terjedésében hátráltat, (meg)gátol, (meg)akadályoz vkit v. vmit’ ❖ Méhe meg-érzi ugyan melegit a’ napnak ha r’á süt, És ha nem ellenzed, kezdi ki-fúrni magát (1786 Nagy János¹ 7235001, 17) | Jövő hét keddén Miskolcra megyek, ha nagy baj nem ellenzend (1837 Tóth Péter 8491002, 156) | a köpönyeg ellenzi a napnak világosságát (1898 A magyar anekdotakincs C4251, 172).
2a. (rég) ’〈folyamatot, cselekvést〉 nehezít, lassít, ill. megvalósulásában, kibontakozásában meggátol, megakadályoz vmit’ ❖ el érénk végtére a’ Tauro-Scitháknak határ szélére, a’ hová való bé menetelünket egy ſereg katona ellenzette (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 119) | [csak a betegségek okait ismerő személy] ellenezheti néha ki-fakadáſokat, ha idején korán [hívják] (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4225, 44) | Mint a’ savó mint a’ borvíz ellenzi a’ rothadást (1800 Nyulas Ferenc C3341, 49) | [Henszlmann Imre] mellszobromnak a’ nemzeti museum számárai megvételét minden tehetségében levő eszközökkel ellenzeni fogja (1841 Pesti Hírlap CD61).
3. (rég) ’megtagad, elutasít, ill. visszautasít, nem fogad el vmit’ ❖ ha pedig mind ezeknek [ti. a gyógyteáknak] izit ellenzené a’ beteg, tſak tiſzta kut vizet [adjanak neki] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 213) | Vedd észre mit ellenz vagy átall tudatni [a másik], Szemtelen vizslaság ollyanban kutatni (1821 Mátyási József 7221007, 176) | a szenátus tartozik ellenezni minden oly törvény kihirdetését, amely ellentétben állana az alkotmánynyal (1893 PallasLex. CD02).
3a. (kissé rég, ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vki vmely személlyel v. csoporttal szemben elutasítóan lép fel, ill. nem vállal közösséget vele〉’ ❖ lehető legnagyobb következetlenségbe süllyed, ha olly kormányt ellenz, melly szinte előmozdítni vágyik czéljait (1844 Széchenyi István 8429031, 414) | miként járhatnék ehezképest [ti. régi barátomhoz képest] más politikai pályán, vagy éppen miként ellenezhetem őt (1845 Széchenyi István C3882, 554) | egy a mexikói nép által ellenzett dynastia (1866 Budapesti Szemle C7538, 371) | Engem is elleneztek, azonban nagyszóval éltem […]. Elmentem a leányosházhoz s oly csobogó patak áradt az ajkamról, hogy félóra alatt elmosott minden ellenkezést (1932 Budapesti Hírlap febr. 25. C4720, 3).
ÖU: meg~.
Sz: ellenzés, ellenzet.
Vö. CzF. ellenėz, ellenz; ÉrtSz.; TESz. ellen; ÉKsz.; SzT. ~, ellenezhet, elleneztet, elleneztethet; ÚMTsz.