ellenkedik tn ige 12b (kissé rég)

1. ’szembehelyezkedik, szembeszáll, ill. vitába száll, vitatkozik vkivel, vmivel’ ❖ A’ gonoſz lelkü Irás-túdók, és Farizeuſok meg-nem ſzünnek vala az áldott Jesus után leſelkedni, és ellenkedni véle (1773 Vajda Sámuel 7365002, 111) | Manuel követeket küldött Vladiszlávhoz, a’ ki osztán az ellenked két részt öszvebékéltette (1808 Virág Benedek 8522058, 246) | Igy beszélé el utazási tapasztalatait az obsitos huszár a kocsmában, hol azonban Tamásokra akadván, némelyek ellenkednek vele (1858 Adomák a huszáréletből C0528, 45) | Egyéb esetről nem tudok, hogy ellenkedtem volna szüleim parancsával (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

1a. ’(fegyveresen) harcol, küzd vkivel’ ❖ [A méhek] pártot ütvén, véllek [ti. a fiatal herékkel] ellenkednek, Ki-üzik, és töllök így meg-menekednek (1774 Vesmás Márton C4461, 21) | A hajdani századokban Egy olajág mit nem tett! Ellenkedő országokban Békességet szerezett (1798 Kisfaludy Sándor CD01) | ha nem ellenkedett senki az országgal, [Toldi Miklós] Örömest tanyázott a víg cimborákkal (1846 Arany János 8014001, 153) | [a tatárok] átkeltek a gázlón, ellenkedtek, vagdalkoztak az erdélyiekkel (1940 Bánlaky József CD16).

1b. ’〈ember v. állat〉 nem enged(elmeskedik) vkinek, ill. szót emel, tiltakozik vmi ellen’ ❖ én, ha még tovább kedves Hitveſemmé lenni ellenkedik, hogyſem a’ kétség, és reménység köztt ſzüntelen lebegjek, inkább Páriſt el-hagyni ſzándékozom (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 159) | hallgatott, mert sem a tanácsot követni, sem ellenkedni nem volt többé kedve (1853 Karacs Teréz 8219003, 23) | Ha pedig ellenkednének [elfogáskor a szökött katonák], akkor fegyvereiktől meg fosztván, mint dezentorok a hadi regulamentumokban előírt keménybüntetésüket elvegyék (1900 Móricz Pál² C3210, 73) | Ilike nyilván előre felkészülten e fordulatra, alig ellenkedett, s tán emiatt valamivel tolakodóbban is esett neki a diák, hogy a fejük egészen hátrahajolt a csók alatt (1911 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

2. (ritk) ’nem egyeztethető össze, ill. ellentétben áll vmi vmivel’ ❖ [a káposzta a] ſzöllövel nagyon ellenkedik, Edgyütt ſem ez, ſem az jól nem nevekedik (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 36) | Két vétek ellenkedik a’ nagysággal, és felséggel ugy mint: kitsinség, vagy alatsonság, és felettéb’ valóság (1793 Szép János ford.–Szerdahelyi C3972, 170) | bennem a természet az erkölccsel ellenkedik (1924 Szívós Zsigmond CD10).

Vö. CzF.; TESz. ellen; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

ellenkedik ❖ tárgyatlan ige ◦ 12b ◦ (kissé rég)
permalink
1.
szembehelyezkedik, szembeszáll, ill. vitába száll, vitatkozik vkivel, vmivel
A’ gonoſz lelkü Irás-túdók, és Farizeuſok meg-nem ſzünnek vala az áldott Jesus után leſelkedni, és ellenkedni véle
(1773 Vajda Sámuel)
Manuel követeket küldött Vladiszlávhoz, a’ ki osztán az ellenked két részt öszvebékéltette
(1808 Virág Benedek)
Igy beszélé el utazási tapasztalatait az obsitos huszár a kocsmában, hol azonban Tamásokra akadván, némelyek ellenkednek vele
(1858 Adomák a huszáréletből)
Egyéb esetről nem tudok, hogy ellenkedtem volna szüleim parancsával
(1927 Tersánszky Józsi Jenő)
1a.
(fegyveresen) harcol, küzd vkivel
[A méhek] pártot ütvén, véllek [ti. a fiatal herékkel] ellenkednek, Ki-üzik, és töllök így meg-menekednek
(1774 Vesmás Márton)
A hajdani századokban Egy olajág mit nem tett! Ellenkedő országokban Békességet szerezett
(1798 Kisfaludy Sándor)
ha nem ellenkedett senki az országgal, [Toldi Miklós] Örömest tanyázott a víg cimborákkal
(1846 Arany János)
[a tatárok] átkeltek a gázlón, ellenkedtek, vagdalkoztak az erdélyiekkel
(1940 Bánlaky József)
1b.
〈ember v. állat〉 nem enged(elmeskedik) vkinek, ill. szót emel, tiltakozik vmi ellen
én, ha még tovább kedves Hitveſemmé lenni ellenkedik, hogyſem a’ kétség, és reménység köztt ſzüntelen lebegjek, inkább Páriſt el-hagyni ſzándékozom
(1772 Mészáros Ignác ford.)
hallgatott, mert sem a tanácsot követni, sem ellenkedni nem volt többé kedve
(1853 Karacs Teréz)
Ha pedig ellenkednének [elfogáskor a szökött katonák], akkor fegyvereiktől meg fosztván, mint dezentorok a hadi regulamentumokban előírt keménybüntetésüket elvegyék
(1900 Móricz Pál²)
Ilike nyilván előre felkészülten e fordulatra, alig ellenkedett, s tán emiatt valamivel tolakodóbban is esett neki a diák, hogy a fejük egészen hátrahajolt a csók alatt
(1911 Tersánszky Józsi Jenő)
2. (ritk)
nem egyeztethető össze, ill. ellentétben áll vmi vmivel
[a káposzta a] ſzöllövel nagyon ellenkedik, Edgyütt ſem ez, ſem az jól nem nevekedik
(1779 Miháltz István ford.–Vanière)
Két vétek ellenkedik a’ nagysággal, és felséggel ugy mint: kitsinség, vagy alatsonság, és felettéb’ valóság
(1793 Szép János ford.–Szerdahelyi)
bennem a természet az erkölccsel ellenkedik
(1924 Szívós Zsigmond)
Vö. CzF.; TESz. ellen; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.
ÚESz: ↪ellen (ellenkedik)

Beállítások