ellenkezet fn 3B (rég)
1. ’személyek v. csoportok közötti ellenséges, haragos viszony, ill. nézeteltérés, vita’ ❖ Noſza fogjatok hát kezet, nints már benne ellenkezet, el-oſzlott mord teletek, […] napjaitok ki-tiſztúltak (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 743) | Alapnézeteink illy ellenkezetéböl folytak minden ellenkezeteink. De ugy hiszem, hogy az elüzionban a görög charisoknak is bényujtá már Kazinczy az engesztelő áldozatot (1829–1834 Berzsenyi Dániel C1072, 133) | ily állam, a helyett hogy közép Némethon erős egészszé szervezné s az Austria és Poroszország közt fennálló ellenkezeteket elhárítaná, jobb esetben csak harctérül szolgálna, melyen mindkét nagyhatalom a túlsúlyért küzdene (1861 Toldy István ford.–Eötvös C4189, 57).
2. ’(összehasonlított) dolgoknak v. jelenségeknek az az állapota, hogy jelentősen v. teljesen különböznek egymástól, ill. nem egyeztethetők össze egymással’ ❖ Contrast, der: ellenkezet (1823 Német–magyar–deák lexikon C3047, 514) | De ha az uj metrummal eleget tennénk is az éneknek, hogy tennénk eleget a’ szavalásnak, holott ezek természeteiben ellenkezet is vagyon (1826 Berzsenyi Dániel C1072, 99) | [a motiválatlan elkésések] ollynemü érzést támasztanak melly a’ tragoediai hangulattal nem kis ellenkezetben áll (1837 Figyelmező C6730, 53) | [Szentpéterváron] a’ hosszú vonalak a’ házak’ egyszinüsége ’s egyformasága elfárasztja a’ szemet; minden változatosság, minden ellenkezet hiányzik (1840 Trefort Ágoston C1207, 230).
2a. ’vmely másiktól jelentősen v. teljesen különböző, ill. azzal összeegyeztethetetlen dolog, érzés stb.’ ❖ Kéſzült volt Szulimán nagy igyekezettel; De Zrinyi-is várta bátor végezettel, Noha töprönkedett ſok ellenkezettel, Mert a’ pogány todult nagy felekezettel (1777 Kónyi János C2731, 55) | A’ korosabb minden gyermeki nyilatkozatokban bizonyos őszinteséget, bizonyos természetesség’ kifejezetét lát, mellyet mint gyakorlott mesterkéltség’ ellenkezetét megmosolyoghat ugyan, de mint észszerű tulajdont becsűlni tartozik (1843 Athenaeum C0026, 494) | Az ellentétek kiegészítik, az ellenkezetek kirekesztik, megsemmisítik egymást (1888 Rendszeres széptan C1914, 62).
3. ’vkinek a véleményével v. kérésével, parancsával szembeni ellenérzés, ill. tiltakozás(ul nyilvánított vélemény, magatartás)’ ❖ Contradictio, ellenkezet (1822 e. Tudományos mesterszókönyv C4429, 111) | Vár magas Engadiban fejrázó Kende, ki ellen Nincsen erő, nincs hős, a harcznak nincs veszedelme, A ki ha rázza fejét ellenkezetében, akár az Ég föld rázkódjék (1830 Vörösmarty Mihály C4534, 397).
Vö. CzF.