ellenlábas mn és fn 

I. mn 2A9

1. (rég) ’〈a Föld egy adott pontján élő személyhez viszonyítva:〉 a Föld ellentétes oldalán élő 〈személy〉’ ❖ gondolatainkat egy pillanat alatt közölhetjük az Oczeánon túl lakó ellenlábas uj-világi embertársainkkal (1898 Chernel István CD34) | A világ-elképzelés e fordulatával [ti. a gömbölyű Föld elméletének elvetésével] együttjárt a déli gömbfélen feltételezett lakosság (a velünk „ellenlábas” földlakók) létének tagadása is (1953 Vajda László² C6051, 246).

1a. (/Föld) ’〈a Föld, es. más égitest egy adott pontjához viszonyítva:〉 az adott ponton és az égitest középpontján áthaladó egyenes által a felszín túlsó oldalán kimetszett 〈pont〉, ill. ott található 〈hely〉’ ❖ egy század mulva könnyen meglehet, hogy [...] Uj-Seeland ama kettős szigetéből az ellenlábas világ egy megifjodott Albiona kel ki (1859 Budapesti Hírlap ápr. 22. C7817, [2]) | [a purgatórium] Jeruzsálemmel ellenlábas, egészen tengerborította túlsó felén a földnek, egy csonka kúp alakjában, hegycsúcsként, emelkedik (1882 Szász Károly² 8426066, 315) | [az Antipódus-szigetek] nevüket annak köszönhetik, hogy London ellenlábas helyén fekszenek (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 43) | A [Hold felszínén] terjedő plazmafelhők az ellenlábas ponton találkoznak (1999 Természet Világa CD50).

1b. (kissé rég, átv is) ’átellenes, szemközti, túlsó (oldalon levő), ill. fordított, ellenkező (irányú)’ ❖ [egyes francia költők] ellenlábas irányt vesznek mindazzal, ami igaz, jó, üdvös, szép (1861 Arany János C6505, 321) | [a székely rovásírásban] két egymással ellenlábas M betű képezi az U betűt (1885 Jókai Mór CD18) | az ellenlábas cönkök [= hajóépítésnél használt gerendák] kiüttetnek, a visszatartó láncok vagy kötelek megoldatnak, mire a hajó megkezdi mozgását (1894 PallasLex. CD02) | A legkezdetlegesebb növény vagy állat testét s annak minden részét, legalább egy síkkal metszhetjük úgy, hogy két ellenlábas (ellentétes vonalmenetű) részt kapjunk (1924 Gáspár Kornél CD10).

2. ’vkivel v. vmivel ellentétes álláspontot képviselő, ellentétes érdekek szerint cselekvő, rivális 〈személy, csoport〉 v. vmivel vmilyen szempontból szemben álló, versengő, konkurens 〈dolog〉, ill. egymással ilyen módon szemben álló 〈személyek, csoportok v. dolgok vmelyike〉’ ❖ [a küzdő pártok a demokrácia legyőzésében] rokonak ugyan; habár másokban ellenlábasak (1834 Jelenkor C0227, 26) | Aberdeennek egyszerre két egymással ellenlábas egyeteme volt (1881 Felméri Lajos C7575, 58) | ellenlábas és egymással örök harcban álló jó és gonosz felsőbb lények (1893 PallasLex. CD02) | eleinte az expresszionizmus látszott több teret hódítani, újabban mintha az ellenlábas mozgalom kerekedne felül (1927 Rabinovszky Máriusz CD10) | [a Domestos] árára is hatással lehet a jóval olcsóbban forgalomba hozott ellenlábas márka (1998 Figyelő CD2601) | az ellenlábas felek mintegy millió katonát vontak össze (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég) ’vmivel vmilyen szempontból ellenkező, ellentmondásban levő, ellentétes 〈dolog〉, ill. ilyen viszonyban levő 〈dolgok vmelyike〉’ ❖ [egy részletet a] biráló mint nagyon jelest idéz: szerintünk az épen rut. E pontra nézve tehát izlésünk ellenlábas (1861 Arany János C6506, 278) | ellenlábas véleményét nyilvánítva (1894 Jókai Mór CD18) | Nem állítjuk [...], hogy „igaz” és „szép” kizárólagosan ellenlábas fogalmak (1920 Ottlik László CD10) | bohém kedélyed az ellenlábas nemre vadító (1964 Weöres Sándor 9788132, 90).

II. fn 4A (gyakr. birtokszóként)

1. (kissé rég) ’〈a Föld egy adott pontján élő személyhez viszonyítva:〉 a Föld ellentétes oldalán élő személy’ ❖ ki fogja moſt közülletek az ellenlábosoknak (antipoda) létét tagadni[?] (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 40) | Antipód szigetek, brit sziget Uj-Zélandtól délkeletre, [...] nevét onnan kapta, mert a szigetlakók körülbelül ellenlábasai (v. ö. Antipodok) a greenwichieknek (1893 PallasLex. CD02) | Antipodusok (gör.) annyi mint ellenlábasok, a Föld ellentett délkörén és szélességi övén, tőlünk 180°-ra lakók (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 222).

2. ’vkivel v. vmivel ellentétes álláspontot képviselő, ellentétes érdekek szerint cselekvő, rivális személy, csoport v. vmivel vmilyen szempontból szemben álló, versengő, konkurens dolog, ill. egymással ilyen módon szemben álló személyek, csoportok v. dolgok vmelyike’ ❖ [a] szilárd elhatárzásu közemberek sokszor némileg szégyenlik is magukat czéltalan és sükertelen közrehatásaikért, miket hogy sükeretlen dæmagógiának csúfolnak az ellenlábasok (1847 Társalkodó C7984, 163) | nem volt egyhangú a választás. Incének ellenlábasa is akadt (1875 Jókai Mór CD18) | megjelenik a két nagy ellenlábas: Róma és Karthago (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [Derrida] Heideggert részint saját elődjének, részint koncepciói legnagyobb formátumú ellenlábasának tekinti (1995 Új Könyvek CD29) | Hetek óta harsogják a reklámok a Big Brother és ellenlábasa, a Való Világ [valóságshow] indulását (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég) ’vmivel, es. vkivel vmilyen szempontból ellenkező, ellentmondásban levő, ellentétes dolog, es. személy’ ❖ ez a dialectica az Aristoteles dialecticájának egészen ellenlábosa (1838 Athenaeum C0016, 326) | [– Őkelme] az én antipodesem. Napoleon szembeszállt a váddal. – Miért ellenlábas páter Timót? – Azért, mert ön mindig hazudik, én pedig mindig igazat mondok (1875 Jókai Mór C2293, 56) | Öröm (eszt.), az élet egyik alaphangulata, melyet a művészet számtalan változatban fest. Ellenlábasa a bú (1896 PallasLex. CD02) | a szerelemmel a gyűlölet is létrejön, mint egyenrangú ellenlábasa (1922 Gáspár Kornél CD10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ellen-; ÉKsz.