ellenszegül tn ige 1c1

1. ellenszegül vminek ’〈annak kif-ére, hogy vmely (természeti) erővel, mozgással, ill. erőt képviselő v. mozgó dologgal, csoporttal szemben, azzal ellenkezve v. szembeszegülve van v. lép fel vki, es. vmi〉’ ❖ [a vezér] sietve gyüjté egybe válogatott legjobb csapatit, hogy az Aegyiptusiak támadó seregosztályinak ellenszegüljön (1833 Jelenkor C0225, 95) | Bátran töri az [ti. a csónak] a folyamnak Ellenszegült habtorlatát (1850 Arany János CD01) | A demoralizáczió annyira megkezdődött, hogy vannak csapatok, melyek már nem is szegülnek ellen az ellenség rohamának (1859 Ihász Dániel CD32) | [abban, hogy minden test egyforma gyorsulással esik,] a tömegnek kettős szerepe van: egyrészt valami aktív, ható erő jellegű és valami passzív, ami ennek az erőnek ellenszegül (1996 Természet Világa CD50).

1a. ’〈ember, állat〉 vmely támadással, támadóval, ellenséggel v. erőszakkal szembeszáll, felveszi a harcot’ ❖ agyar-csattogatással tajtékozva ellenszegült disznóhoz (1829 Pák Dienes 8346013, 86) | Hogy haját lenyirhassuk, négy embernek kelle őt a széken tartani; folytonosan ellenszegült és bennünket gyalázott (1865 Lauka Gusztáv 8343011, 24) | [egy] fegyencz menekülni próbált: az őrt álló katona, miután felhivására nem állott meg, sőt ellenszegült, szuronyával veszélyes sebet ejtett rajta (1894 Hazánk 8634001, 6) | A török követeli II. Rákóczi György lemondását, aki fegyverrel próbál ellenszegülni, a túlerőt azonban nem volt képes visszaverni (1940 Tolnai Gábor CD10).

2. ellenszegül vkinek, vminek (vonzat n. is) ’〈erőnek, kényszernek, szándéknak stb. v. azzal fellépő személynek, csoportnak〉 nem enged(elmeskedik), ellenáll vki, vmi’ ❖ Az eddig előadattak [...] csak azon hiányok vagy feleslegek legtermészetesb következési, mellyek a’ gazdát vagy egészen tehetetlenné teszik, vagy minden iparkodásinak ellenszegülnek (1830 Széchenyi István CD1501) | én határozottan ellenszegülök az erőszaknak (1858 Szokoly Viktor C4049, 86) | nem akarom, hogy egy leány, az én leányom tizenhat éves korában férjhez menjen. Nem türöm, hogy akaratomnak ellenszegüljön (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 2) | Legfőbb ideje, hogy minden erőddel ellenállj, mert aki már az elején keményen ellenszegül és elűzi a buja szerelmet, az fölébe kerekedik és diadalmas marad (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 17) | [Az angol rókakopó] egy bizonyos pontig nevelhető, de kb. egyéves kora után gyakorta ellenszegül gazdájának (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

2a. ’〈annak kif-ére, hogy anyag, mű vmely hatással, alakítással stb. szemben változatlan (állapotban) marad〉’ ❖ Hamlet csupa Lyrai charakter, melly minden Drámai elöadásnak ellenszegül (1835 Bárány Boldizsár C0781, XX) | anyagának természete pedig (élő emberek és ezek cselekedetei) szintén ellenszegül a stylizálás ezen elkerülhetetlenül szükséges irányának (1911 Lukács György² 9405024, 21) | [az anyag] ellenszegül, ha olyasmit művelnek vele, amire nem való (1998 Lakáskultúra CD39).

Vö. CzF. ellenszegűl, ellenszegült; ÉrtSz.; TESz. szegül; ÉKsz.; SzT. ellenszegülő

ellenszegül tárgyatlan ige 1c1
1. ellenszegül vminek
〈annak kif-ére, hogy vmely (természeti) erővel, mozgással, ill. erőt képviselő v. mozgó dologgal, csoporttal szemben, azzal ellenkezve v. szembeszegülve van v. lép fel vki, es. vmi〉
[a vezér] sietve gyüjté egybe válogatott legjobb csapatit, hogy az Aegyiptusiak támadó seregosztályinak ellenszegüljön
(1833 Jelenkor)
Bátran töri az [ti. a csónak] a folyamnak Ellenszegült habtorlatát
(1850 Arany János)
A demoralizáczió annyira megkezdődött, hogy vannak csapatok, melyek már nem is szegülnek ellen az ellenség rohamának
(1859 Ihász Dániel)
[abban, hogy minden test egyforma gyorsulással esik,] a tömegnek kettős szerepe van: egyrészt valami aktív, ható erő jellegű és valami passzív, ami ennek az erőnek ellenszegül
(1996 Természet Világa)
1a.
〈ember, állat〉 vmely támadással, támadóval, ellenséggel v. erőszakkal szembeszáll, felveszi a harcot
agyar-csattogatással tajtékozva ellenszegült disznóhoz
(1829 Pák Dienes)
Hogy haját lenyirhassuk, négy embernek kelle őt a széken tartani; folytonosan ellenszegült és bennünket gyalázott
(1865 Lauka Gusztáv)
[egy] fegyencz menekülni próbált: az őrt álló katona, miután felhivására nem állott meg, sőt ellenszegült, szuronyával veszélyes sebet ejtett rajta
(1894 Hazánk)
A török követeli II. Rákóczi György lemondását, aki fegyverrel próbál ellenszegülni, a túlerőt azonban nem volt képes visszaverni
(1940 Tolnai Gábor)
2. ellenszegül vkinek, vminek (vonzat n. is)
〈erőnek, kényszernek, szándéknak stb. v. azzal fellépő személynek, csoportnak〉 nem enged(elmeskedik), ellenáll vki, vmi
Az eddig előadattak [...] csak azon hiányok vagy feleslegek legtermészetesb következési, mellyek a’ gazdát vagy egészen tehetetlenné teszik, vagy minden iparkodásinak ellenszegülnek
(1830 Széchenyi István)
én határozottan ellenszegülök az erőszaknak
(1858 Szokoly Viktor)
nem akarom, hogy egy leány, az én leányom tizenhat éves korában férjhez menjen. Nem türöm, hogy akaratomnak ellenszegüljön
(1901 Veszprémi Ellenőr)
Legfőbb ideje, hogy minden erőddel ellenállj, mert aki már az elején keményen ellenszegül és elűzi a buja szerelmet, az fölébe kerekedik és diadalmas marad
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
[Az angol rókakopó] egy bizonyos pontig nevelhető, de kb.körülbelül egyéves kora után gyakorta ellenszegül gazdájának
(1993 Sárkány Pál et al.)
2a.
〈annak kif-ére, hogy anyag, mű vmely hatással, alakítással stb. szemben változatlan (állapotban) marad〉
Hamlet csupa Lyrai charakter, melly minden Drámai elöadásnak ellenszegül
(1835 Bárány Boldizsár)
anyagának természete pedig (élő emberek és ezek cselekedetei) szintén ellenszegül a stylizálás ezen elkerülhetetlenül szükséges irányának
(1911 Lukács György²)
[az anyag] ellenszegül, ha olyasmit művelnek vele, amire nem való
(1998 Lakáskultúra)
Vö. CzF. ellenszegűl, ellenszegült; ÉrtSz.; TESz. szegül; ÉKsz.; SzT. ellenszegülő

Beállítások