ellóg ige 2a6

1. tn (biz) ’önkényesen és a feltűnést kerülve távozik (vhonnan v. vki, vmi elől, vhova) vki’ ❖ negyvenen voltunk, akik az orosz állásba beugrottunk. Nem találtunk ott senkit már, csak egy pár oroszt, akik még puffogtattak, a többi ellógott (1916 Móricz Zsigmond C3213, 154) | [Ferkó] el is lógott előlük [ti. a többi zenész elől] (1929 Szomory Dezső 9683001, 118) | nyár van – nincs tanonciskola, ahonnan el lehetne lógni az ingyenuszodába (1933 Gelléri Andor Endre 9179001, 19) | Jó néhányan a munkahelyükről lógtak el (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. ts (biz) ’〈vmennyi időt〉 semmittevéssel tölt el vki’ ❖ [A kovácsnak] nyáron is hiányzik a mesterségbeli nagy eredmény, az csak ellógja az életet, teng-leng (1939 Móricz Zsigmond C5087, 205) | A gyerekeknek – tisztelet a kivételnek – sokkal egyszerűbb pénzt kérni a szülőktől, és ellógni a nyári heteket a strandon, a diszkókban vagy éppen külföldön (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. (biz) ’〈kötelességet〉 szándékosan elmulaszt vki’ ❖ [a fiú] nem jár uszodába, a tornaórákat ellógja, mert barátai csúfolják (1996 Magyar Hírlap CD09) | A protokolláris szerepléseket is „ellógja” Pongrácz, helyette Kovács Ferenc vezérigazgató-helyettes képviseli a légitársaságot (1999 Figyelő CD2601).

3. tn (tárgyragos határozóval is) (ritk, biz) ’tengve-lengve, céltalanul v. dologtalanul tölti az időt’ ❖ Ha valamelyik könnyen sebesül, azt „protekciós seb”-nek nevezik és egy kis ártatlan irigységgel csipdesik meg a földit: – No pajtás, ellóghatsz vele két hónapot (1916 Budapesti Hírlap máj. 19. C4704, 16) | [Matolcsy] a kollégiumban lustán szokott öltözni, ha vakációja volt, egész nap ellógott mosdatlanul, fésületlenül (1917 Móricz Zsigmond CD10).

4. tn (ritk) ’más irányba v. lefelé lóg vmi’ ❖ A Hamid pasa macskájával pedig az történt, hogy noha ő ette meg a tejfölt, nyugodtan szundikált a pasa kaftánjának ellógó szárnyán a dívánon (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | [a gyűrűsférgeknél] a majdnem mindig egyenes bélcsövön vakbelek lógnak el (1894 PallasLex. CD02) | Golghelóghi elbotlik az alabárd nyelében. [...] Nem láttam hallebárdod ellógó nyelét… Nagyuram! (1970 Határ Győző 9227001, 120).

5. tn (tárgyragos határozóval is) (ritk) ’hosszasan, bizonyos ideig v. folyamatosan lóg, függ vhol’ ❖ [A Huszáros,] az egyez ám úgy énvelem, hogy egy gyűszűbe meghálnék vele. A menyecskének szájára jött egy kis csípős tréfa. – Egy szögön is ellóghatnának (1913 Kertész István CD10) | Ellógnék e félórát érte [ti. a leányért] a kemenen, mikor legjobban füstöl (1921 Csatkai Endre CD52) | [A lajhárok] alvás és pihenés közben mind a négy lábukat szorosan egymás mellé rakják, testüket összehúzzák [...]. Ilyen helyzetben akár egész nap is ellógnak, anélkül, hogy belefáradnának (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 303).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

ellóg ige 2a6
1. tárgyatlan (biz)
önkényesen és a feltűnést kerülve távozik (vhonnan v. vki, vmi elől, vhova) vki
negyvenen voltunk, akik az orosz állásba beugrottunk. Nem találtunk ott senkit már, csak egy pár oroszt, akik még puffogtattak, a többi ellógott
(1916 Móricz Zsigmond)
[Ferkó] el is lógott előlük [ti. a többi zenész elől]
(1929 Szomory Dezső)
nyár van – nincs tanonciskola, ahonnan el lehetne lógni az ingyenuszodába
(1933 Gelléri Andor Endre)
Jó néhányan a munkahelyükről lógtak el
(1994 Magyar Hírlap)
2. tárgyas (biz)
〈vmennyi időt〉 semmittevéssel tölt el vki
[A kovácsnak] nyáron is hiányzik a mesterségbeli nagy eredmény, az csak ellógja az életet, teng-leng
(1939 Móricz Zsigmond)
A gyerekeknek – tisztelet a kivételnek – sokkal egyszerűbb pénzt kérni a szülőktől, és ellógni a nyári heteket a strandon, a diszkókban vagy éppen külföldön
(1998 Magyar Hírlap)
2a. (biz)
〈kötelességet〉 szándékosan elmulaszt vki
[a fiú] nem jár uszodába, a tornaórákat ellógja, mert barátai csúfolják
(1996 Magyar Hírlap)
A protokolláris szerepléseket is „ellógja” Pongrácz, helyette Kovács Ferenc vezérigazgató-helyettes képviseli a légitársaságot
(1999 Figyelő)
3. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (ritk, biz)
tengve-lengve, céltalanul v. dologtalanul tölti az időt
Ha valamelyik könnyen sebesül, azt „protekciós seb”-nek nevezik és egy kis ártatlan irigységgel csipdesik meg a földit: – No pajtás, ellóghatsz vele két hónapot
(1916 Budapesti Hírlap máj. 19.)
[Matolcsy] a kollégiumban lustán szokott öltözni, ha vakációja volt, egész nap ellógott mosdatlanul, fésületlenül
(1917 Móricz Zsigmond)
4. tárgyatlan (ritk)
más irányba v. lefelé lóg vmi
A Hamid pasa macskájával pedig az történt, hogy noha ő ette meg a tejfölt, nyugodtan szundikált a pasa kaftánjának ellógó szárnyán a dívánon
(1884 Mikszáth Kálmán)
[a gyűrűsférgeknél] a majdnem mindig egyenes bélcsövön vakbelek lógnak el
(1894 PallasLex.)
Golghelóghi elbotlik az alabárd nyelében. [...] Nem láttam hallebárdod ellógó nyelét… Nagyuram!
(1970 Határ Győző)
5. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (ritk)
hosszasan, bizonyos ideig v. folyamatosan lóg, függ vhol
[A Huszáros,] az egyez ám úgy énvelem, hogy egy gyűszűbe meghálnék vele. A menyecskének szájára jött egy kis csípős tréfa. – Egy szögön is ellóghatnának
(1913 Kertész István)
Ellógnék e félórát érte [ti. a leányért] a kemenen, mikor legjobban füstöl
(1921 Csatkai Endre)
[A lajhárok] alvás és pihenés közben mind a négy lábukat szorosan egymás mellé rakják, testüket összehúzzák [...]. Ilyen helyzetben akár egész nap is ellógnak, anélkül, hogy belefáradnának
(1927 TolnaiÚjLex.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások