elmulaszt ts ige 5a2

1. ’〈jelenséget, állapotot, kül. betegséget v. annak tünetét〉 megszüntet(i), felszámol(ja)’ ❖ [A fordító] nem jobbíttja-meg az eredet-írásnak semmi hibáit; de annak fbb ékeſségeit sem ſzabad ám kevesítenie, vagy el-múlaſztania (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 12) | el múlaſztván a’ fő fájást (1808 Farkas András 7041004, 8) | mégis van valami közös az arcukban, amit nem bírnak elmulasztatni, úgyhogy minden ember kitalálja, hogy testvérek (1885 Jókai Mór CD18) | a kenőcs néhány perc alatt elmulasztotta a nyilak kellemetlen csípését (1914 Karinthy Frigyes ford.–Swift 9309082, 152) | Isten, mulaszd el rólam ez erjedő zavart (1932 Fenyő László CD10) | mióta tapasztalja a panaszokat, próbálta-e valamilyen gyógyszerrel vagy gyógyhatású készítménnyel azokat elmulasztani [?] (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈kötelességet, lehetőséget, vmely hasznos tevékenységet, ill. vmin, vmiben való részvételt kötelességként v. lehetőségként〉 nem teljesít, nem hajt végre, ill. elszalaszt, kihagy’ ❖ [a halogatás] oly veszedelmes: hogy annak szörnyü voltát el nem mulaszthatom ezen mai beszédemben megfejteni és megmutatni (1778–1781 Révai Miklós 7283020, 8) | a’ fejedelem rosz tanács, vagy gondatlanság miatt elmulasztja a’ törvényeket végrehajtatni (1833 Rédly Károly ford.–Montesquieu 8320001, 32) | Miskei Lajos egy ülést sem mulasztott el (1836 Táncsics Mihály 8463008, 79) | a körmök tisztitását pedig elmulasztani semmi esetre sem szabad (1867 Rádl Ödön 8382001, 2) | Az angol hatóságok elmulasztották a mindenkor szükséges egészségügyi óvintézkedéseket (1947 Szabad Föld okt. 5. C1537, 2) | Istenem, milyen pompás alkalmat hagytam ki! Ez aztán egy elmulasztott lehetőség! (1949 Örkény István ford.–Conrad 9500023, 84) | most lehet kutatni, ki mulasztotta el a kötelességét (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈vminek a szükséges v. optimális időpontját〉(mulasztásként) nem tartja be, elszalasztja, ill. 〈időtartamot〉 rosszul használ ki v. felesleges, haszontalan tevékenységgel tölt el’ ❖ [a szolgák a lovaknak] egyſzer’smind annyi vizet meritſenek, mennyi ſzükséges azoknak megitatására; mert ha az idöt el-mulaſztyák, nagy ſzomjuságot kintelenitetnek a’ lóvak ſzenvedni (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 60) | jer be hozzám. Az elmulasztott idöt majd háromszorosan is megfizetem én (1848 Peregriny Elek 8360027, 130) | most velem nézel, velem látsz mindent, és ez jól van így, ez kárpótol engem minden elmulasztott napért, óráért (1912 Gozsdu Elek 8159010, 82) | Stöckert a határidőt elmulasztotta (1988 Hárs József CD52).

2b. (rég) ’〈járművet〉 lekésik, elszalaszt’ ❖ már a gőzhajót elmulasztottuk (1855–1856 Vajda János 8503088, 97) | Pontban 8 ¾-kor ő elment, hogy a hajót el ne mulaszsza (1860 Szemere Bertalan 8437005, 266) | Teringette, elmulasztottam a vonatot! (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 7).

J: elmúlat.

Sz: elmulaszthatatlan.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. múlik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

elmulaszt ❖ tárgyas ige ◦ 5a2 ◦
permalink
1.
〈jelenséget, állapotot, kül. betegséget v. annak tünetét〉 megszüntet(i), felszámol(ja)
[A fordító] nem jobbíttja-meg az eredet-írásnak semmi hibáit; de annak fbb ékeſségeit sem ſzabad ám kevesítenie, vagy el-múlaſztania
(1788–1789 Magyar Múzeum)
el múlaſztván a’ fő fájást
(1808 Farkas András)
mégis van valami közös az arcukban, amit nem bírnak elmulasztatni, úgyhogy minden ember kitalálja, hogy testvérek
(1885 Jókai Mór)
a kenőcs néhány perc alatt elmulasztotta a nyilak kellemetlen csípését
(1914 Karinthy Frigyes ford.–Swift)
Isten, mulaszd el rólam ez erjedő zavart
(1932 Fenyő László)
mióta tapasztalja a panaszokat, próbálta-e valamilyen gyógyszerrel vagy gyógyhatású készítménnyel azokat elmulasztani [?]
(1999 Magyar Hírlap)
2.
〈kötelességet, lehetőséget, vmely hasznos tevékenységet, ill. vmin, vmiben való részvételt kötelességként v. lehetőségként〉 nem teljesít, nem hajt végre, ill. elszalaszt, kihagy
[a halogatás] oly veszedelmes: hogy annak szörnyü voltát el nem mulaszthatom ezen mai beszédemben megfejteni és megmutatni
(1778–1781 Révai Miklós)
a’ fejedelem rosz tanács, vagy gondatlanság miatt elmulasztja a’ törvényeket végrehajtatni
(1833 Rédly Károly ford.–Montesquieu)
Miskei Lajos egy ülést sem mulasztott el
(1836 Táncsics Mihály)
a körmök tisztitását pedig elmulasztani semmi esetre sem szabad
(1867 Rádl Ödön)
Az angol hatóságok elmulasztották a mindenkor szükséges egészségügyi óvintézkedéseket
(1947 Szabad Föld okt. 5.)
Istenem, milyen pompás alkalmat hagytam ki! Ez aztán egy elmulasztott lehetőség!
(1949 Örkény István ford.–Conrad)
most lehet kutatni, ki mulasztotta el a kötelességét
(1997 Magyar Hírlap)
2a.
〈vminek a szükséges v. optimális időpontját〉 (mulasztásként) nem tartja be, elszalasztja, ill. 〈időtartamot〉 rosszul használ ki v. felesleges, haszontalan tevékenységgel tölt el
[a szolgák a lovaknak] egyſzer’smind annyi vizet meritſenek, mennyi ſzükséges azoknak megitatására; mert ha az idöt el-mulaſztyák, nagy ſzomjuságot kintelenitetnek a’ lóvak ſzenvedni
(1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein)
jer be hozzám. Az elmulasztott idöt majd háromszorosan is megfizetem én
(1848 Peregriny Elek)
most velem nézel, velem látsz mindent, és ez jól van így, ez kárpótol engem minden elmulasztott napért, óráért
(1912 Gozsdu Elek)
Stöckert a határidőt elmulasztotta
(1988 Hárs József)
2b. (rég)
〈járművet〉 lekésik, elszalaszt
már a gőzhajót elmulasztottuk
(1855–1856 Vajda János)
Pontban 8 ¾-kor ő elment, hogy a hajót el ne mulaszsza
(1860 Szemere Bertalan)
Teringette, elmulasztottam a vonatot!
(1899 Budapesti Hírlap)
J: elmúlat
Sz: elmulaszthatatlan
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. múlik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.
ÚESz: ↪múlik (mulaszt)

Beállítások