állapít ts ige 4a4 (rég)
1. ’vhova állít, helyez vkit’ ❖ Istennek kegyelme egy tehets Férj’ ölében, A házasság’ szentségében … boldogságba állapít (1825 Kisfaludy Sándor C2685, 94) | [a háziúr] minden telhető diplomatikai méltósággal a folyosó azon pontjára állapítá magát, hol az udvarról … négy lépcső vezete föl (1866 e. Gaal József C1788, 415).
2. ’alapít, létrehoz, ill. (meg)alapoz, szilárddá tesz vmit’ ❖ Állapíttom: állapodásba teszem, meg-állíttom, erssíttem (1792 Kisded szótár C0816, 9) | Brebiri gróf György […] a’ Brebiri nemzetségnek Zrinyi ágát állapítá (1834 Fillértár 8623002, 153) | ez a köntös szerencsémet állapítá (1845 Degré Alajos C1396, 51) | [a stilizált rozmaringlevél] magyar nemzeti motivum, amit sajátos magyar népművészetünk állapított és fejlesztett ki (1916 e. Malonyay Dezső CD07).
3. vmire állapít ’bizonyos körülményekre, feltételezésekre alapít, épít vmit’ ❖ egy rövid három évi számításra állapított össze állítás (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Bécsbe ment, hogy ott magát a képirásban bővebben kiképezze, s jövendőjét ecsetére állapítsa (1864 Toldy Ferenc 8481011, 220) | törvényekről [kell gondoskodnunk], a melyekre állapítva s a melyek erejénél fogva eljárhassunk (1873 Deák Ferenc CD51) | vékony fundamentumra állapítá a tekintetes törvényszék a maga bölcs szentenciáját (1884 Mikszáth Kálmán 8312239, 103).
4. (tárgy n. is) ’(meg)szab, (meg)határoz’ ❖ A’ hasonlatosság nem sokat állapít (1825 Tudományos Gyűjtemény C5585, 31) | [a britanniai] kormány rendes és mindig fenálló versenyfutási díjakat állapíta (1831 Széchenyi István CD1501) | a RR javaslatára e következő főbb módositások állapítattak (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | szűkmarkúak a kliensek, rosszul állapítanak a bírák… (1877 Mikszáth Kálmán 8312002, 124) | Mesgyét von az ember az időknek tengerén, amint határokat állapít a világürnek boltozatán (1885 Löw Immánuel 8278005, 235) | abból, hogy a fogak hiányzanak, én a tudomány szabályai szerint nem állapíthatom, hogy miért s miképpen hiányzanak (1897 Eötvös Károly 8127001, 54).
Ö: meg~.
Sz: állapítás.
Vö. CzF.; TESz. állapot; SzT.