előidéz ts ige 4b
1. (vál) ’〈vmely állapotot, folyamatot stb.〉 okoz, eredményez, ill. kelt vmi, vki’ ❖ [a gótikus templom] a’ tágas térnek alacsonyabb házai közt állott nagyszerü méltóságában; ünnepélyes ájtatosság’ szellemétől elszigetelve, nyugton, magányosan, tisztelettel ’s imádást előidézve (1836 Jósika Miklós 8212002, 70) | Arthur, mig elbeszélését tartotta, igen gyakran tekintgetett a szótlan Keblessyre, hogy miféle hatást idéznek elő benne szavai (1859 Matkovics Pál 8299002, 23) | sok esetben bebizonyult, hogy a járványt élősdi férgek idézik elé, melyek a szaporaság következtében mindinkább elterjednek (1864 Rónay Jácint 8396002, 34) | a munkanélküliséget előidéző okok (1938 Korunk Szava 2131001, 417) | [annyira] nyíltan és őszintén beszélek a kérdésről, hogy ezzel zavart idéztem elő (2000 Országgyűlési Napló CD62).
1a. (rég) ’cselekvése, tevékenysége eredményeképpen létrehoz, megteremt vmit vki’ ❖ A népség a rácsozaton kívül […] hallgatja majd a szép zenét, melyet a ház tetején elhelyezett zenekar kilencz dobbal s huszonhárom trombitával fog előidézni (1852 Jókai Mór C2241, 196) | [az öreg] haza tére, s dörzsölve meredező kezeit, sebesen járdala föl s alá a szobában, hogy némi meleget idézhessen elő (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 238) | [az ókori görög színházban a nézők] látták a tiszta eget, szabadon szivhatták a tavasz illatos levegőjét, a tenger felől hüs szellők fuvalma lengett feléjök, mit nálunk gépekkel s festésekkel idéznek elő, azt ott természetben lehetett látni (1862 e. Szemere Bertalan 8437008, 225).
2. (rég) ’szem elé, látható helyre hív (vhonnan) vkit’ ❖ Jel-adására be-lép egy Vitéz […] és egymás után, el idézi az Aszszonyságokat (1821 Dulházy Mihály ford.–Reinbeck C2030, 144) | – Talán elő lehetne már idézni a barátunkat a rejtekéből? – Óh, az nagyon könnyen megy. Csak egy jelkiáltást kell neki adni (1888 Jókai Mór C2315, 186).
2a. (rég) ’〈kül. hivatalos ügyben〉(idézés útján) megjelenésre felszólít vkit’ ❖ A’ fö Érſeken (Metropolitán kivül) hat Püspököt idézett-elé a’ Fejedelem: hogy velem a’ Vallás dolgáról beſzéllyenek (1783 Molnár János C0293, 445) | a távúl-lévöt […] levelek által háromszor kell el-idézni (1789 Polgári törvénykönyv ford. C2449, 91) | előidézni a tanúkat (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 286) | összeült a statáriális bíróság, s a vádlottat előidézték (1879 Jókai Mór CD18).
2b. (rég) ’〈babonás hit szerint: elhunyt személyt, szellemet stb.〉 megjelenésre hív, késztet, megidéz vki’ ❖ [a halott lelkét] utóljára nagy fel-szóval nevén idézzük elé (1798 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2778, 133) | [az] ördög nem jelenik meg illy magunk forma szegénykéknek, őt csak a kastély ura idézheti elő (1842 Egressy Béni ford.–Arago²–Vermond C5791, 249) | ki adott teneked hatalmat holtakat és rossz lelkeket idézni elő? (1853 Jókai Mór CD18).
3. (rég) ’(emlékezetébe, tudatába stb.) hív, idéz, ill. (ott) felidéz, megjelenít vkit, vmit’ ❖ Borongva járdal kérkedő vidékin, A’ régi nagy kor’ roppant omladékin, Hol minden honni hőst előidéz […]: Azon dicsőkre vissza-visszanéz (1822 Kisfaludy Károly 8242008, 70) | Ha nem szeretem őt, hát miért gondolkodom szüntelen felőle, miért kell sóhajtanom, ha emlékembe előidézem a rövid perczeket, melyeket vele töltöttem? (1846–1847 Szendrey Júlia 8440011, 100) | [a fiú] előidézé lelkében atyjának vonásait, szemei lassankint könybe lábadtak (1852 Jókai Mór C2241, 133) | Legegyszerübb elalvásunk könnyitésére, ha lefekvéskor kellemes emlékeket, avagy ábrándképeket idézünk elő (1906 Délvidék 2104001, 2).
4. (rég) ’hivatkozásul, igazolásul elmond, felidéz vmit’ ❖ [a szalonkák és a gázlómadarak közül] az isméretesbeket névszerint előidézem (1829 Pák Dienes 8346010, 185) | [A szónok beszédében] előidézte Valerius Publicola’ törvényét, melly szerint a’ pórrendnek joga van a’ patricíust […] a’ gyülésnek bevádolva, megítélni (1835 Bajza József C0042, 126) | Azt mondják, hogy az ének s zene még az állatokat is emberi érzésekre magositja, és példát idéztek elő a régi időből, midőn az oktalan állatok előjöttek rejtekeikből, hogy a zenét hallhassák (1844 Nagy Ignác 8324008, 118).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. eléidéz, eléidéztet