előny fn 4C 

1. ’olyan(, másénál v. a többinél) kedvező(bb) körülmény, helyzet v. állapot, amelyből haszon, nyereség v. siker származhat’ ❖ a legtöbb ember is, ha testileg jól érzi magát, tudja ugyan, hogy egészséges, de tisztán, szorosan elősorolni, hogy valjon mily tényezőknek köszönheti ezen előnyt, nem képes (1834–1837 Széchenyi István CD1501) | Az uradalmak előnyben vannak a kisgazdálkodással szemben, mert jobban igénybevehetik a gépeket (1919 Móricz Zsigmond 9462013, 15) | mik azok a javak, természet és környezet adta előnyök, amelyeket egészsége érdekében felhasználhat és kamatoztathat a falu népe (1961 Buga László 9075001, 197) | tanúja lehettem, milyen sebesen és ügyesen kutatta át ez a madár [ti. a Galápagos-szigeteki repülésképtelen kormorán] az egyik tenger alatti sziklarepedést a másik után, miközben elképesztően hosszú ideig a víz alatt maradt (én voltam előnyben a könnyűbúvár-felszerelésem miatt) (2009 Kelemen László² ford.–Dawkins 3172002, 363).

1a. ’az ebből származó haszon, ill. nyereség’ ❖ Pester Zeitung. „Magyarország és az osztrák-német vámegyesület” czikkében, azon előnyöket számlálja elő, mellyeket ezáltal hazánk, az anyagi továbbfejlődésben nyerne (1850 Pesti Napló 8658001, 3) | ebből a házasságból nagy előny remélhető (1900 Rézbányai József 8637001, 626) | gazdasági előnyökben való arányos részesedés (1967 Turczel Lajos 9734001, 34) | nincs akadálya annak sem, hogy egy adott cég a kórháznak anyagi előnyt juttasson a nála megrendelt szállításokért (1996 Országgyűlési Napló CD62) | [valószínűleg Portugália] a bővítésből a legkevesebb előnyt húzza majd (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Sp is) ’〈játszma, verseny v. mérkőzés vmely pillanatában, ill. bajnokság vmely állásában〉 vmely játékos, versenyző v. csapat által elért, megszerzett v. az ellenfélnek átengedett kedvező(bb), győzelemre (nagyobb) esélyt adó helyzet’ ❖ Sefer eleinte előnyben volt [a sakkban], hanem azután úgy erőt vett rajta a kábító ital, hogy az alakokat sem ismerte meg (1855 Jókai Mór C2258, 171) | A zuglóiak a mérkőzés elején gólt értek el és ezt az előnyüket lelkes játékkal sikerült a mérkőzés végéig megtartaniok (1925 Budapesti Hírlap okt. 28. C4713, 9) | a közönség is sokkal színvonalasabb [futball]mérkőzéseket láthat, mint az elmult időkben, amikor előfordult, hogy egy csapat szinte behozhatatlan előnyre tett szert (1949 Szabad Nép szept. 1. C4872, 1) | [a váltóban Rózsa Norbert] mellúszókirályként már elsőként érintette a falat, hogy ezt az előnyt a pillangózó Horváth Péter is tartani tudja (1994 Magyar Hírlap CD09) | egy vörösesszőke fiú volt az abszolút favorit, még előnyt is adott a startnál a mezőnynek (2005 Várady Szabolcs 3148006, 1047).

1c. (Sp is, átv is) ’az a (hosszmértékkel, időegységgel, pontszámmal stb. kifejezett) különbség, amellyel vki, vmi egy másiknál v. a többinél előbbre v. kedvezőbb helyzetben van’ ❖ [A herceg és Mária] egy napot nyertek előlük [ti. a csauszok elől], s ez egy napi előny pedig elég lesz arra, hogy a legcsendesebb haladással is elérhessék Erdély határát (1853 Jókai Mór CD18) | A regatták első napján (12-én) első lett Nádasdy Ferencz gróf, de mert 18 percz előnyt adott, a harmadik helyre szorult Inkey Antal báró és Esterházy Mihály gróf mögött (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 4) | a téli időszakban az ősszel elültetett fa gyökerei tetemes előnyt szereznek a tavaszival szemben (1980 Geday Gusztáv CD30) | Tudomásul veendő, hogy a külföldi beruházásokért folyó versenyben a korábbi magyar – utcahossznyi – előny az elmúlt években fokozatosan elfogyott, a versenytársak rohamléptekkel hozták be lemaradásukat (1997 Magyar Hírlap CD09) | Hingis egyelőre 870 pontos előnnyel vezeti a világranglistát Davenport előtt (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Juhász András] 100 méteres előnyét megőrizte a célig (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (rendsz. birtokszóként) ’vkinek, vminek (a többiekkel szemben megmutatkozó, őt azoktól megkülönböztető v. azok fölé helyező) kedvező tulajdonsága’ ❖ a hideg nem árt neki [ti. a kölesnek], mi egyik előnye más takarmány-fűvek felett (1826 Fáy András¹ 8139014, 9) | Agatha gyönyörü fürtein, igéző szemein és könnyü termetén kivül nem bir rendkivüli előnyökkel (1851 Kemény Zsigmond 8235011, 118) | a gáztüzelésnek […] nem megvetendő előnye a vele járó tisztaság és kényelem (1911 Újság 2112001, 5) | [Nietzsche] elismeri, hogy tanítása csupán egyike a „számtalan interpretációnak”, s egyetlen előnye, hogy segítségével könnyebben viseljük el létünk teljes értelmetlenségét (1965 Bodnár György CD53) | E kezdeményezések mindegyikének kétségtelen előnye, hogy többé-kevésbé világosan körülhatárolt és általánosan bevethetőnek szánt, illetve gondolt változókészlettel operálnak (2008 Magyar Nyelv C7188, 159).

3. ’vmely jármű (vezetője) részére (kötelezően) biztosított elsőbbség, továbbhaladási jog’ ❖ egyenrangú kereszteződések esetében nem a véletlenre bízatik a gépjárművek áthaladása, hanem a jobb kéz irányából érkezőnek van előnye (1994 Magyar Hírlap CD09) | én is azt kívánom, legyen kevesebb baleset. Ám a járművek előnyét a gyalogosokkal szemben nem tudom (nem akarom) elfogadni (1997 Magyar Hírlap CD09) | Az arab világban […] akinek előrébb van a kocsija orra, annak van előnye. Kereszteződésekben nem szabad túl komolyan venni a zöld vagy a piros jelzést (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. (gyakr. tbsz-ban) ’vkire, vmire irányuló megkülönböztetetten kedvező elbánás v. bánásmód’ ❖ legyen legnagyobb jótevője honunknak, mellyet csak ugy menthetni meg, és egyedül ugy emelhetni magosbra, ha […] mind azon kedvezésekben és előnyökben is részesül, mellyek után kormányi pártolás és udvari rokonszenv nélkül hiába törekednénk (1845 Széchenyi István CD1501) | a görögök az ő [ti. Amazisz] uralma alatt még nagyobb kedvezésben, még több előnyökben részesültek, mint valaha (1902 ÓkoriLex. CD28) | Micsoda ostoba, jogtalan, igaztalan előny? (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 95) | felsőfokú tanulmányaikra [ti. a szakmunkásokéira] az általános szabályok vonatkoznak, de – azonos pontszám esetén – a többi jelölttel szemben előnyt kell nekik adni (1975 Pesti János 2056008, 83) | Az eskü letételével a polgár egy olyan közösségnek: a városi polgárságnak lett tagja, amely összehasonlíthatatlan előnyöket élvezett a jobbágysággal szemben (2004 Soproni Szemle CD52).

Ö: ember~, gyalog~, lépés~, pont~.

ÖU: pálya~, súly~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. elő¹; ÉKsz.; ÚMTsz.