előrész fn 2B3

1. ’vmely épület, tárgy, jármű stb. elöl levő, elülső része, eleje’ ❖ [a vízre bocsátandó] két hajónak elréſzei a’ rendes helyen vóltanak, hátulsó réſzei pedig tsigákra rakattak (1799 Magyar Kurír C0335, 478) | a török mecset, mely karcsú tornyával képünk előrészén szemlélhető (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | A XVIII. sz. közepén már a katonák kabátját ugy szabták, hogy annak előrészét rézsut kivágták (1894 PallasLex. CD02) | [az előadásban] a háttér és a színpad előrésze nem forr össze egészen (1913 Bálint Aladár CD10) | Az elefántházban, a karvastagságú vasrudakkal elválasztott előrészben, lent a földön, az etetőben, kilenc vekni kenyér hever (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’vmely állat v. ember törzsének, ill. vmely test(rész)nek az a része, amely abba az irányba esik, amerre az állat v. ember nézni, menni szokott’ ❖ [a nevelőnő] mezítelen vállait, ’s ezeknek megfelelő előrészét szerénységből befödte (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 1910) | [a vemhes tehenek] farukkal szintolly magosan, vagy egykissé feljebb álljanak és feküdjenek, mint előrészükkel (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045006, 26) | főfájás, különösen a fő előrészének fájdalma (1861 Lengyel Dániel 8270003, 176) | a farkas már egész előrészével a verem felé hajolt (1871 Mikszáth Kálmán 8312027, 89) | [az agresszivitás jele a kutyáknál] a test előrészének lehajlítása (1996 Szinák János–Veress István CD59).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

előrész főnév 2B3
1.
vmely épület, tárgy, jármű stb. elöl levő, elülső része, eleje
[a vízre bocsátandó] két hajónak elréſzei a’ rendes helyen vóltanak, hátulsó réſzei pedig tsigákra rakattak
(1799 Magyar Kurír)
a török mecset, mely karcsú tornyával képünk előrészén szemlélhető
(1878 Mikszáth Kálmán)
A XVIII. sz.század közepén már a katonák kabátját ugy szabták, hogy annak előrészét rézsut kivágták
(1894 PallasLex.)
[az előadásban] a háttér és a színpad előrésze nem forr össze egészen
(1913 Bálint Aladár)
Az elefántházban, a karvastagságú vasrudakkal elválasztott előrészben, lent a földön, az etetőben, kilenc vekni kenyér hever
(2002 Magyar Hírlap)
2. (rég)
vmely állat v. ember törzsének, ill. vmely test(rész)nek az a része, amely abba az irányba esik, amerre az állat v. ember nézni, menni szokott
[a nevelőnő] mezítelen vállait, ’s ezeknek megfelelő előrészét szerénységből befödte
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
[a vemhes tehenek] farukkal szintolly magosan, vagy egykissé feljebb álljanak és feküdjenek, mint előrészükkel
(1855 Benkő Dániel ford.Stephens)
főfájás, különösen a fő előrészének fájdalma
(1861 Lengyel Dániel)
a farkas már egész előrészével a verem felé hajolt
(1871 Mikszáth Kálmán)
[az agresszivitás jele a kutyáknál] a test előrészének lehajlítása
(1996 Szinák János–Veress István)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások