állatalak fn 5A1

1. ’állatot utánzó külső, öltözet v. jelmez’ ❖ ember ’s állatalakból vegyült … szörnyeteget láta (1839 Remény C3611, 287) | elterjedtebb volt az a felfogás, hogy az istenek állatalakban mutatkoznak (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | nemcsak az ősanya, hanem az ősapa is állatalakot ölthet (1977 László Gyula¹ 9384002, 241) | Vannak démoni lények, amelyek ember- és állatalakban, vagy fantomszerűen, fantáziaalakban egyaránt megjelenhetnek (1981 Dömötör Tekla 1039006, 75).

2. (Műv) ’〈képző- v. népművészeti alkotásként:〉 állatot formázó, állatot ábrázoló figura, tárgy, kép’ ❖ a szárnyas sárkányokat és más torzított állatokat mutató szögletkövek, a sok mesés állat- és barát-alak, a jellemző boltbordák és szépen faragott zárkövek nyujthatnának elég támaszpontot a román izlésű templom valódi kora kipuhatolására (1860 Rómer Flóris 8395007, 56) | a magyar ornamentika különben virágstyl, melyben csak ritkán fordulnak elő állat-alakok (1890 Ethnographia C0130, 209) | Kiváló állatfestők vagy tájképfestők mindvégig hűségesen készítik képeinek csendéleti és tájképi részleteit vagy állatalakjait (1940 Hoffmann Edith CD10) | Az állatalakok többsége a 19. sz. folyamán jelent meg a mind gyakoribbá váló figurális ábrázolásokon, különösen a pásztorfaragásokon (1977 NéprajziLex. CD47).

3. ’irodalmi alkotás állatszereplője’ ❖ Mendes [isten] tisztelete összefügg azzal a gondos megbecsüléssel, melyben az aegyptusi [= egyiptomi] mythologia állatalakjait részesítették (1904 ÓkoriLex. CD28) | Kipling állatalakjai a hindu néphitnek megfelelő jellemekkel vannak felruházva (1936 P. Berinkey Irma CD10).

J: állatfigura.

Sz: állatalakos.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

állatalak főnév 5A1
1.
állatot utánzó külső, öltözet v. jelmez
ember ’s állatalakból vegyült … szörnyeteget láta
(1839 Remény)
elterjedtebb volt az a felfogás, hogy az istenek állatalakban mutatkoznak
(1899 Nagy képes világtörténet)
nemcsak az ősanya, hanem az ősapa is állatalakot ölthet
(1977 László Gyula¹)
Vannak démoni lények, amelyek ember- és állatalakban, vagy fantomszerűen, fantáziaalakban egyaránt megjelenhetnek
(1981 Dömötör Tekla)
2. (Műv)
〈képző- v. népművészeti alkotásként:〉 állatot formázó, állatot ábrázoló figura, tárgy, kép
a szárnyas sárkányokat és más torzított állatokat mutató szögletkövek, a sok mesés állat- és barát-alak, a jellemző boltbordák és szépen faragott zárkövek nyujthatnának elég támaszpontot a román izlésű templom valódi kora kipuhatolására
(1860 Rómer Flóris)
a magyar ornamentika különben virágstyl, melyben csak ritkán fordulnak elő állat-alakok
(1890 Ethnographia)
Kiváló állatfestők vagy tájképfestők mindvégig hűségesen készítik képeinek csendéleti és tájképi részleteit vagy állatalakjait
(1940 Hoffmann Edith)
Az állatalakok többsége a 19. sz.század folyamán jelent meg a mind gyakoribbá váló figurális ábrázolásokon, különösen a pásztorfaragásokon
(1977 NéprajziLex.)
3.
irodalmi alkotás állatszereplője
Mendes [isten] tisztelete összefügg azzal a gondos megbecsüléssel, melyben az aegyptusi [= egyiptomi] mythologia állatalakjait részesítették
(1904 ÓkoriLex.)
Kipling állatalakjai a hindu néphitnek megfelelő jellemekkel vannak felruházva
(1936 P. Berinkey Irma)
Sz: állatalakos
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások