elprédál ts ige 1a
1. (rég) ’elrabol, zsákmányként megszerez magának vmit’ ❖ Felesége, gyermeke le-vágattatik, háza el-prédáltatik, és el-égettetik (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 65) | Ujhelyi pinczémet feltörték, 1811diki igen zsirosan csinált Tokaji boraimat elpredálták, némelly hordóimat bevágták (1814 Kazinczy Ferenc C2565, 148) | a király, neje, fia, a főpapok és országnagyok utazásközben nagy számu kisérettel a falvakat megszállották, és a szegény jobbágyoknak mindenét ingyen fölették és elprédálták (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A nyavaládi erdőben 7 darab farkas tanyázik s koronkint egy-egy disznót, bornyut prédálnak el (1858 Vasárnapi Újság CD56).
2. (pejor) ’〈vmely értéket, kül. pénzt, vagyont, ill. időt〉 könnyelműen, meggondolatlanul bánva vele elpazarol, eltékozol’ ❖ A nagy indulatok mindenkor erſzakos háboruságot ſzereznek a’ teſtben; ſzéllyel-vadáſzſzák, el-prédálják annak Spirituſait (1786 Mátyus István C3067, 57) | Ők [ti. a király méltatlankodó álnok tanácsnokai] ne kapjanak többé Magyarországbul évenkint 25–30 millió forintot, hogy azt elprédálhassák? (1848 Kossuth Lajos CD32) | [a paráznaság a legnagyobb veszedelem] az emberre három okból: idejét prédáltatja el, egészségét aláássa, végre mert a szentlélek működését bennünk lerontja s ezzel kárhozatba dönt (1911 Ferenczi Zoltán CD55) | Kívánatos, hogy a nemzeti vagyont elprédáló, vagy azt lehetővé tevő, abból egyéni hasznot húzó „illetékesek” a független magyar bíróság előtt feleljenek, és kövessék meg a nemzetet (1997 Magyar Hírlap CD09).
2a. (rég) ’(kényszerűségből) áron alul elad, elveszteget vmit’ ❖ ha a szegény kertész telepedő helyet nem kap, akkor mit éveken által összekuporgatott, csakhamar foglalatosság nélkül maradva felemészti, marháját, minthogy nincs hol tartania, elprédálja (1848 Népelem 8652001, 145) | Félnek, hogy széna hiánya miatt kénytelenek lesznek marháikat fél áron elprédálni (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [a kivágott fát,] hogy elprédáld potom árért a legközelebbi mészégetőnek, ez a te furfangos terved (1872 Jókai Mór CD18) | hányszor prédál el az ember fillérekért olyan értékeket, amelyeket később aranyakért kénytelen visszavásárolni! (1926 Surányi Miklós CD10).
Vö. ÉrtSz.; TESz. préda; ÉKsz.; SzT. ~, elprédált, elprédáltat, elprédáltatik; ÚMTsz.