elpuskáz ts ige 4a
1. (rég, átv is) ’〈lőszert〉 lövés(ek)re elhasznál, ill. kilő’ ❖ Az 1795-dik eſztend, az Ujj eſztend által való hoſzſzas oſtromoltatás után, minekutánna minden munitzióját el-puskázta és el-ágyuzta vólna, a’ nagyobb ernek végezetre engedni jónak találta és a’ múlt éjjel az Ujj eſztendvel capitulálván, éjféle 12 orakor, hadi parádéval a’ világbol ki maschérozott (1796 Bécsi Magyar Merkurius C0345, 3) | a karaván […] minden lőporkészletét elpuskázta (1863 Szász Béla ford. C3389, 201) | mindegyiknek adnak összesen három töltést, s ha azt elpuskázták, akkor vége a párbajnak (1886 Rákosi Viktor C3602, 54) | napokig vadászott vízimadarakra. Egy tarisznya patront puskázott el (1913 Krúdy Gyula CD54).
1a. (biz) ’〈nagy pénzösszeget〉 felelőtlenül v. felesleges dologra kiad, elherdál’ ❖ jól menő brókercégek, bankigazgatók milliárdokkal játszadoznak, és milliárdokat puskáznak el (1994 Országgyűlési Napló CD62) | A Pentagon elpuskázott százmilliója (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. (rég) ’〈megcélzott vadat〉 a lövést elhibázva elszalaszt’ ❖ a [fogoly]kakasokat, mellyek leginkább a’ barázdákon lapulnak meg, könnyen puskázhatja el a’ vadász (1829 Pák Dienes 8346011, 14) | A ki mohón puskázik: elpuskázza a legszebb vadat is (1899 Kemechey Jenő C2586, 73).
3. (biz) ’rosszul készít(tet) el, elront vmit’ ❖ Az egységes orgonatervezetnek okos megoldása már tényleg sürgős; meglenne az egyöntetűség és így az elpuskázott orgonák száma is redukálódna (1911 Zenelap 2117002, 4) | miért folynak könnyei a hölgynek? Tán elpuskázta a szabó az új ruháját? (1922 Krúdy Gyula CD54).
3a. (biz) ’〈ügyet, folyamatot〉 hibásan v. ügyetlenül kezelve kudarcra ítél, elront’ ❖ mindjárt tudtam, hogy elpuskázza a dolgot (1871 Csepreghy Ferenc C1287, 105) | maga elpuskázta a viszontlátás jelenetét (1888 Berczik Árpád C1024, 138) | az alkotmányosság helyreállitásának ügyét a képviselőház „puskázta” el, szerinted is törvénytelen határozatával (1920 Budapesti Hírlap febr. 5. C4708, [1]) | Elpuskázta az életét ez az alapjában véve kiváló ember (1981 Dénes Tibor 9812003, 187).
3b. (biz) ’〈kínálkozó alkalmat, lehetőséget〉 kihasználatlanul hagy, elmulaszt’ ❖ A szorgalmas, pontos […] ember mindenhol kedves, – csak az ember a szerencséjét el ne puskázza (1867 Tolnai Lajos C4217, 25) | szerinte „az egyetlen lehetőséget is elpuskázták” azzal, hogy beültek ide, gubbasztani, mint „a herélt gyíkok”, ahelyett, hogy […] szépen elszeleltek volna a pénzzel (1985 Krasznahorkai László 1084003, 157) | A Vasas játékosai rengeteg emberelőnyös helyzetet puskáztak el (1995 Magyar Hírlap CD09) | Hiába tudják az érintettek, hogy milyen nagy a tét, elpuskázhatják az esélyt, ha makacsságukban nem hajlamosak a kompromisszumra (1998 Magyar Hírlap CD09).
J: elpackáz.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.