elragad ige 2a1

1. ts ’〈természeti jelenség, ill. tovamozgó embertömeg, (elszabadult) állat(csoport)〉 sebesen, nagy erővel magával ragadva elvisz, ill. elsodor vmit, vkit’ ❖ a’ ſzélveſzektöl el ragadtatott gállyák [...] a’ köſziklában meg ütközvén, nagy tsattogáſſal szoktanak széllyel haſadozni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 105) | Az egész tömeg Temesvár felé szaladott, ’s megriadt lova elragadta őt [ti. Orbánt] is a’ többiekkel (1847 Eötvös József 8126014, 246) | Nem állom útját a tömegnek, Ahol az örvény elragad (1887 Reviczky Gyula 8392076, 114) | [Frigyes császárt] az ár elragadta és már csak holttestét húzhatták ki a folyóból (1929 Bánlaky József CD16) | [a] 64 éves helyi lakos lovas fogatát az állatok elragadták, s a kocsi egy árokban kötött ki (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (vál) ’〈embert v. állatot〉 rabul ejtve v. zsákmányként erőszakkal magával visz, elhurcol vki, vmi’ ❖ Mi haſznod benne, hogy undok álnoksággal az Orſzág útjáról el-ragadtál, és illy ſzerentsétlenségbe hoztál? (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 198) | fürdés közben egy tigris tört rájuk, s egy társnőjüket, elragadta (1870 Lidérc naptár C0247, 34) | [A nandut] itt-ott a kaguár, fiókáit a róka, vagy sas elragadja (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Amikor egyszer a zarándoknő egyedül marad, az ifjú nem gondolkozik tovább, hanem elragadja, lovára kapva (1994 Petneki Áron CD58).

1b. ’〈annak kif-ére, hogy (vmely betegségtől) meghal vki(nek vkije)〉’ ❖ a’ himlö leg több embereket ragad-el ez életbl (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 199) | Gyakorta reszketek, hány örömöm fogna meghalni, ha Téged a’ halál tőlem elragadna (1812 Kis János¹ C2562, 483) | Martirius esztergomi érsek Székesfehérvárott kezdett építkezni; mivel azonban a halál közben elragadta, művét Fruzsina királyné folytatta (1939 Balanyi György CD43) | a pestis – amely kipusztította a népesség egyharmadát és elragadta vezetőit – döntő tényezője volt Athén bukásának és az aranykor elmúltának (1998 Természet Világa CD50).

2. ts ’hirtelen megragadva magához vesz, ill. erőszakkal elvesz vkitől vmit’ ❖ mint ha a’ vizbe haló eltt egy ſzál deſzkát el ragadna (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 316) | Ha! Nyomorult majmok! [Châtre] elragadja egytől a zászlót (1813 Katona József 8226001, 36) | [a gödény] gyakran a prédát más tengeri madaraktól erőszakosan elragadja (1847 Peregriny Elek 8360012, 214) | [Kazinczy] egy nyomdára kész kéziratot ragadt el Kis János kezéből, hogy azt a maga széphalmi laboratóriumában lemásolja, kiigazítsa, agyonpepecselje (1938 Németh László² 9485071, 62) | A két álarcos az egyik asszonytól elragadta táskáját (2002 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’erejénél, hatalmánál fogva (erőszakos módon) elvesz vkitől, vmitől vmit, ill. elvon, elszakít vkitől vkit’ ❖ Nints talán az a’ kints, a’ mellyért adnám, ha életemnek zengéit mindjárt, ezen [ti. Kazinczyéhoz hasonló] gyakorlatosságra fogtam volna. Pótolgatom azért, a’ mennyire lehet, a’ mit az el múltt üdők el ragadtak (1779 Baróti Szabó Dávid C2554, 14) | A török portát illetőleg, ezt „jó érvekkel” meggyőzhetni hitte Frigyes arról, hogy mily kedvező alkalom volna most, a bécsi udvar által „jogtalanúl” elragadt országrészeit (értsd itt különösen Magyarországot) Ausztriától visszaszerezni (1878 Schwicker János Henrik CD57) | Egy jómódú leányt szerettem, osztálya elragadta tőlem (1931 József Attila C5741, 222) | Grósz volt az, aki elragadta a hatalmat Kádár Jánostól (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. ts ’〈érzelem, lelkiállapot stb.〉 ellenállhatatlanul hatalmába kerít, és heves szavakra v. meggondolatlan cselekedetre késztet vkit, vmit’ ❖ Demókares, dühöſségétől elragadtatván fegyvert’ ránt, ’s Agiſt által-üti (1772 Bessenyei György¹ C1076, 108) | végig nézvén ama buzgó honfiak névsorán, kik a magyar Akademia palotájára bőven adakoztak, lelkemet az öröm elragadá (1860 Vasárnapi Újság CD56) | a szegény molnárt is elragadá a lelkesedés heve, s szent áhítatba merűlve, elkezdett bibliás jóslatokat mondani (1885 Thaly Kálmán 8477005, 66) | a kispolgári túllicitálás hangulata időnként még nagyon felelős gondolkodású írókat is elragad (1953 Darvas József 9101005, 149) | Csak nézed őt, hogy táncol A fantáziád elragad S a véred már lángol (1993 Bródy János C5696, 508).

4. ts ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi erős rokonszenvet, lelkes tetszést, csodálatot vált ki vkiből〉’ ❖ Azon kevés Személyek közzé, a’ kik els Látásokra elragadnak, ezt [ti. a grófnét] is beírom (1794 Kármán József² 7165022, 172) | [az építészet jellege] inkább az értelmet kielégitő, mint a szivet elragadó (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Kosztolányi itt [ti. Lillafüreden] találkozott először József Attilával, s az egyszeriben elragadta őt kedvességével, fiatal, okos, játékos lényével (1964 Ascher Oszkár 9010001, 153) | [Szabó Lőrincet] a goethei szellemvilág életet és értelmet átfogó íve [...] elragadta (1985 Takáts Gyula 9695031, 244).

5. tn (kissé rég) ’〈betegség, lelkiállapot, viselkedés stb.〉 átterjed, átragad vkire, vmire’ ❖ A’ rh olly nyavalya, melly egyrl a’ másra el-ragad, vagy illetés vagy ruha által (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 351) | [Guizot] vas temperamentumán kivül még vallásos állandósággal van felkészítve, melly tőle barátjaira is elragad (1846 Szalay László 8419021, 345) | Örüljünk rajta, hogy csak a legokosabb lények, az emberek szenvednek ilyenfajta betegségekben [ti. rangkórságban]; ha ez a többi állatokra is elragadna, vice-paripának kellene titulálni a szamarat és „nyáj-inspektornak” a juhászkutyát (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | a nevetés elragadt az egész társaságra (1912 Réti Ödön CD10).

6. tn (rég, ritk) ’〈kül. ló〉 megbokrosodva elszabadul’ ❖ a szamarak nyargalásnak eredtek s elragadni is próbálkoztak (1884 Szentpály Janka C3964, 9) | Egyszer elragadt velem a ló (1899 Kemechey Jenő C2587, 14) | [A ló] megijedt a szürke ludaktól, – mondja a kölyök kitüzesült arccal, – aztán elragadt. Alig birtam hazahozni (1912 Gárdonyi Géza C1839, 81).

Vö. CzF. elragad [1] , elragad [2] ; ÉrtSz.; TESz. ragad; ÉKsz.; SzT.

elragad ige 2a1
1. tárgyas
〈természeti jelenség, ill. tovamozgó embertömeg, (elszabadult) állat(csoport) sebesen, nagy erővel magával ragadva elvisz, ill. elsodor vmit, vkit
a’ ſzélveſzektöl el ragadtatott gállyák [...] a’ köſziklában meg ütközvén, nagy tsattogáſſal szoktanak széllyel haſadozni
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Az egész tömeg Temesvár felé szaladott, ’s megriadt lova elragadta őt [ti. Orbánt] is a’ többiekkel
(1847 Eötvös József)
Nem állom útját a tömegnek, Ahol az örvény elragad
(1887 Reviczky Gyula)
[Frigyes császárt] az ár elragadta és már csak holttestét húzhatták ki a folyóból
(1929 Bánlaky József)
[a] 64 éves helyi lakos lovas fogatát az állatok elragadták, s a kocsi egy árokban kötött ki
(1996 Magyar Hírlap)
1a. (vál)
〈embert v. állatot〉 rabul ejtve v. zsákmányként erőszakkal magával visz, elhurcol vki, vmi
Mi haſznod benne, hogy undok álnoksággal az Orſzág útjáról el-ragadtál, és illy ſzerentsétlenségbe hoztál?
(1772 Mészáros Ignác ford.)
fürdés közben egy tigris tört rájuk, s egy társnőjüket, elragadta
(1870 Lidérc naptár)
[A nandut] itt-ott a kaguár, fiókáit a róka, vagy sas elragadja
(1933 Az állatok világa ford.)
Amikor egyszer a zarándoknő egyedül marad, az ifjú nem gondolkozik tovább, hanem elragadja, lovára kapva
(1994 Petneki Áron)
1b.
〈annak kif-ére, hogy (vmely betegségtől) meghal vki(nek vkije)
a’ himlö leg több embereket ragad-el ez életbl
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Gyakorta reszketek, hány örömöm fogna meghalni, ha Téged a’ halál tőlem elragadna
(1812 Kis János¹)
Martirius esztergomi érsek Székesfehérvárott kezdett építkezni; mivel azonban a halál közben elragadta, művét Fruzsina királyné folytatta
(1939 Balanyi György)
a pestis – amely kipusztította a népesség egyharmadát és elragadta vezetőit – döntő tényezője volt Athén bukásának és az aranykor elmúltának
(1998 Természet Világa)
2. tárgyas
hirtelen megragadva magához vesz, ill. erőszakkal elvesz vkitől vmit
mint ha a’ vizbe haló eltt egy ſzál deſzkát el ragadna
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Ha! Nyomorult majmok! [Châtre] elragadja egytől a zászlót
(1813 Katona József)
[a gödény] gyakran a prédát más tengeri madaraktól erőszakosan elragadja
(1847 Peregriny Elek)
[Kazinczy] egy nyomdára kész kéziratot ragadt el Kis János kezéből, hogy azt a maga széphalmi laboratóriumában lemásolja, kiigazítsa, agyonpepecselje
(1938 Németh László²)
A két álarcos az egyik asszonytól elragadta táskáját
(2002 Magyar Hírlap)
2a.
erejénél, hatalmánál fogva (erőszakos módon) elvesz vkitől, vmitől vmit, ill. elvon, elszakít vkitől vkit
Nints talán az a’ kints, a’ mellyért adnám, ha életemnek zengéit mindjárt, ezen [ti. Kazinczyéhoz hasonló] gyakorlatosságra fogtam volna. Pótolgatom azért, a’ mennyire lehet, a’ mit az el múltt üdők el ragadtak
(1779 Baróti Szabó Dávid)
A török portát illetőleg, ezt „jó érvekkel” meggyőzhetni hitte Frigyes arról, hogy mily kedvező alkalom volna most, a bécsi udvar által „jogtalanúl” elragadt országrészeit (értsd itt különösen Magyarországot) Ausztriától visszaszerezni
(1878 Schwicker János Henrik)
Egy jómódú leányt szerettem, osztálya elragadta tőlem
(1931 József Attila)
Grósz volt az, aki elragadta a hatalmat Kádár Jánostól
(1996 Magyar Hírlap)
3. tárgyas
〈érzelem, lelkiállapot stb.〉 ellenállhatatlanul hatalmába kerít, és heves szavakra v. meggondolatlan cselekedetre késztet vkit, vmit
Demókares, dühöſségétől elragadtatván fegyvert’ ránt, ’s Agiſt által-üti
(1772 Bessenyei György¹)
végig nézvén ama buzgó honfiak névsorán, kik a magyar Akademia palotájára bőven adakoztak, lelkemet az öröm elragadá
(1860 Vasárnapi Újság)
a szegény molnárt is elragadá a lelkesedés heve, s szent áhítatba merűlve, elkezdett bibliás jóslatokat mondani
(1885 Thaly Kálmán)
a kispolgári túllicitálás hangulata időnként még nagyon felelős gondolkodású írókat is elragad
(1953 Darvas József)
Csak nézed őt, hogy táncol A fantáziád elragad S a véred már lángol
(1993 Bródy János)
4. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi erős rokonszenvet, lelkes tetszést, csodálatot vált ki vkiből〉
Azon kevés Személyek közzé, a’ kik els Látásokra elragadnak, ezt [ti. a grófnét] is beírom
(1794 Kármán József²)
[az építészet jellege] inkább az értelmet kielégitő, mint a szivet elragadó
(1860 Vasárnapi Újság)
Kosztolányi itt [ti. Lillafüreden] találkozott először József Attilával, s az egyszeriben elragadta őt kedvességével, fiatal, okos, játékos lényével
(1964 Ascher Oszkár)
[Szabó Lőrincet] a goethei szellemvilág életet és értelmet átfogó íve [...] elragadta
(1985 Takáts Gyula)
5. tárgyatlan (kissé rég)
〈betegség, lelkiállapot, viselkedés stb.〉 átterjed, átragad vkire, vmire
A’ rh olly nyavalya, melly egyrl a’ másra el-ragad, vagy illetés vagy ruha által
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[Guizot] vas temperamentumán kivül még vallásos állandósággal van felkészítve, melly tőle barátjaira is elragad
(1846 Szalay László)
Örüljünk rajta, hogy csak a legokosabb lények, az emberek szenvednek ilyenfajta betegségekben [ti. rangkórságban]; ha ez a többi állatokra is elragadna, vice-paripának kellene titulálni a szamarat és „nyáj-inspektornak” a juhászkutyát
(1894 Mikszáth Kálmán)
a nevetés elragadt az egész társaságra
(1912 Réti Ödön)
6. tárgyatlan (rég, ritk)
〈kül. ló〉 megbokrosodva elszabadul
a szamarak nyargalásnak eredtek s elragadni is próbálkoztak
(1884 Szentpály Janka)
Egyszer elragadt velem a ló
(1899 Kemechey Jenő)
[A ló] megijedt a szürke ludaktól, – mondja a kölyök kitüzesült arccal, – aztán elragadt. Alig birtam hazahozni
(1912 Gárdonyi Géza)
Vö. CzF. elragad [1] , elragad [2] ; ÉrtSz.; TESz. ragad; ÉKsz.; SzT.

Beállítások