elszán ts ige 1a6
1. (rég) ’megfontolás után döntést hozva szilárdan elhatároz vki vmit’ ❖ [a nő] magában el-ſzánta vala, hogy ſoha Férjhez ne mennyen (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353004, 273) | magamban erősen elszántam, hogy ha a kegyelmes Úr Isten még csak egynéhány esztendeig nyujtja életemet, nem fogok előbb meghalni, hogy sem a szép és hasznos tudományokat hazámfiaival magyar nyelvén közleném (1803 Sándor István ford. [!] C4033, 114) | változólag érezvén magát, elszánta vólt egynéhány nap még ott maradni (1809 e. Báróczi Sándor ford.–Leprince de Beaumont C0803, 157) | a’ Hős elszánta maradni. Népeit a’ tereken letelepedni hagyta ’s pihenni, Míg alkalmas időt indúlni vehetne viszontag (1822 Aranyosrákosi Székely Sándor C0665, 102).
1a. elszánja magát ’〈annak kif-ére, hogy vmely cselekvésre, tevékenységre stb. mérlegelés után (nehéz döntést hozva) érzelmileg, akaratilag elkötelezi magát〉’ ❖ A’ mi Jóſzágaink’ el-foglaláſa iránt való Parantsolat, a’ mint meg-érthetém, már a’ Férjem’ halála elött meg-íratott vala. El-ſzánám azért magamat bújdosásra (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 42) | nem szokták igazán az emberek magokat elszánni egészen falusian élni (1831 Széchenyi István 8429011, 345) | [Pálffy Albert] magányában végre is megunta a zsibbasztó tétlenséget, s elszánva magát, 1853 február havában feljött Pestre (1898 Vadnay Károly 8501005, 189) | Roberta két hosszú, reménytelen, nehéz hónap alatt sem tudta elszánni magát a döntő lépésre (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 6) | Egy idő után a hatóságok erélyes intézkedésre szánták el magukat (2000 Természet Világa CD50).
1b. elszánja magát (rég) ’fenntartások nélkül, megingathatatlanul elkötelezi magát vki’ ❖ nem siet jobban az ehes ſas-keselyö a’ prédára, mint a’ millyen ſebeſséggel rohant, ez a’ Fel-forrott vérü, és magát egéſſzen el-ſzánt Törökſég a’ ſántz elé (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 76) | [a vérszerződést kötő szkíták] a’ kehelybl [a vízzel kevert vérrel] meg-föstik kardgyokat nyilokat, baltájokat, trjöket. Ezt meg-tévén; magokat válogatott szavakkal el-szánnyák (1806 Dugonics András 8116007, 25) | [a görögök a falovat] önként vállalkozott ’s magokat el szánt vitézekkel megtőltötték (1821 Mátyási József 7221003, 89).
2. elszán vkinek (rég) ’vkinek szán, oda akar adni vkinek vmit’ ❖ A három általag Tokait nem csak el hozattam, hanem a kiknek el szánva volt, kezekbe is vagyon (1808 Cserey Farkas² C2559, 6) | i) pulykacomb; k) félalma; l) nagy szelet mazsolás kuglof, […] (ezeket az öreg úr bizonyosan nagy lakoma alkalmával szánta el a kis Milcsikének) (1860 Virág Lajos 8523002, 123).
2a. (rég) ’〈férfit v. nőt〉 házastársul (elígérve) akar adni vkinek’ ❖ ſzépséges Grófném, netalamtán már másnak valakinek el-ſzánta volna magát (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 89) | Még gyermek korunkban el voltunk egy máſnak ſzánva (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 39) | Várinak Gazdag jegyért elszánom lányomat (1832 Vörösmarty Mihály C4535, 433).
2b. elszán vmire (rég) ’〈vmely célra vmennyi pénzt v. időt〉 szándékozik fordítani’ ❖ a’ melly költſéget a’ kevély s-pompás életre ſzántak el, magzatjok’ illendö fel neveléſére forditani kénſzerittettnének (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 6) | némely szabad napokat a’ Köz jónak meg szerzésére el-szánnak (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 33) | Rajnal Apátur a’ ſzabadság Iſten aſzſzonyának egy emlékeztett akart emelni, mellyre 100 új lujdort [= Louis d’ort, vagyis Lajos-aranyat] ſzánt el (1793 Sándor István C3665, 515) | És mennyit szána el ön, asszonyom, leánya kikészitésére? (1846 Pesti Divatlap C5838, 135).
2c. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vki lemond vmiről (vkiért)〉’ ❖ El szántam életem’! Meg-ölöm magamat! Téſzem; mert tehetem! (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 39) | a’ ki életét el-ſzánta, és edj kis vakmer ſzívvel bír; ezek közönſégesen nem igen gazdag emberek (1789 Gvadányi József 7125001, 133) | Mindenét el szánta szép Galateáért (1790 Nagy János¹ ford.–Révai C3281, 57) | Mint szánt el másért váltságul életet! (1821 Mátyási József C3060, 98).
2d. elszán vmire (rég) ’〈vmilyen sorsra, jövőre v. végre〉 akar juttatni, szán vkit’ ❖ Fel forrot Káinban az irigység, és a’ méreg, úgy, hogy ártatlan édes teſtvérét el-ſzánná azonnal gyilkos akarattal a’ halálra (1782 Molnár János 7232030, 8) | Őket követi a’ meg-égettetésre el-ſzánt özvegy, hoſzſzú fejér ruhákba öltöztetve, le-ereſztett hajjal, örömmel ſietvén iſzonyú halálára (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 228) | mosolygó kellemek őrzik Arczaidat, ’s szebb vagy, mikor ezt elrejteni készűlsz. Halljad azért, és tudd, mire szánt el tégedet Árbocz (1825 Vörösmarty Mihály 8524379, 13) | kit a végzés elszána veszélyre, Vesznie kell (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358007, 326).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz. elszánja magát; SzT.; ÚMTsz.