elszárad tn ige 1a1 

1. ’〈élő szervezet (vmely része)〉 természetes nedvtartalmát v. annak egy részét elveszítve kiszárad, v. a nedvkeringés leállása következtében elhal, ill. 〈holttest v. elpusztult élőlény teste〉 az élet megszűnése után alkotóelemeire bomlik, elporlad’ ❖ [a beteg] ajaki, nyelve, torka el-ſzáradnak; lehelleti heves; vizelleti kevés (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 65) | Némellyek [ti. méhek] a’ kasnak haſadékjait, likait, fóltozgatják; némellyek a’ hólttakat hordják-ki, vagy ha nem bírnak velek, viaſzba takargatják, mellyben kár tétel nélkül el-ſzáradnak (1790 A folyó és versbéli beszéd példái 7066003, 203) | már el-száradtak, és le hullottak-is a’ himlők (1800 Bene Ferenc C0910, 67) | [a burgonya] már julius elején a szára végitől csak nem tövig elszáradt (1846 Hetilap CD61) | önkéntelen mozdulattal tépik le a szobanövények elszáradt leveleit (1914 Krúdy Gyula CD54) | Az erdő legidősebb fája egy 150 éves mocsári tölgy, mely törzsének kerülete meghaladja a 4 m-t. Fakoronája a vízhiány miatt elszáradt (1996 Természet Világa CD50).

1a. ’természetes nedvességét, kül. víztartalmát elveszíti vmi’ ❖ edgy éjjeli harmattal fel nem ér kevés eſs kezdte el-ſzáradott porzó fldünket, himl hely módra meg-tarkázni (1789 Magyar Merkurius C0341, 343) | [a] nálunk pusztákon legelőkön elszáradó marhatrágyát e’ mód által nagyon jövedelmezővé tenni lehetne (1841 Pesti Hírlap CD61) | Párolás közben a hust folytonosan és ügyelve forgatgassuk és kevés vizzel töltögessük, nehogy a leve lesülvén, elszáradjon a hus (1892 Zilahy Ágnes C6079, 147) | Kopott táskájából elszáradt dióskalácsot s elaszott gyümölcsöket szedett elő (1931 Kassák Lajos 9314010, 6) | elszáradt krémek (1994 Parti Nagy Lajos C6473, 46).

1b. (kissé rég) ’〈folyadék, kül. víz〉 elpárologva felszárad’ ❖ némellyek azt gondolták, hogy a’ nedveſſégek önnön magoktól el-ſzáradnak, máſok, hogy a’ gözölgés által el-enyéſznek (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein 7351001, 47) | a’ harmat a’ napnak sugáritól róla el-száradtt (1802 Bogsch János C1135, 76) | a’ tíszta eczetből, ha egy cseppet az ajakadra kensz, hamar elszárad és semmi csipősséget nem hágy maga után (1846 Kiss Bálint 8244001, 39) | A küszöbön a vashabú vödör, – szeresd a lányt, ki mezétláb söpör, a szennyes lé lapulva árad el, tajtéka fölgyűrt karján szárad el (1929 József Attila 9282035, 67).

1c. (rég) ’〈nő v. nőstény állat teje, ill. könny〉 elapad’ ❖ Míg könnyeim el-száradnak (1791 Szentjóbi Szabó László C3959, 40) | ſok teheneknek tejek egéſzen el is ſzárad hat héttel az ellés eltt (1792 Mindenes Gyűjtemény 7457080, 122) | [Feleségem] teje elszáradt a’ betegségnek mingyárt legelső napjaiban (1813 Kazinczy Ferenc C2564, 141).

2. (/nyj) ’〈ember v. állat, ill. test(rész)〉 lefogy, lesoványodik, ill. erőtlenné válik’ ❖ nem tanátſos azt [ti. a gyógyfüvekből készült italt] adni erötlen, el-ſzáradtt, kemény tſomós haſú, ſzüntelen, hányáſra és has menéſre hajlandó, gyermekeknek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 224) | Virúl minden gyermekem, de feleségem nagyon elszáradt (1829 Kazinczy Ferenc C4939, 430) | Felemelték őt a földről, megköték kezeit s azután sovány, elszáradt karjainál fogva kifeszíték őt a palota rácskapujához (1856 Jókai Mór C2257, 196) | A sok sírás, kétségbeesés alatt elszáradt arcú beteges anya ott ült a kályha mellett, szomorún tördelve sovány kezeit (1867 Tolnai Lajos 8483017, 7) | [a mételyes juh] gyengűl, szárad el, szemhéja belül sárga (1941 Vajkai Aurél C6533, 173).

2a. (/ritk) ’〈átkozódásban, ill. fogadkozásban is: testrész〉 elsorvad, ill. megbénul’ ❖ Száradgyon-el a’ kezem leg-ottan, ſzívemet halálos tsapás érje, minek-eltte én valakinek különös privilégyiomot engedgyek, melly ellen Jobbágyaim panaſzolkodhatnának (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 120) | elszáradt-e a kéz, melly a Vörös sinórt eddig fonta? (1855 Vasárnapi Újság CD56) | annak, aki halni hajtja a népet, annak száradjon el a karja, és érje utol a büntetés, míg el nem pusztul erről a földről! (1966 Sánta Ferenc 9585005, 128) | A szivárványhoz különféle tilalom fűződik; aki ujjal mutat rá, annak elszárad az ujja, aki áthalad a szivárvány alatt, az nemet változtat, vagyis férfiból nő lesz, nőből pedig férfi (1981 Dömötör Tekla 1039008, 193).

2b. ’visszafejlődik, elsorvad vmi’ ❖ [vasút építése nélkül] Fiume Europának egyik legtermékenyebb országa szélén elszárad (1842 Pesti Hírlap CD61) | [az irodalomtörténetnek] még a múlttal szemben is elszárad az irodalom-érzéke (1922 Schöpflin Aladár CD10) | A házastársak szeretete elszárad, az asszony kirepül a fészekből (1923 Rab Gusztáv CD10) | A demokráciának megvan az elemi gondolati infrastruktúrája, amely nélkül elszárad, létre sem jön, vagy puszta látszat marad (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. száraz; ÉKsz.; SzT. ~, elszáradt; ÚMTsz.