elszigetelő mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → elszigetel.

II. mn 1C (Nyelvt)

’olyan 〈nyelvtípus(ba tartozó nyelv, nyelvcsoport)〉, amelyben nincsenek toldalékok, a szavak alakja állandó és a nyelvtani viszonyokat a szórend, a prozódia v. a segédszavak fejezik ki; izoláló’ ❖ Müller jellemzése szerint ugyanis azt hinnők, hogy az elszigetelő nyelvek és ragozó nyelvek gyökei nincsenek hangváltozásnak alávetve (1879 Egyetemes Filológiai Közlöny C0098, 92) | Egytagu nyelvek v. elszigetelő (izoláló) vagy ragtalan nyelvek: a khinai nyelv és rokonai, az annami, sziámi (1893 PallasLex. CD02) | [a nyelveket] osztályozók a temérdek nyelv közül kisebb-nagyobb elvszerűséggel kiválasztották az elszigetelő és a hajlító csoport tagjait (1937 Zsirai Miklós 9805001, 4) | [a pidzsin és a kreol] egy nagyobb tekintélyű nyelv (rendszerint a volt gyarmatosítóké) és a helyi nyelvek „keveredéséből” származnak leegyszerűsített alaktannal, az elszigetelő típushoz közelítő szerkezettel (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Vö. ÉKsz.

elszigetelő melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévelszigetel
II. melléknév 1C (Nyelvt)
olyan 〈nyelvtípus(ba tartozó nyelv, nyelvcsoport), amelyben nincsenek toldalékok, a szavak alakja állandó és a nyelvtani viszonyokat a szórend, a prozódia v. a segédszavak fejezik ki; izoláló
Müller jellemzése szerint ugyanis azt hinnők, hogy az elszigetelő nyelvek és ragozó nyelvek gyökei nincsenek hangváltozásnak alávetve
(1879 Egyetemes Filológiai Közlöny)
Egytagu nyelvek v.vagy elszigetelő (izoláló) vagy ragtalan nyelvek: a khinai nyelv és rokonai, az annami, sziámi
(1893 PallasLex.)
[a nyelveket] osztályozók a temérdek nyelv közül kisebb-nagyobb elvszerűséggel kiválasztották az elszigetelő és a hajlító csoport tagjait
(1937 Zsirai Miklós)
[a pidzsin és a kreol] egy nagyobb tekintélyű nyelv (rendszerint a volt gyarmatosítóké) és a helyi nyelvek „keveredéséből” származnak leegyszerűsített alaktannal, az elszigetelő típushoz közelítő szerkezettel
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Vö. ÉKsz.

Beállítások