eltehénkedik tn ige 12b9 (biz v. pejor, átv is)

’〈személy v. állat〉 hosszában elnyúlva, a kelleténél nagyobb helyet elfoglalva ül v. fekszik vhol, ill. ül le v. fekszik le vhova’ ❖ [a bivaly] odaczammogott a nádkunyhó mellé, hozzádörzsölte az oldalát a fűzfa kérgéhez, s aztán eltehenkedett a számára vetett alomban (1885 Jókai Mór C2314, 212) | A vénség lelke tehénkedik el egész környékén (1913 Móricz Zsigmond C3222, 131) | Nagy kamaszok tehenkedtek el az unt, kinőtt padokban (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 102) | taxiban eltehénkedő utas (1975 Népszava szept. 12. C7440, 5).

Vö. ÉKsz.

eltehénkedik tárgyatlan ige 12b9 (biz v. pejor, átv is)
〈személy v. állat〉 hosszában elnyúlva, a kelleténél nagyobb helyet elfoglalva ül v. fekszik vhol, ill. ül le v. fekszik le vhova
[a bivaly] odaczammogott a nádkunyhó mellé, hozzádörzsölte az oldalát a fűzfa kérgéhez, s aztán eltehenkedett a számára vetett alomban
(1885 Jókai Mór)
A vénség lelke tehénkedik el egész környékén
(1913 Móricz Zsigmond)
Nagy kamaszok tehenkedtek el az unt, kinőtt padokban
(1925 Kosztolányi Dezső)
taxiban eltehénkedő utas
(1975 Népszava szept. 12.)
Vö. ÉKsz.

Beállítások