éltet ts ige 5b 

1. (tárgy n. is) ’〈élőlényt〉 biológiai, ill. érzelmi, szellemi stb. értelemben élni segít vmi’ ❖ tartya magát a’ kánya függöben Álatot éltetö vékony levegöben (1774 Dugonics András C1484, 166) | A helybéli munkás társoknak kicsiny serege a távolabb lévő vagy külső munkás társoknak, sőt más jó hazafiainak is, arról a nagyszívűségekről, mely szerént segítségek ajánlása mellett igyekezeteiben, jótanácsokkal is éltetni kívánják, tudósíttatván, [...] azt a jó hiedelmet nagy örömmel vette (1795 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7156004, 184) | az embert nem az egész lég, hanem csak annak egy csekély része, eleme, az éleny élteti (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a szerelem nem öl, a szerelem éltet (1869 Toldy István 8482004, 67) | – Dolgozni kell és pont! – biztatta önmagát. – Csak a munka élteti az embereket (1926 Gellért Hugó ford.–Gorkij CD10) | Miért éltet a víz? (1999 Új Könyvek CD29) | mézen élek, a méz az, ami éltet engem (2005 Karátson Gábor 3170002, 157).

1a. ’〈isten(ség)〉 élni, létezni enged, ill. segít vkit’ ❖ ha Isten éltet, Vanier a’ Paraszti Majorságról írtt tizen hat könyveiben Magyar ajakon hatosba szedett versekkel fog kezem között szóllani (1779 Baróti Szabó Dávid C2554, 14) | De hiszen míg engem a jó isten éltet, E kakuk Murányban nehezen rak fészket! (1847 Tompa Mihály 8484061, 20) | [a hórák] éltetik és virágoztatják fel az ifjúságot (1902 ÓkoriLex. CD28) | Azonnal levelet kell írnia Vámbérynak, s aztán, aztán, ha Isten élteti, megint vonatra szállhat… (1989 Hernádi Miklós 2039020, 63).

1b. (felsz módban) ’〈jókívánság, köszöntés részeként〉’ ❖ Kedvesen véſzem, kſznettel véſzem kegyes irántok-való reflexióját Kegyelmednek, Iſten élteſſe, hogy én velem egytt ſzolgálhaſſanak Kegyelmednek (1776 Klein Efraim 7182001, 272) | A Jókra figyelmező Egek tartsák Iphigeniát, éltessenek Tégedet, hogy így nevekedésibe érezhessd az Apai örömnek leg vigasztalóbb kellemetességeit (1805 Cserey Farkas² C2556, 419) | az úristen sokáig éltesse az új párt… Így kiáltott Bizay, és poharát magasra emelve közeledett Isztricsnéhez és Bujdosóhoz (1922 Krúdy Gyula CD54) | Isten éltessen sokáig, Professzor Úr! (2002 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’(éljen kiáltással) üdvözöl, köszönt, ill. ünnepel vkit, vmit’ ❖ Hasko mondá: Gróf! Bátyád jön, ez nékem egy ritka tisztelet. Kiálték: „éljen”. A Többiek: Igen, igen, úgy volt. Jőran (végignéz rajtok, kevés várakozás után az asztalhoz megy, feldönt egy ezüst boredényt): Ugy vélem, kivülem némelly másokat is éltettetek, mert az asztal üres, fejetek csordultig tele van (1827 Kossuth Lajos ford.–Franul von Weissenthurn CD32) | [Horváth Károly] hazát és szabadságot éltetve lépett a bitófára (1870 Orbán Balázs 8340017, 159) | Rögtönzött versikék Nagy Imrét éltették (1977 Méray Tibor 9434002, 156) | A tüntetők Allahot éltetve vonultak az elnöki palota elé (1994 Magyar Hírlap CD09) | A 29-es út szélén ezernyi ember éltetett bennünket, zászlókat lobogtattak, léggömböket és táblákat emeltek a magasba (2003 Kiss Marianne ford.–Rodham Clinton 3181001, 143).

2. ’emlékezetben megőriz vkit, vmit, ill. fenntart, (használatban) megtart vmit’ ❖ Egyedl hát ég méttsel tiſztelhetem [ti. a meghalt Ráday Gedeont], Hajdani ſzokásként ha igy éltethetem, Valóban egy lámpáſt gyújtok elejébe melly örökre lángol ſzívem közepebe (1792 Jankovits Miklós C3482, [IX]) | A magyar nyelv rendszere nemcsak ősi műveltségünk emlékeit őrzi és élteti (1942 Bóka László 9064027, 110) | Mitruly Miklós is említi a férfiak zártkörű mesemondását, amikor a részben „pikáns” történeteket férfitársaságok éltették otthoni, szőlőhegyi, kocsmai borozás alkalmával, katonaságban (2007 Keszeg Vilmos 3098002, 47).

3. ’létében, fennmaradásában, működésében stb. segít vmit vmi, vki’ ❖ A’ mi egyeſségünk egy fejedelemben Embert, és Orſzágot éltet nagy örömben (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 383) | a mely Siciliában az Aetnát Élteti, a tűz, vagy Pluto s a styxi közelség Az melegíti vized? (1869 Arany János C0647, 156) | A termékeny politikai szövetségeket a közös érdek, az eleven hit s a siker lehetősége élteti (1938 Korunk Szava 2131001, 420) | A színházakat soknyelvű kultúra éltette (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. (kissé rég) ’〈létéhez, működéséhez stb. szükséges dologgal〉 ellát v. felruház vkit, vmit vki, vmi’ ❖ Lausus igen szép példáíval éltet bennünket (1774 Kónyi János C2736, 4) | Hogy az Isten a világot a lehető legnagyobb tökélyre emelje, azt eszes lélekkel éltette, gömbidommal diszesítette, és körmozgásba helyezte (1843 Purgstaller József 8351002, 45) | tegnap is az esett juh faggyával éltettem a mécsest (1879 Teleki Sándor C3768, 196) | azt gondolnók, vonzódnak legalább a földhöz (patria), mely őket érdemükön kívül gazdag patrimoniummal élteti (1884 Hazánk 8633001, 179) | téged jó tanácscsal fognak éltetni (1916 Dézsi Lajos CD55).

3b. (rég) ’〈gyógyszerrel, gyógymóddal〉 kezel, gyógyulásában segít vkit vki’ ❖ ha vizelleti tüzes láng ſzinü, nyelve ſzáraz, eret kell rajta vagni és a’ No. 3. fel jegyzett itallal éltetni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 272) | [a beteget] minden estve éltessétek lágy meleg láb-feredővel (1791 Gödri János ford.–Marschall C1899, 40) | Az Orvos látta, hogy a’ csapás alatt öszve fogok roskadni, ’s hánytatóval éltetett (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 276) | A’ testi lelki szenvedések, az elzárt levegő beteggé tevének; orvosom tinctúrával éltete (1828 Kazinczy Ferenc 7033013, 305).

Sz: éltetés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT. ~, éltethet