eltévelyedik tn ige 12b

1. (rég) ’〈ember (járművel) v. állat〉 a megfelelő irányt, utat elvétve nem oda jut, ahova akart, ill. olyan helyre keveredik (vhol), ahol nem tud tájékozódni, eligazodni’ ❖ ? A’ ſzegény madaráſz félve nevekedik, Ha a’ ſojom madár égig emelkedik, Mivel prédájáról könnyen felejtkezik S’ a’ magas felhökben el-is tévelyedik: Tárſait el-hagyván oda jut tollával Hol ſzép Hajnal nyugſzik aggott Titánnyával (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 19) | [a második részben] a’ Nótárius el beſzélli, mint mene Tiſza Füredig, […] és Árokſzállása felé meg indúlván éjtſzaka mint tévelyedett-el (1788 Gvadányi József C1936, 16) | [a tutajosnak] szüksége van a Tisza ágainak az ismeretére, hogy valahogy el ne tévelyedjék a szigetek között, vagy valahol bele ne bódorodjon a holt Tiszába (1888 Jókai Mór CD18) | Hát ez a lámpás itt a kezében – talán keres valakit, vagy eltévelyedett e tájon? (1890 Terescsényi Gyula C4116, 43).

1a. (kissé rég, átv is) ’〈ember v. állat〉 elkóborol, elkószál(, és így véletlenül, akaratlanul elszakad vkitől, vmitől v. eljut, elvetődik vhova)’ ❖ Gyakran láttatnak a’ Juhok, mintha meg-bolondultak vólna; azért-is imitt amott bolyonganak, a’ nyájtól el-tévelyednek (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 162) | [Az összefagyva talált asszony] be-hozatván az ispotályba, ſok tudakozáſok utánn meg-eſmértetett az atyjafiaitól; kiktl az még ez eſztendnek elejénn, el-tévelyedett vala (1781 Magyar Hírmondó C0269, 162) | Ah, nézd csak, lovam féke eloldózott, még eltévelyedik a paripám, s hogy megyek el lovagköntösben gyalog? (1867 Jókai Mór CD18) | megindult egyedül is sétáira, s néha úgy belemerült a szebbnél-szebb helyek csodálásába, hogy nagyon is messze eltévelyedett (1887 Vachott Sándorné 8500002, 136) | A céltalan kalkulációnak erre a terére nem szabad eltévelyedni, pedig könnyű volna szinte az összes, a már említett cikkben szereplő számadatokat visszájukra fordítani (1921 Lengyel Géza CD10).

1b. (vál) ’〈annak kif-ére, hogy vmely (erkölcsi) normától, irányvonaltól stb. eltér(ve tévútra kerül) vki, es. vmi〉’ ❖ Ha valaki Vallásban vagy Hit dolgában eltévölyödik, maga veſzedelmével tévölyög (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 106) | Mióta a földre szállt Igazság meghalt a kereszten csúfos halállal, de feltámadt az egész mindenséget beragyogó diadallal, hányszor tévelyedett el már az emberiség!... (1899 Ady Endre C0534, 116) | [a szerző] nem minden ilyen kiszólásában tévelyedik el az ízléstől, sőt van néha olyan is köztük, amelyektől első pillanatra meghökkenünk, de utóbb nem tagadhatjuk meg tőle az igazságnak egy bizonyos elemét (1936 Schöpflin Aladár CD10) | Elég legyen már, fiam, hogy hallgatod az intést, és eltévelyedsz a bölcsesség szavától! (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1c. (ritk) ’téved, hibázik (vmiben) vki’ ❖ attól tartottam, hogy a’ ſzéksó, és magnésia miatt a’ ſzámitásban eltévejedem (1800 Nyulas Ferenc C3340, 107) | [a saját csapatát jobbnak tartó] támadó el van tévelyedve, csapata ugyanis örülhet, hogy végül megúszta hárommal [ti. három kapott góllal] (2009 Népszava ápr. 11. C7472, 14).

2. (rég) ’〈kül. használati tárgy v. küldemény〉 tárolás, szállítás stb. közben elkeveredik, elkallódik’ ❖ bánnám, ha ezen szép Manuscriptum vagy el tévelyedne, vagy az Ur kezéhez későn jutna (1786 Ráday Gedeon¹ C2554, 91) | [Ottó] parantsolá Nemes társainak, hogy az el-veſztett Koronának keresésére viſzſza térnének; a’ kik egy mér-földnyire viſzſza térvén, az el-tévelyedett kintset Ottó ſzerentséjére, ’s nem kissebb örömére meg-találták (1791 Szekér Joákim 7314002, 11) | a hozzám küldött Leveled nyilván a Postán tévelyedett el (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 101) | Sajnos, hogy e nagy tehetség [ti. Petényi Salamon János] tömérdek adatot magában foglaló kéziratainak legnagyobb része eltévelyedett vagy lappang még valahol (1896 Pethő Gyula CD44).

J: eltéved.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. tévelyeg; ÉKsz.; SzT. eltévelyedett, eltévelyedhető, ~; ÚMTsz.

eltévelyedik tárgyatlan ige 12b
1. (rég)
〈ember (járművel) v. állat〉 a megfelelő irányt, utat elvétve nem oda jut, ahova akart, ill. olyan helyre keveredik (vhol), ahol nem tud tájékozódni, eligazodni
?
A’ ſzegény madaráſz félve nevekedik, Ha a’ ſojom madár égig emelkedik, Mivel prédájáról könnyen felejtkezik S’ a’ magas felhökben el-is tévelyedik: Tárſait el-hagyván oda jut tollával Hol ſzép Hajnal nyugſzik aggott Titánnyával
(1772 Barcsay Ábrahám)
[a második részben] a’ Nótárius el beſzélli, mint mene Tiſza Füredig, […] és Árokſzállása felé meg indúlván éjtſzaka mint tévelyedett-el
(1788 Gvadányi József)
[a tutajosnak] szüksége van a Tisza ágainak az ismeretére, hogy valahogy el ne tévelyedjék a szigetek között, vagy valahol bele ne bódorodjon a holt Tiszába
(1888 Jókai Mór)
Hát ez a lámpás itt a kezében – talán keres valakit, vagy eltévelyedett e tájon?
(1890 Terescsényi Gyula)
1a. (kissé rég, átv is)
〈ember v. állat〉 elkóborol, elkószál(, és így véletlenül, akaratlanul elszakad vkitől, vmitől v. eljut, elvetődik vhova)
Gyakran láttatnak a’ Juhok, mintha meg-bolondultak vólna; azért-is imitt amott bolyonganak, a’ nyájtól el-tévelyednek
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
[Az összefagyva talált asszony] be-hozatván az ispotályba, ſok tudakozáſok utánn meg-eſmértetett az atyjafiaitól; kiktl az még ez eſztendnek elejénn, el-tévelyedett vala
(1781 Magyar Hírmondó)
Ah, nézd csak, lovam féke eloldózott, még eltévelyedik a paripám, s hogy megyek el lovagköntösben gyalog?
(1867 Jókai Mór)
megindult egyedül is sétáira, s néha úgy belemerült a szebbnél-szebb helyek csodálásába, hogy nagyon is messze eltévelyedett
(1887 Vachott Sándorné)
A céltalan kalkulációnak erre a terére nem szabad eltévelyedni, pedig könnyű volna szinte az összes, a már említett cikkben szereplő számadatokat visszájukra fordítani
(1921 Lengyel Géza)
1b. (vál)
〈annak kif-ére, hogy vmely (erkölcsi) normától, irányvonaltól stb. eltér(ve tévútra kerül) vki, es. vmi〉
Ha valaki Vallásban vagy Hit dolgában eltévölyödik, maga veſzedelmével tévölyög
(1783 Győrffy József¹ ford.Holberg)
Mióta a földre szállt Igazság meghalt a kereszten csúfos halállal, de feltámadt az egész mindenséget beragyogó diadallal, hányszor tévelyedett el már az emberiség!...
(1899 Ady Endre)
[a szerző] nem minden ilyen kiszólásában tévelyedik el az ízléstől, sőt van néha olyan is köztük, amelyektől első pillanatra meghökkenünk, de utóbb nem tagadhatjuk meg tőle az igazságnak egy bizonyos elemét
(1936 Schöpflin Aladár)
Elég legyen már, fiam, hogy hallgatod az intést, és eltévelyedsz a bölcsesség szavától!
(1996 Katolikus Biblia ford.)
1c. (ritk)
téved, hibázik (vmiben) vki
attól tartottam, hogy a’ ſzéksó, és magnésia miatt a’ ſzámitásban eltévejedem
(1800 Nyulas Ferenc)
[a saját csapatát jobbnak tartó] támadó el van tévelyedve, csapata ugyanis örülhet, hogy végül megúszta hárommal [ti. három kapott góllal]
(2009 Népszava ápr. 11.)
2. (rég)
〈kül. használati tárgy v. küldemény〉 tárolás, szállítás stb. közben elkeveredik, elkallódik
bánnám, ha ezen szép Manuscriptum vagy el tévelyedne, vagy az Ur kezéhez későn jutna
(1786 Ráday Gedeon¹)
[Ottó] parantsolá Nemes társainak, hogy az el-veſztett Koronának keresésére viſzſza térnének; a’ kik egy mér-földnyire viſzſza térvén, az el-tévelyedett kintset Ottó ſzerentséjére, ’s nem kissebb örömére meg-találták
(1791 Szekér Joákim)
a hozzám küldött Leveled nyilván a Postán tévelyedett el
(1806 Kazinczy Ferenc)
Sajnos, hogy e nagy tehetség [ti. Petényi Salamon János] tömérdek adatot magában foglaló kéziratainak legnagyobb része eltévelyedett vagy lappang még valahol
(1896 Pethő Gyula)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. tévelyeg; ÉKsz.; SzT. eltévelyedett, eltévelyedhető, ~; ÚMTsz.

Beállítások