eltéved tn ige 2b1 

1. ’〈ember, állat v. jármű〉 a megfelelő irányt, utat elvétve nem oda jut, ahova (vezetni) akart(ák), ill. olyan helyre keveredik (vhol), ahol nem tud tájékozódni, eligazodni’ ❖ Én Amerikából-való vagyok felele Podocz, és el tévedt hajóimmal jöttem hozzátok (1776 Kazinczy Ferenc ford.–Bessenyei C2516, 32) | A roppant országházban eltévedhet a látogató, míg a visszhangos folyosókon találkozik valakivel, akitől megkérdezheti, hogy merre menjen vissza (1854 Jókai Mór C2244, 267) | a kocsis megvallotta, hogy szerencsétlen módon eltévedt, de majd eligazodik mindjárt, mert falut lát a közelben (1924 Benedek Marcell ford.–Goethe 9042012, 22) | [a nyaralásból hazatérőben levő férfitársaság] autóbuszával eltéved a jugoszláv Karszt-hegység kanyargós útjain (1965 Népszabadság aug. 12. C4815, 8) | [a kísérlet során] a rézrudakat cipelő galambok jó irányba indultak és hazataláltak, a mágneses rudat viselők viszont eltévedtek (1998 Természet Világa CD50).

1a. (átv is) ’〈ember v. állat〉(vhonnan) elkóborol, elkószál(, és így véletlenül, akaratlanul elszakad vkitől, vmitől)’ ❖ [Az ész] nappal meg-tompúlván mint-egygy a’ nagy lármában, meg-vakíttatván a’ nagy világoſſág miatt, el-téved az okoſſágtól (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 368) | oly gyámoltalannak érzé magát, mint egy gyermek, ki egy nagy városban dajkája mellől eltévedt (1853 Jókai Mór CD18) | Egy csordából […] eltévedt egy csapat tehén (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 577) | [a kisfiú] a teremből megint eltévedt, s én az anyával egyedül maradtam (1855 Vas Gereben C4380, 457) | egy rettentő hózivatar érte utol a társaságot a bércek közt, s eltévedtem a többiektől (1924 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Juhait egyenként ismerte és ha észrevette, hogy valamelyik eltévedt a nyájtól, nyomába eredt, hogy megkeresse (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1b. ’〈ember(i érzékszerv, gondolkodás)〉 nem ismeri ki magát vhol, nem igazodik el vmiben, vmik között’ ❖ Három domb van napkeletre, Távol innen, egyiránt. A szem eltéved közöttük, Oly egyenlők (1830 Vörösmarty Mihály CD01) | Eszem eltévedt a gondolatok tömkelegében (1869 Toldy István 8482004, 65) | eltévedt a világ sűrűjében, vagy lelke szövevényében (1941 Márai Sándor 9421002, 86) | a világban eltévedt individuum érzelmi otthont keres (2001 Magyar Hírlap CD09).

1c. (vál) ’〈annak kif-ére, hogy vmely (erkölcsi) normától, irányvonaltól stb. eltér(ve tévútra kerül) vki, es. vmi〉’ ❖ Óh, eltévedett halandó! ki örömödet abban keresed, hogy embertársaid tőled rettegjenek! (1804 Bessenyei György¹ C1097, 388) | emberi hivatásodtól el ne tévedj (1840 Gasparich Mark Kilit 8155002, 28) | Óh, én Uram, végtelen irgalmú Istenem, fogadd fel lelkét eltévedt fiadnak, és bocsáss meg azokért neki, miket te ellened vétett (1857 Jókai Mór CD18) | a háború utáni években úgyszólván minden fiatal tehetség eltévedt, önnön szavaitól megzavarodott vagy tarthatatlan pózokba heccelte magát (1932 Németh László² CD10) | [az ötvenes–hatvanas évek fordulóján a magyar zene] hosszú időre eltévedt; nem önmagát kereste, hanem külföldi fesztiválokról importált trükkökkel kísérletezett (1996 Magyar Hírlap CD09).

1d. ’〈vmely dologban v. vminek a során〉 téved, hibázik vki’ ❖ a’ vallás eránt való itéletben hányféle úton lehet el-tévedni (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1077, 21) | Vaj nagyon eltévedt, aki téged monda baromnak, Négykezü állat vagy s ős nevezetre majom (1829–1834 Vörösmarty Mihály C4540, 18) | Látszik, hogy a természet is eltévedt a két utolsó gyermeknél, Pérót szánta leánynak és Nesztét fiunak (1855 Jókai Mór C2258, 271) | Milyen harcról beszél az öreg, el van tévedve húsz évvel. Úgy látszik, még mindig a régi világban él (1956 Népszava febr. 10. C4821, [2]) | az államtitkár asszony el van tévedve, amikor Selmeczi képviselő asszonyon kér számon dolgokat (2004 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’〈ember(csoport) v. állat, es. dolog〉 útja során véletlenül eljut, elvetődik vhova, vkihez’ ❖ a finlandiak, a magyarok hozzá tartozó népek, a germán és slav népek közé mintegy eltévedve (1841 Vajda Péter ford.–Cuvier 8504004, 77) | néhány lisztőrlő kő jelzi, hogy valaha ide [ti. Debrecen térségébe] is eltévedt az ősember (1876 Jókai Mór CD18) | legtöbbnyire mi gyermekek nevelőnk s a gouvernante kiséretében a közelfekvő postaállomásig gyalogoltunk, elhozandók a leveleket, hirlap akkor kevés s ritkán tévedett el hozzánk (1887 e. Podmaniczky Frigyes 8370002, 133) | [A hóbagoly] az északi félgömb sarki táján fordul elő; ritkán hazánkba is eltéved (1911 RévaiNagyLex. C5698, 422) | Szamarkand megtalálására [expedíciót] indít a két utazó, de ehelyett csak Afrikába, Amerikába, Japánba és a világ más egzotikus helyeire tévednek el (1989 Csizner Ildikó 2046001, 1).

3. (rendsz. befejezett mn÷i ign÷i alakban) ’〈tárgy, dolog, kül. lövedék〉 mozgás közben eredeti(, kívánt) irányától, céljától véletlenül eltérve máshova jut’ ❖ El tévedett menykö üſs kegyetleneinkre, ki fére verſz földünk ezen réſzeikre (1779 Bessenyei György¹ ford.–Voltaire C1098, 5) | [a fegyveres csapatok] asszonyokat sem kimélnek, ’s magam láttam egyet ősszerogyni, szántszándékkal vették e’ célba, vagy csak úgy találta főbe egy eltévedt golyó nem állíthatom (1848 Dobsa Lajos 8107006, 22) | E nap dicsőítésében szabad nekem is részt vennem, akinek a fejére ennek a dicsőségnek csak a visszfényéből jut egy eltévedt sugár (1898 Jókai Mór CD18) | Átvágtak a parkon. Egy eltévedt labda elébük pattant. A fiú otthonos mozdulattal lábára vette, és csőrrel szúrta vissza (1963 Vidor Miklós 9778004, 104) | És milyen csodálatos volt az az el-eltévedő hópihe, amely olykor rálibbent az Ibi szempillájára (1983 Balla László 1010019, 153) | [Az afgán lakodalmas gyülekezetet ért bombatalálatot illetően] a védelmi minisztérium szóvivője elismerte, hogy egy bomba „eltévedt”, de arra hivatkozott, hogy az amerikai gépeket tűz alá vették (2002 Magyar Hírlap CD09).

3a. (vál) ’〈szem, tekintet〉 addigi irányától önkéntelenül eltér(ve vmely más dologra v. dolog felé irányul)’ ❖ Talán egy hangod […] Egy elnémult húrt szűmben felverend, Talán egy eltévedt szép szemsugártól A mult reám halvány árnyat vetend (1864 e. Madách Imre CD01) | A pesti kirakatok helyett szemem el-eltéved a temetőre (1873 Mikszáth Kálmán CD04) | tekintete néha szórakozottan eltévedt a pozsonyi országgyűlés jelenetéről […] arrafelé, amerre Flóra ült kézimunkája mellett (1905 Krúdy Gyula CD54) | egy-egy eltévedt pillantása miatt jeleneteket rendeztem (1958 Népszava nov. 30. C1502, 11).

4. (kissé rég) ’〈kül. holmi, használati tárgy v. küldemény, poggyász〉 tárolás, szállítás stb. közben elkeveredik, elkallódik’ ❖ hozzám az el-tévedtt Levél soha sem került (1791 Kazinczy Ferenc C2555, 178) | Janó eltévedt sipkáját keresé (1829 Vörösmarty Mihály 8524420, 18) | valakinek a vasúton szállított holmiai eltévedtek. […] Még hónapok múlva is lehete a Közlönyben olvasni eltévedt málhák köröztetéseit (1887 Jókai Mór CD18) | [Tóth László költő Bécsben] koleraféle bajban elhalt. Irodalmi hagyatéka eltévedt (1897 PallasLex. CD02) | a munkát még az évben végigolvastam, kivéve a nyolcadik kötetet, mely valahogy eltévedt és melyre csak két évvel később bukkantam rá (1929 Marczali Henrik CD10).

5. (hat-i ign÷i alakban, hsz-szerűen) (rég) ’ritkán, elvétve’ ❖ Itt [ti. Petőfi költészetének második időszakában] már csak mintegy eltévedve találkozunk az 1842-diki Petőfivel (1845 Petőfi napjai C1573, 116) | Nincs halom a téren, vagy csak eltévedve, Mintha olykor a föld buborékot vetne (1853 Arany János 8014055, 203) | látjuk, hogy mig [a Vasárnapi Újságnak] minden száma más és más, uj és uj irói és publicistai nevezetességek képeit egyre hozza, addig alig találkozunk benne itt-ott, eltévedve, egy képzőmüvész arczképével (1860 Vasárnapi Újság CD56).

J: eltévelyedik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. tévelyeg; ÉKsz.; SzT. ~, eltévedhet, eltévedt; ÚMTsz.