elűz ts ige 4c5
1. ’〈ellenséges, fenyegető személyt, csoportot v. kellemetlen, zavaró (élő)lényt〉(végleg) elijeszt, elriaszt, ill. erővel v. erőszakkal távozásra késztet (vhonnan) vki, vmi’ ❖ A’ Sajgatóhal. […] Mind az emberek, mind a’ halak félnek ettől a’ tsudálatos állattól, mert a’ halakat és más állatokat-is elűzi magától, ha hozzájok közel mentek (1799 Fábián József ford.–Raff 7101007, 241) | megfutamodott zászlóaljak egy szóra ismét nekiindultak és szuronynyal űzték el az ellenséget (1849 Kossuth Lajos CD32) | – A kereplőt verem. – A rigókat akarod vele elűzni a fügefákról? (1886 Jókai Mór CD18) | [a légelhárítás] minden olyan eszköz és mód alkalmazásával történik, amelyekkel az ellenséges légitámadást meghiúsítani, illetőleg a támadó gépeket megsemmisíteni vagy elűzni lehet (1938 Rakolczai Sándor 2138001, 299) | [A csörgő] eredetileg mágikus eszköz volt, arra szolgált, hogy a gyermektől elűzze a rossz szellemeket (1990 Magyar néprajz CD47).
1a. ’(végleges) távozásra felszólítva, utasítva v. erőszakot alkalmazva elkerget (vhonnan) vkit, ill. kitiltva eltávolít vhonnan vmit’ ❖ katona, […] a’ kit roſzſz maga viſeléſe miá a’ Regementtl el-üztek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 575) | Az Aranyat, Ezüſtöt, a’ pénzt, a’ nem éppen ſzükséges meſterségeket elzte tartományaiból, ’s Orſzágát egyenl réſzekre ſzaggatva oſztá ki polgárai között (1790 Kazinczy Ferenc ford.–Frigyes, II. 7463014, 48) | [Angliában] a birtokosok ezrenként űzik el földjökről a bérlőket (1841 Kőváry László 8255007, 19) | S elűznek, hogyha koldulok, Elűznek a kegyetlen emberek (1848 Petőfi Sándor C3508, 127) | [a husziták] 1448-ban a katholikus székeskáptalant és a német egyetemet elűzték Prágából (1934 Szekfű Gyula CD42) | [A boszniai háború során] az otthonukból elűzött vagy elmenekült lakosok száma meghaladja a két és fél milliót (1997 Magyar Hírlap CD09).
1b. ’〈uralkodót, megszállót stb.〉 hatalmától, tisztségétől megfosztva eltávolít, elzavar (vhonnan)’ ❖ [a hollandok] nem héjábann tették terhes munkájokat, Meg gyzvén el zvén kevély Spanyolokat (1772 Orczy Lőrinc C0794, 20) | a’ korona’ biztosságának szüksége van reá, hogy a’ toryk a’ kormányról elüzessenek (1844 Pesti Hírlap CD61) | ha ő felsége nem teljesíti a mit kívánnak, elűzik és mást választanak helyébe (1889 Fraknói Vilmos CD55) | [Szamoszatai Pál antiochiai püspök] tévelygéséért hivatalából elűzetett (1941 Erdős József CD1211) | [Haitiban az amerikai katonáknak az a] feladatuk, hogy biztosítsák az 1991-ben katonai puccsal elűzött Aristide elnök visszatérését a hatalomba (1994 Magyar Hírlap CD09).
1c. ’〈vmely belső indíttatás v. kedvezőtlen körülmény, ill. kellemetlen(, bántó, ellenséges) megnyilvánulás(sal) viselkedés(sel vki)〉 arra késztet vkit, vmit, hogy távozzék, menjen el (vhonnan vhova)’ ❖ Elmentt! gondolám magamban. Talán igen érzékeny Kevélységét megbántotta kemény, ſebes, hírtelenked Magamviselete, és ezt ki nem állhatván a’ Szégyen elzte… (1794 Kármán József² 7165022, 156) | [a magyarság] az önhazájukból nyomor, tengerár, inség és zsarnokság által elűzött jövevényeket nagylelküleg befogadta (1873 Orbán Balázs 8340020, 20) | A felkorbácsolt düh és a bosszú gondolata messze elűzött otthonról a laposi pusztára, a számtartóhoz, kitől tanácsot akartam kérni (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | [Az elefántcsordát] csak a háborgatás, a zaj űzi el tartózkodási helyéről (1929 Az állatok világa ford. CD46) | kiközösítik, munkahelyéről elűzik azt, akiről az emberek megtudják, hogy AIDS-fertőzött (1991 Heti Világgazdaság 2014023, 37).
2. (irod) ’〈(viharos) szél〉 elhajt, elfúj (vhonnan) vmit’ ❖ a’ ſzél el-zi az Égrl a’ felleget (1787 Péczeli József ford.–Young C3447, 321) | A szél mind elűzte a ringy-rongy felleget (1864 Egri népkönyv C0094, 17) | A hajó elszakította láncait hullámok dobálják a szél elűzi a parttól (1967 e. Kassák Lajos 9314023, 22).
3. (vál) ’〈kül. kellemetlen természeti jelenséget〉 eloszlat, megszüntet, ill. elhárít vmi, vki’ ❖ A’ nap tiſztábban ragyog, minek-utánna a’ fellegeknek homállyát el-zte (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 391) | Mikor a’ ſzobában a’ méſznek vagy penéſznek büdöſsége érzik, leg-jobb azt is etzettel zni-el (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 102) | a felkelő nap elűzte a ködöt (1892 Vasárnapi Újság C7406, 26) | Hamarosan örökre elűzzük az aszályt határunkból: a Hortobágyot megtermékenyítő Tiszántúli Főcsatorna a mi földjeinkre is elhozza az éltető vizet (1952 Szabad Nép nov. 22. C4875, 2) | a környékbeliek úgy tartották, hogy ez a harang elűzi a vihart és a jeget (1997 Népszabadság aug. 25. C7847, 9).
3a. (vál) ’〈annak kif-ére, hogy okozza vmi v. eléri vki, hogy vmely, rendsz. kellemetlen lelki v. fizikai állapot, gondolat stb. elmúljon, megszűnjön (vhol)〉’ ❖ óltatlan méſzböl mézzel tſináltt flaſtrom, gyakran el-átalkodot farſábákat üzt-el (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 181) | hogy éhségemet el-üzzem, el vészem a’ pipámat (1817 Szájas Péter történetei ford. C3799, 115) | a balszerencse első csapásai, anyagi veszteségek, […] s főleg egyetlen kis gyermekének elvesztése elüzték a derüt, a mosolyt, a boldogságot Balázs Sándor otthonából (1887 Budapesti Hírlap aug. 2. C4734, 4) | Mindezek fogas kérdések, melyek elűzik szeméről az álmot (1892 Baksay Sándor C0734, 95) | danoláztunk és mulatoztunk a kocsikban, ezzel igyekeztünk elűzni a nehéz gondolatokat (1936 Veres Péter 9771027, 323) | [a Balaton mellett elhaladva] mindig leteszem az egyhangú utazás unalmát elűzni hivatott olvasmányt (2001 Lakáskultúra CD39).
4. (rég) ’〈(folyékony halmazállapotú) anyagot v. abból vmennyit〉(elpárologtatva) eltávolít vki, ill. tömegével kiszorít (vhonnan) vmi’ ❖ [az üledék] másik réſzébl, melly vasból állott a’ fest materiát égetés által elztem (1800 Nyulas Ferenc C3340, 195) | [a vízbe merített test] annyi vizet űz el a helyéről, amilyen nehéz (1803 Természet Világa CD50) | a borszeszt ekkor el kell űzni 50° C. mellett, majd annyi tejcukrot hozzátenni, hogy a kivonat összes súlya a használt drogue súlyának éppen felét tegye ki (1893 PallasLex. CD02).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. űz; ÉKsz.; SzT. ~, elűzet, elűzetik, elűzettet, elűzhet