elűz ts ige 4c5

1. ’〈ellenséges, fenyegető személyt, csoportot v. kellemetlen, zavaró (élő)lényt〉(végleg) elijeszt, elriaszt, ill. erővel v. erőszakkal távozásra késztet (vhonnan) vki, vmi’ ❖ A’ Sajgatóhal. […] Mind az emberek, mind a’ halak félnek ettől a’ tsudálatos állattól, mert a’ halakat és más állatokat-is elűzi magától, ha hozzájok közel mentek (1799 Fábián József ford.–Raff 7101007, 241) | megfutamodott zászlóaljak egy szóra ismét nekiindultak és szuronynyal űzték el az ellenséget (1849 Kossuth Lajos CD32) | – A kereplőt verem. – A rigókat akarod vele elűzni a fügefákról? (1886 Jókai Mór CD18) | [a légelhárítás] minden olyan eszköz és mód alkalmazásával történik, amelyekkel az ellenséges légitámadást meghiúsítani, illetőleg a támadó gépeket megsemmisíteni vagy elűzni lehet (1938 Rakolczai Sándor 2138001, 299) | [A csörgő] eredetileg mágikus eszköz volt, arra szolgált, hogy a gyermektől elűzze a rossz szellemeket (1990 Magyar néprajz CD47).

1a. (végleges) távozásra felszólítva, utasítva v. erőszakot alkalmazva elkerget (vhonnan) vkit, ill. kitiltva eltávolít vhonnan vmit’ ❖ katona, […] a’ kit roſzſz maga viſeléſe miá a’ Regementtl el-üztek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 575) | Az Aranyat, Ezüſtöt, a’ pénzt, a’ nem éppen ſzükséges meſterségeket elzte tartományaiból, ’s Orſzágát egyenl réſzekre ſzaggatva oſztá ki polgárai között (1790 Kazinczy Ferenc ford.–Frigyes, II. 7463014, 48) | [Angliában] a birtokosok ezrenként űzik el földjökről a bérlőket (1841 Kőváry László 8255007, 19) | S elűznek, hogyha koldulok, Elűznek a kegyetlen emberek (1848 Petőfi Sándor C3508, 127) | [a husziták] 1448-ban a katholikus székeskáptalant és a német egyetemet elűzték Prágából (1934 Szekfű Gyula CD42) | [A boszniai háború során] az otthonukból elűzött vagy elmenekült lakosok száma meghaladja a két és fél milliót (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈uralkodót, megszállót stb.〉 hatalmától, tisztségétől megfosztva eltávolít, elzavar (vhonnan)’ ❖ [a hollandok] nem héjábann tették terhes munkájokat, Meg gyzvén el zvén kevély Spanyolokat (1772 Orczy Lőrinc C0794, 20) | a’ korona’ biztosságának szüksége van reá, hogy a’ toryk a’ kormányról elüzessenek (1844 Pesti Hírlap CD61) | ha ő felsége nem teljesíti a mit kívánnak, elűzik és mást választanak helyébe (1889 Fraknói Vilmos CD55) | [Szamoszatai Pál antiochiai püspök] tévelygéséért hivatalából elűzetett (1941 Erdős József CD1211) | [Haitiban az amerikai katonáknak az a] feladatuk, hogy biztosítsák az 1991-ben katonai puccsal elűzött Aristide elnök visszatérését a hatalomba (1994 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’〈vmely belső indíttatás v. kedvezőtlen körülmény, ill. kellemetlen(, bántó, ellenséges) megnyilvánulás(sal) viselkedés(sel vki)〉 arra késztet vkit, vmit, hogy távozzék, menjen el (vhonnan vhova)’ ❖ Elmentt! gondolám magamban. Talán igen érzékeny Kevélységét megbántotta kemény, ſebes, hírtelenked Magamviselete, és ezt ki nem állhatván a’ Szégyen elzte(1794 Kármán József² 7165022, 156) | [a magyarság] az önhazájukból nyomor, tengerár, inség és zsarnokság által elűzött jövevényeket nagylelküleg befogadta (1873 Orbán Balázs 8340020, 20) | A felkorbácsolt düh és a bosszú gondolata messze elűzött otthonról a laposi pusztára, a számtartóhoz, kitől tanácsot akartam kérni (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | [Az elefántcsordát] csak a háborgatás, a zaj űzi el tartózkodási helyéről (1929 Az állatok világa ford. CD46) | kiközösítik, munkahelyéről elűzik azt, akiről az emberek megtudják, hogy AIDS-fertőzött (1991 Heti Világgazdaság 2014023, 37).

2. (irod) ’〈(viharos) szél〉 elhajt, elfúj (vhonnan) vmit’ ❖ a’ ſzél el-zi az Égrl a’ felleget (1787 Péczeli József ford.–Young C3447, 321) | A szél mind elűzte a ringy-rongy felleget (1864 Egri népkönyv C0094, 17) | A hajó elszakította láncait hullámok dobálják a szél elűzi a parttól (1967 e. Kassák Lajos 9314023, 22).

3. (vál) ’〈kül. kellemetlen természeti jelenséget〉 eloszlat, megszüntet, ill. elhárít vmi, vki’ ❖ A’ nap tiſztábban ragyog, minek-utánna a’ fellegeknek homállyát el-zte (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 391) | Mikor a’ ſzobában a’ méſznek vagy penéſznek büdöſsége érzik, leg-jobb azt is etzettel zni-el (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 102) | a felkelő nap elűzte a ködöt (1892 Vasárnapi Újság C7406, 26) | Hamarosan örökre elűzzük az aszályt határunkból: a Hortobágyot megtermékenyítő Tiszántúli Főcsatorna a mi földjeinkre is elhozza az éltető vizet (1952 Szabad Nép nov. 22. C4875, 2) | a környékbeliek úgy tartották, hogy ez a harang elűzi a vihart és a jeget (1997 Népszabadság aug. 25. C7847, 9).

3a. (vál) ’〈annak kif-ére, hogy okozza vmi v. eléri vki, hogy vmely, rendsz. kellemetlen lelki v. fizikai állapot, gondolat stb. elmúljon, megszűnjön (vhol)〉’ ❖ óltatlan méſzböl mézzel tſináltt flaſtrom, gyakran el-átalkodot farſábákat üzt-el (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 181) | hogy éhségemet el-üzzem, el vészem a’ pipámat (1817 Szájas Péter történetei ford. C3799, 115) | a balszerencse első csapásai, anyagi veszteségek, […] s főleg egyetlen kis gyermekének elvesztése elüzték a derüt, a mosolyt, a boldogságot Balázs Sándor otthonából (1887 Budapesti Hírlap aug. 2. C4734, 4) | Mindezek fogas kérdések, melyek elűzik szeméről az álmot (1892 Baksay Sándor C0734, 95) | danoláztunk és mulatoztunk a kocsikban, ezzel igyekeztünk elűzni a nehéz gondolatokat (1936 Veres Péter 9771027, 323) | [a Balaton mellett elhaladva] mindig leteszem az egyhangú utazás unalmát elűzni hivatott olvasmányt (2001 Lakáskultúra CD39).

4. (rég) ’〈(folyékony halmazállapotú) anyagot v. abból vmennyit〉(elpárologtatva) eltávolít vki, ill. tömegével kiszorít (vhonnan) vmi’ ❖ [az üledék] másik réſzébl, melly vasból állott a’ fest materiát égetés által elztem (1800 Nyulas Ferenc C3340, 195) | [a vízbe merített test] annyi vizet űz el a helyéről, amilyen nehéz (1803 Természet Világa CD50) | a borszeszt ekkor el kell űzni 50° C. mellett, majd annyi tejcukrot hozzátenni, hogy a kivonat összes súlya a használt drogue súlyának éppen felét tegye ki (1893 PallasLex. CD02).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. űz; ÉKsz.; SzT. ~, elűzet, elűzetik, elűzettet, elűzhet

elűz tárgyas ige 4c5
1.
〈ellenséges, fenyegető személyt, csoportot v. kellemetlen, zavaró (élő)lényt〉 (végleg) elijeszt, elriaszt, ill. erővel v. erőszakkal távozásra késztet (vhonnan) vki, vmi
A’ Sajgatóhal. […] Mind az emberek, mind a’ halak félnek ettől a’ tsudálatos állattól, mert a’ halakat és más állatokat-is elűzi magától, ha hozzájok közel mentek
(1799 Fábián József ford.Raff)
megfutamodott zászlóaljak egy szóra ismét nekiindultak és szuronynyal űzték el az ellenséget
(1849 Kossuth Lajos)
– A kereplőt verem. – A rigókat akarod vele elűzni a fügefákról?
(1886 Jókai Mór)
[a légelhárítás] minden olyan eszköz és mód alkalmazásával történik, amelyekkel az ellenséges légitámadást meghiúsítani, illetőleg a támadó gépeket megsemmisíteni vagy elűzni lehet
(1938 Rakolczai Sándor)
[A csörgő] eredetileg mágikus eszköz volt, arra szolgált, hogy a gyermektől elűzze a rossz szellemeket
(1990 Magyar néprajz)
1a.
(végleges) távozásra felszólítva, utasítva v. erőszakot alkalmazva elkerget (vhonnan) vkit, ill. kitiltva eltávolít vhonnan vmit
katona, […] a’ kit roſzſz maga viſeléſe miá a’ Regementtl el-üztek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Az Aranyat, Ezüſtöt, a’ pénzt, a’ nem éppen ſzükséges meſterségeket elzte tartományaiból, ’s Orſzágát egyenl réſzekre ſzaggatva oſztá ki polgárai között
(1790 Kazinczy Ferenc ford.Frigyes, II.)
[Angliában] a birtokosok ezrenként űzik el földjökről a bérlőket
(1841 Kőváry László)
S elűznek, hogyha koldulok, Elűznek a kegyetlen emberek
(1848 Petőfi Sándor)
[a husziták] 1448-ban a katholikus székeskáptalant és a német egyetemet elűzték Prágából
(1934 Szekfű Gyula)
[A boszniai háború során] az otthonukból elűzött vagy elmenekült lakosok száma meghaladja a két és fél milliót
(1997 Magyar Hírlap)
1b.
〈uralkodót, megszállót stb.〉 hatalmától, tisztségétől megfosztva eltávolít, elzavar (vhonnan)
[a hollandok] nem héjábann tették terhes munkájokat, Meg gyzvén el zvén kevély Spanyolokat
(1772 Orczy Lőrinc)
a’ korona’ biztosságának szüksége van reá, hogy a’ toryk a’ kormányról elüzessenek
(1844 Pesti Hírlap)
ha ő felsége nem teljesíti a mit kívánnak, elűzik és mást választanak helyébe
(1889 Fraknói Vilmos)
[Szamoszatai Pál antiochiai püspök] tévelygéséért hivatalából elűzetett
(1941 Erdős József)
[Haitiban az amerikai katonáknak az a] feladatuk, hogy biztosítsák az 1991-ben katonai puccsal elűzött Aristide elnök visszatérését a hatalomba
(1994 Magyar Hírlap)
1c.
〈vmely belső indíttatás v. kedvezőtlen körülmény, ill. kellemetlen(, bántó, ellenséges) megnyilvánulás(sal) viselkedés(sel vki) arra késztet vkit, vmit, hogy távozzék, menjen el (vhonnan vhova)
Elmentt! gondolám magamban. Talán igen érzékeny Kevélységét megbántotta kemény, ſebes, hírtelenked Magamviselete, és ezt ki nem állhatván a’ Szégyen elzte
(1794 Kármán József²)
[a magyarság] az önhazájukból nyomor, tengerár, inség és zsarnokság által elűzött jövevényeket nagylelküleg befogadta
(1873 Orbán Balázs)
A felkorbácsolt düh és a bosszú gondolata messze elűzött otthonról a laposi pusztára, a számtartóhoz, kitől tanácsot akartam kérni
(1875 Mikszáth Kálmán)
[Az elefántcsordát] csak a háborgatás, a zaj űzi el tartózkodási helyéről
(1929 Az állatok világa ford.)
kiközösítik, munkahelyéről elűzik azt, akiről az emberek megtudják, hogy AIDSAcquired Immune Deficiency Syndrome ’szerzett immunhiányos tünetegyüttes’-fertőzött
(1991 Heti Világgazdaság)
2. (irod)
(viharos) szél〉 elhajt, elfúj (vhonnan) vmit
a’ ſzél el-zi az Égrl a’ felleget
(1787 Péczeli József ford.Young)
A szél mind elűzte a ringy-rongy felleget
(1864 Egri népkönyv)
A hajó elszakította láncait hullámok dobálják a szél elűzi a parttól
(1967 e. Kassák Lajos)
3. (vál)
〈kül. kellemetlen természeti jelenséget〉 eloszlat, megszüntet, ill. elhárít vmi, vki
A’ nap tiſztábban ragyog, minek-utánna a’ fellegeknek homállyát el-zte
(1787 Péczeli József ford.Young)
Mikor a’ ſzobában a’ méſznek vagy penéſznek büdöſsége érzik, leg-jobb azt is etzettel zni-el
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
a felkelő nap elűzte a ködöt
(1892 Vasárnapi Újság)
Hamarosan örökre elűzzük az aszályt határunkból: a Hortobágyot megtermékenyítő Tiszántúli Főcsatorna a mi földjeinkre is elhozza az éltető vizet
(1952 Szabad Nép nov. 22.)
a környékbeliek úgy tartották, hogy ez a harang elűzi a vihart és a jeget
(1997 Népszabadság aug. 25.)
3a. (vál)
〈annak kif-ére, hogy okozza vmi v. eléri vki, hogy vmely, rendsz. kellemetlen lelki v. fizikai állapot, gondolat stb. elmúljon, megszűnjön (vhol)
óltatlan méſzböl mézzel tſináltt flaſtrom, gyakran el-átalkodot farſábákat üzt-el
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
hogy éhségemet el-üzzem, el vészem a’ pipámat
(1817 Szájas Péter történetei ford.)
a balszerencse első csapásai, anyagi veszteségek, […] s főleg egyetlen kis gyermekének elvesztése elüzték a derüt, a mosolyt, a boldogságot Balázs Sándor otthonából
(1887 Budapesti Hírlap aug. 2.)
Mindezek fogas kérdések, melyek elűzik szeméről az álmot
(1892 Baksay Sándor)
danoláztunk és mulatoztunk a kocsikban, ezzel igyekeztünk elűzni a nehéz gondolatokat
(1936 Veres Péter)
[a Balaton mellett elhaladva] mindig leteszem az egyhangú utazás unalmát elűzni hivatott olvasmányt
(2001 Lakáskultúra)
4. (rég)
(folyékony halmazállapotú) anyagot v. abból vmennyit〉 (elpárologtatva) eltávolít vki, ill. tömegével kiszorít (vhonnan) vmi
[az üledék] másik réſzébl, melly vasból állott a’ fest materiát égetés által elztem
(1800 Nyulas Ferenc)
[a vízbe merített test] annyi vizet űz el a helyéről, amilyen nehéz
(1803 Természet Világa)
a borszeszt ekkor el kell űzni 50° C.Celsius mellett, majd annyi tejcukrot hozzátenni, hogy a kivonat összes súlya a használt drogue súlyának éppen felét tegye ki
(1893 PallasLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. űz; ÉKsz.; SzT. ~, elűzet, elűzetik, elűzettet, elűzhet

Beállítások