állatnév fn 5B

1. ’állatfaj v. állatnem, ill. bizonyos tulajdonságú állat neve’ ❖ állat-, növény-, étel-, ruhanevek (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 84) | A Kárpát-medence új kultúrkörnyezetébe érkezett magyar nép az itt lakó szlávoktól vett át igen sok olyan növény- és állatnevet, mint bodza, cseresznye, barack, bab, lencse, répa, uborka; medve, hörcsög, csíz, galamb, gerlice, csuka, kárász, márna, halikra stb. (1947 Gáldi László 9167002, 17) | lehetséges, hogy az egyéni nevekként mutatkozó állatnevek részben nemzetségi totemneveknek egyes személyekre való másodlagos átvitelei (1973 e. Pais Dezső 9505001, 307) | állathívogatókból gyakran váltak állatnevek, főleg állatok kicsinyeinek neve (1977 NéprajziLex. CD47).

2. (házi)állatok egyedi megjelölésére használt tulajdonnév’ ❖ Állatnevek. Mióta az ember tenyészti az állatokat, nevet is ad nekik […] a tehénnevek között gyakori a virág- és gyümölcsnév (Pipacs, Rózsa, […]; Alma, Citrom […]) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

állatnév főnév 5B
1.
állatfaj v. állatnem, ill. bizonyos tulajdonságú állat neve
állat-, növény-, étel-, ruhanevek
(1890 Akadémiai Értesítő)
A Kárpát-medence új kultúrkörnyezetébe érkezett magyar nép az itt lakó szlávoktól vett át igen sok olyan növény- és állatnevet, mint bodza, cseresznye, barack, bab, lencse, répa, uborka; medve, hörcsög, csíz, galamb, gerlice, csuka, kárász, márna, halikra stb.s a többi
(1947 Gáldi László)
lehetséges, hogy az egyéni nevekként mutatkozó állatnevek részben nemzetségi totemneveknek egyes személyekre való másodlagos átvitelei
(1973 e. Pais Dezső)
állathívogatókból gyakran váltak állatnevek, főleg állatok kicsinyeinek neve
(1977 NéprajziLex.)
2.
(házi)állatok egyedi megjelölésére használt tulajdonnév
Állatnevek. Mióta az ember tenyészti az állatokat, nevet is ad nekik […] a tehénnevek között gyakori a virág- és gyümölcsnév (Pipacs, Rózsa, […]; Alma, Citrom […])
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások