elválaszthatlan (14A) l. elválaszthatatlan

elválaszthatatlan mn 14A  elválaszthatlan (rég)

1. ’szorosan vmihez, ill. vkivel együvé tartozó, (vmitől) külön nem választható 〈dolog, rész〉, ill. ilyen részek alkotta 〈egység〉’ ❖ hazánk a monarchiával elválaszthatatlanúl lévén összekötve: a jó, mint a rossz közös közöttök (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 470) | Magyar-, Horvát-Szlavon-Dalmátország elválaszthatatlanok s királyuk egy és ugyanaz (1873 Jánosi Ferenc 8205003, 79) | Az antikos csengés irodalmi tudatunkban elválaszthatatlanul egybeforrt Berzsenyivel (1934 Szerb Antal 9668029, 272) | a fa gyökere, törzse, ága és lombja is elválaszthatatlan, egységes élőszervezet (1968 Aczél György 9809006, 24) | törekedtek arra, hogy a balladáktól elválaszthatatlan dallamot is feljegyezzék (1988 Magyar néprajz CD47) | A művészet, a kreativitás és a szabadság egymástól elválaszthatatlan, szinte szinonim fogalmak voltak [Beuys] számára (2001 Hornyik Sándor 3009001, 119).

1a. ’vkivel szoros érzelmi kapcsolatban levő, ált. v. gyakr. vele együtt mutatkozó 〈barát, társ stb.〉’ ❖ Fábián ráismert Thoroczkai elválaszthatatlan művészbarátjára (1914 Harsányi Kálmán 9225002, 70) | Nyugat felé fordulva nem nehéz megtalálni a két elválaszthatatlan barátról elnevezett Castor és Pollux csillagokat (1930 Lassovszky Károly 9382001, 275) | [Alajos] fínom ember, jó ember, kenyérre lehetett kenni. Elválaszthatatlanok voltunk (1941 Bókay János 9065003, 15) | Zeusz és Hermész itt is [ti. Philemon és Baucis történetében] mint elválaszthatatlan társak, apa és fia jelennek meg (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1b. ’állandóan v. gyakr. vkinél levő 〈tárgy〉’ ❖ [a báró] hü szolgájával és tőle elválaszthatatlan fegyvereivel, gyönyörü ötös almásszürke fogat által röpitve tova robogott (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [Viel kapitányt] csak elválaszthatatlan kemény kalapjában és hatalmas sétabotjával a kezében látjuk a pályán (1938 Nemzeti Sport febr. 15. C7077, 5) | Földeák, ki eddig nyugodtan szívogatta tőle elválaszthatatlan pipáját, egyszerre kivette azt a szájából (1969 Fodor József 9149013, 151) | egyre többen hordják magukkal elválaszthatatlan rádiótelefonjukat (1999 Magyar Hírlap CD09).

1c. (ritk) ’vmely más dologtól meg nem különböztethető 〈dolog〉’ ❖ hóborította mező között futunk, a szürkésfehér ég a szürkésfehér hótól elválaszthatatlan (1972 Vasadi Péter 2057030, 326).

2. ’szétbonthatatlan, felbontással meg nem szüntethető 〈(érzelmi) kapcsolat, viszony, összefüggés stb.〉’ ❖ Mátkám voltál, és már közzelitett az a’ ſzempillantás, melynek el válaſzthatatlanul kelletett volna bennünket öſve kötni (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 40) | A’ házasságot az Anyaszentegyház szenteli, ’s a’ tiéd elválaszthatatlannak tekinti (1823 Cserey Miklós C2571, 360) | érzéseink találkoznak a gondolatban, ez a legelválaszthatatlanabb találkozás és összetartozás (1916 F. Kernách Ilona CD10) | a nemzet géniuszát, a világhírnévre hivatott magyar műzene megteremtőjét látják benne [ti. Lisztben], akit most már elválaszthatatlan szálak fűznek hazájához (1942 Prahács Margit CD43) | elválaszthatatlan barátság (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 5) | a politikai csoportosulások váltogatják egymást a hatalmi pozíciókban, de a két ország [ti. Magyarország és Románia] egymás mellett marad, elválaszthatatlanabbul, mint 2000-ig ésszel felértük volna (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’a helyesírás szabályai szerint elválasztással kétfelé nem bontható 〈betűjel, nyelvi egység〉’ ❖ Az öszvetett elválaszthatatlan mássalhangzók, a’ mellyek többire valami szónak elején találtatnak, a’ szó közepén-is együtt maradnak; p. o. […] e-szes, ö-tsém (1780 Révai Miklós 7283016, 16) | 2. Öszvetett mássalhangzók […] a) Elválaszthatók, a’mellyek a’ szónak elején soha együtt nem találtatnak […] b) Elválaszthatatlanok, a’mellyek bizonyos szavaknak elejeken együtt állnak, és a’ szó közepén többire együtt maradnak (1787 Magyar Nyelvőr C6049, 454) | a „III. 15-én”, az „V. ker.” vagy a mondatkezdő „A másik” kapcsolatok megbonthatatlan, tehát sor végén elválaszthatatlan tipográfiai egységet alkotnak (1971 Magyar Nyelvőr C6022, 413).

2b. • elválaszthatatlan birtoklás (Tört) ’〈a Pragmatica Sanctióban: annak a közjogi helyzetnek, állapotnak a megnevezésére, hogy a Habsburg Birodalom feloszthatatlan, annak feje a birodalom államain egységesen uralkodik〉’ ❖ [a Pragmatica Sanctio] a közös uralkodóháznak nőági öröködési jogát és így a fejedelem közösségét s a feloszthatatlan és elválaszthatatlan birtoklást, vagyis a szoros perszonáluniót állapítja meg (1865 Deák Ferenc CD51) | az elválaszthatlan birtoklásból elválaszthatlan kormányzás, közös miniszterium, s delegatio név alatt közös birodalmi gyülés lesz (1881 Kossuth Lajos CD32) | a monarkia két állama közötti kapcsolatra kiterjed a felbonthatatlan és elválaszthatatlan birtoklás (1900 Budapesti Hírlap nov. 13. C0055, 3) | megszűnt a királyi hatalom gyakorlása, megszűnt a pragmatika-szankciónak a közös és elválaszthatatlan birtoklásra vonatkozó része (1921 Bethlen István 9055002, 197).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.