elválhatatlan mn és hsz 

I. mn 14A

1. (vál) ’vkivel szoros (érzelmi) kapcsolatban levő, gyakr. vele együtt mutatkozó 〈személy〉’ ❖ valósággal elválhatatlanok is vagyunk egymáſtúl, és együtt tſak egy Egéſzſzet téſzünk (1781 Keresztúry József ford.–Rautenstrauch 7085003, 5) | Caroline és Eugénie elválhatatlanok. Ágya mellett hál a gyermek, egymás mellett ülnek asztalnál (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 127) | a művésznő elválhatatlan imádói (1887 Budapesti Hírlap aug. 7. C4734, 7) | megértem, miért hadakozott egymással ez a két elválhatatlan, örökké civódó, kedves öreg (1932 Kosztolányi Dezső 9359189, 170) | a kis Dávid […] Lisa révén elválhatatlan barátra is szert tesz (2000 Új Könyvek CD29).

1a. (tréf) ’állandóan v. gyakr. vkinél levő, elmaradhatatlan 〈tárgy〉’ ❖ utasaink indulóban, mindenik egy vastagon össze vissza foltozott zsákot terítve vállára. […] Az elválhatatlan iszákot oldalaikon egy általvetett posztószél tartotta (1834 Vörösmarty Mihály 8524421, 41) | [Tennyson] magányosan barangolta be a vidéket, meg-megpihenve az útszéli korcsmákban, lábait a tűzhelyre rakva, szájában elválhatatlan tajtékpipájával s kezében egy görög klasszikussal (1889 Haraszti Gyula C7607, 5) | Gelhaar, […] aki mindenüvé magával cipeli elválhatatlan gramofonját (1928 Nemzeti Sport szept. 25. C6777, 7) | [Monmousseau] lobogó fehér haját, elválhatatlan pipáját, kissé gúnyoros, bölcs mosolyát nem látjuk többé (1960 Népszava júl. 13. C4824, 2).

2. (kissé rég) ’szorosan vmihez, ill. vmivel együvé tartozó, (vmitől) külön nem választható 〈dolog, rész〉’ ❖ A Vers íráſnak fundamentoma minden nyelvben a’ Nyelvkönyv; a Nyelvkönyvnek a’ Nyelv természete; és ezek elválhatatlanúl egybeköttettek (1790 Főldi János 7112022, 15) | a’ sóſſág elválhatatlan tzímere a tenger víznek (1809 Varga Márton 8510005, 143) | [a bíbic] bukázó repte és bókolgatva futkosása szinte elválhatatlan vonása minden lápi vidéknek (1899 Chernel István CD34) | a keleti ember elválhatatlan miszticizmusától sem lehet megfosztani [Omar Khajjám] verseit (1920 Baktay Ervin CD10).

3. (kissé rég) ’szétbonthatatlan, felbontással meg nem szüntethető 〈egység, (érzelmi) kapcsolat, összefüggés stb.〉’ ❖ [a herceg és Bereniké] ſokáig nem tudtanak többet ſzollani, hanem mintegy el válhatatlan lántzal öſzve kaptſolva függöttenek egymás nyakán (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 238) | az házasságoknak el-válhatatlanoknak kellett lenni (1784 Dézsi József ford.–Barthaloti C1415, 67) | A’ mi eggyüttlétünk bennünket még elválhatatlanabbúl forrasztott eggyüvé (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 299) | A titkos érintkezésből rövidesen elválhatatlan, szoros barátság lett (1918 Füst Milán CD10) | a nemzeti függetlenség, a polgári szabadság és az európai kultúra megszerzése elválhatatlan egységben, parancsoló szükségként jelentek meg a haladó magyar szellemi élet programmjában (1952 Szabad Nép márc. 26. C4875, 5).

3a. ’olyan 〈nyelvi elem〉, amely nem válik külön attól a szótól, amelynek a része, ill. a szóhoz elengedhetetlenül hozzá tartozó 〈elem〉’ ❖ Ez a’ ragasztékos birtokos névmássa tehát: é […], elválhatatlan szótska, és soha sem áll magában, hanem mindenkor valamelly névhez ragadva, és azzal egy szóvá forradva (1833 Tudományos Gyűjtemény C7242, 78) | az olasznak is sajátsága, hogy sk, sp, st-vel kezdődő szók elé i-t függeszt a széphangzat kedvéért […]; csakhogy a magyarban ez i többnyire elválhatatlan a szótól, pl. István: Stefan, istráng: strang (1885 Magyar Nyelvőr C5296, 68) | az igekötőt és az igét első nyelvtaníróink, például Nagy György, Sylvester János is következetesen „elválhatatlannak” mondják (2002 Magyar Nyelvőr C7192, 482).

3b. • elválhatatlan birtoklás (Tört) ’elválaszthatatlan birtoklás’ ❖ Ha kötelesek vagyunk fenntartani és megvédeni az elválhatlan birtoklás elvét, kétségtelenül tartozunk a védelemnek oly módjáról is gondoskodni, mely czélszerű legyen, különben a sanctio pragmaticának ezen feltételét magunk játszanók ki (1867 Deák Ferenc CD51) | a sanctio pragmatica szerint Magyarország és az örökös tartományok közt semmi más kapcsolat nem létezik, mint az uralkodóház ugyanazonossága s az egyedül erre alapított feloszthatlan s elválhatlan birtoklás (1881 Kossuth Lajos CD32) | Ezt a két rendelkezést (nőági örökösödés; együttes és elválhatatlan birtoklás) tartalmazó házi (Habsburg-családi) törvényt nevezzük Pragmatica Sanctiónak (1996 Gergely András CD17).

II. hsz 0 (ritk)

’vmivel szoros kapcsolatot tartva, azzal összetartozva’ ❖ az ötös troheus meg éppen nemcsak hogy nem magyar zamatú, hanem asszociációs emlékeknél fogva, elválhatatlan hozzája kötődött a délszláv népballadák hangulata (1909 Ignotus CD10) | A vers s általában a művészi írás elválhatatlan hozzá van nőve a nyelvhez, amelyhez íródott (1910 Ignotus CD10).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. elválhatatlanul