élvezet fn 3B 

1. (rendsz. birtokszóként) ’vminek az élvezése, nagyfokú örömmel, kellemes lelkiállapotban történő átélése, megtapasztalása’ ❖ [egy széles pamlag] a’ kényelem’ élvezetével kínálkozott (1837 Jósika Miklós C2373, 13) | [halvány arcán] meglátszott az élet örömeinek tulságos élvezete (1876 Csiky Gergely C0799, 82) | a szépséges sorok olyan lázba hoztak, hogy néhány perc múlva részegen és kifulladva abba kellett hagynom az élvezetet (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 137) | célszerűbb a pompásnál pompásabb lemez- és kazetta- vagy videofelvételek élvezeténél maradnunk (1989 Takács István 2046011, 30).

1a. ’ezt az érzést, lelkiállapotot kiváltó dolog, cselekvés’ ❖ minden becsületes embernek […] joga van a’ társaság élvezeteihez járulni, ’s ezen élvezet: fesztelen társalgás, barátságos találkozás, müvelt férfiakkali időtöltés (1841 Pesti Hírlap CD61) | Nem érdekelte se hír, se mulatság, se asszony, se más élvezet (1895 Mikszáth Kálmán 8312008, 42) | – Szeretem az élvezeteket… bort, fűszeres ételt… nőket… (1948 Sarkadi Imre 9586011, 53) | Falun nőttem fel, Tolna megyében, és olyan korszakban, amikor a vegyesboltban nem nagyon lehetett mást kapni, mint dobozos lekvárt. Az élvezetek csúcsa a májkrém volt (1998 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’vmi által okozott nagyfokú örömteli érzés, ill. nagyon kellemes lelkiállapot’ ❖ Tárt kebellel fogadá a lelkesb utó ivadék a mennyei élvezetet [ti. amit a sajtó kínált] (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | örömet okozni másoknak annyi, mint élvezetet szerezni magunknak (1881 Mikszáth Kálmán 8312114, 134) | Mindent föláldoznak ők [ti. a kábítószer-használók és az alkoholisták], hogy megszerezzék maguknak azt a tartós jóérzést, azt a kéjt, amely a nemi élvezetekkel közeli rokon (1910 Csáth Géza CD10) | A szegények nagy része gyönyörködött a gazdagok pompájában, élvezettel nézték fogataikat, szép ruháikat (1949 Nagy Lajos 9472006, 301) | az emberek felismerik a rajzaimat. Elképzelni sem mertem, hogy ez egy nap megtörténhet. Ebben az élvezetben különben csak néhány éve van részem (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (rendsz. birtokszóként) ’ételnek, italnak, élvezeti cikknek rendsz. jóleső érzéssel való (rendszeres) fogyasztása’ ❖ a’ kávé élvezetét követő hatásra (1841 Műipar 8651001, 349) | a hasis mértéktelen élvezete volt az, mely aláásta ezt az erőtől duzzadó és oly virágzó egészséget [ti. Fernand Boissard-ét] (1922 Tóth Árpád ford.–Gautier² 9720041, 21) | emberi élvezetre alkalmas termékek (1934 Állategészségügyi törvények és rendeletek 1051002, 71) | [a diéta során] le kell mondani a cukor, cukrászsütemények, cukrozott üdítő italok […] élvezetéről (1980 Zajkás Gábor 2206016, 10).

3. (rendsz. birtokszóként) ’vmely kedvező, előnyös dologban, vagyonban, jövedelemben v. vminek a hasznában való részesülés’ ❖ [a két nemzet] a’ közös alkotmány minden jóvoltinak és minden jognak közös élvezetére egyesül (1841 Pesti Hírlap CD61) | Hozzá volt szokva a parancsoláshoz, a tekintély élvezetéhez (1888 Grünwald Béla 8165002, 108) | [a magyaróvári uradalom telepesei] ma már csak félhold föld élvezetében vannak (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A magyar értelmiség úgy és abban az arányban részesül az egyetemes szabadság élvezetében és gyakorlásában, ahogy maga részt vesz kivívásában és megalapozásában (1949 Déry Tibor 9107002, 106) | a nyugdíjkorhatár 62 évre való emelése a férfiakat kizárja a nyugdíj élvezetének lehetőségéből, mert az átlagos életkor eddig terjed (1996 Országgyűlési Napló CD62).

4. (rég v. nyj) ’haszonélvezet’ ❖ ? [Nagyváthy János] Csurgón (Somogym.) kapott egy tágas házat, kerttel, szőlővel és 40 hold szántófölddel holtig haszonbéri élvezetül és évi néhány száz forint nyugdíjat (1903 Magyar írók élete CD27) | Élvezetű édösanyánkra hagyott szögény apánk mindönt (1957 Szegedi szótár C6400, 369).

J: élv.

Ö: haszon~, mű~.

ÖU: élet~.

ÖE: ~dús, ~hajhász, ~hajhászás, ~sóvár, ~szerzés, ~vágy.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. élv; ÉKsz.; ÚMTsz.