élvezeti mn 1B3
1. (átv is) ’kellemes ízével, zamatával, ill. hangulatot befolyásoló, feszültségoldó hatásával élvezetet keltő(, függőséget okozó) 〈növény(i rész), anyag, szer stb.〉, ill. ilyen növény(i rész)ből, anyagból előállított 〈termék〉’ ❖ Táp- és élvezeti szerek és használati czikkek hamisítása (1885 Magyar írók élete CD27) | Igyunk Livia-forrás vizet! […] Mint gyógyitó-viz: páratlan! Mint élvezeti viz: kitünő! (1895 Erdély 8615001, 136) | Ismeretesebb élvezeti növények: komló, kender, kávé, tea (1912 RévaiNagyLex. C5702, 441) | [a szociológusok és a feministák] a legnemesebb harag korbácsával ostorozzák az emberi társadalomnak egyik legnagyobb bűnét: hogy a nőt élvezeti tárgynak tekinti (1922 Karinthy Frigyes 9309008, 78) | [a tulajdonképpeni élelmiszerektől] meg kell különböztetnünk az élvezeti szereket (fűszerek, tea, kávé, szeszes italok stb.) (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 85) | Az élvezeti cikkek az idegrendszer működését közvetve v. közvetlenül befolyásolják, nyugtatják v. élénkítik (1997 PedagógiaiLex. C6809, 357).
1a. (kissé rég) ’ilyen termékeket előállító 〈ipar〉’ ❖ [Pozsonyban] az élelmezési és élvezeti ipar terén 11 gyár áll fönn (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Horvát-Szlavónországban] az ipari népesség főcsoportok szerint ekként oszlik meg: […] papirosipar 572, élelmezés és élvezeti ipar 11,405, vegyészeti ipar 1538 (1914 RévaiNagyLex. C5706, 297) | [Bükön 1910-ben az ipar 430 keresőjéből] 13 malomipari, 4 sütőipari, 273 az élelmezési és élvezeti ipar egyéb ágaiban (itt: nyilvánvalóan a cukorgyárban […]) dolgozó (2000 Gyurácz Ferenc CD36).
2. ’élvezetet nyújtó, szerző, ill. élvezetszerzésre irányuló v. élvezetszerzést célzó, azt előtérbe helyező 〈tevékenység, dolog〉’ ❖ még a legártatlanabb élvezeti gyönyöröktől is eltiltaná embertársait (1846 Hetilap CD61) | az emberek élvezeti körét máról-holnapra megváltoztatni nem lehet. – Tévednek azok, a kik azt hiszik, hogy a rémregények és a pornografia olvasói parancsszóra eddigi olvasmányaik helyett erkölcsi irányzatu műveket vagy vallásos elbeszéléseket fognak olvasni (1904 Jászi Oszkár 9277001, 344) | A különböző kábító- vagy bódítószerek (narcotica) élvezeti célú használata (1935 RévaiNagyLex. C5717, 481) | A kulináris örömök évezredek óta az emberiség élvezeti forrásai közé tartoznak (2000 Új Könyvek CD29).
3. ’vminek az élvezhetőségével, élvezetszerzésére való alkalmasságával kapcs., ill. arra vonatk. 〈tulajdonság, mérték〉’ ❖ a’ földmüvelőnek hivatása: hogy termeszsze, idézze elő esze erejével a’ lehető legnagyobb öszvegben azon anyagokat, mellyekben az emberi nem élvezetének, gyarapodásának, emelkedésének táplálékát, forrását, alapját találja; öregbítse mindinkább szorgalmának, tehetségének beforditásával ezen élvezeti öszveget (1841 Pesti Hírlap CD61) | A táplálkozási ízlés magában foglalja az ételek élvezeti értékének szubjektív megítélését (1982 NéprajziLex. CD47) | Hagyományosan nagyobb az élvezeti, mint a használati értéke a Bryce szoftvernek (1998 Magyar Hírlap CD09) | konyhakész, magas élvezeti fokú kész- és félkész baromfiételeket kell az élelmiszeriparnak a boltokba szállítania (2000 Magyar Hírlap CD09).
4. ’vmely vagyonban, jövedelemben stb. való részesüléssel, ill. haszonélvezettel kapcs., arra vonatk. 〈jog, igény stb.〉’ ❖ ne nehezteljék emezek [ti. az iparcikkek használói] élvezeti és használati, amazok [ti. az iparcikkek előállítói] pedig nyereségi igényeiket a’ nehéz kezdetben a’ jövendőre is terjedő tekintettel mérsékelni (1843 Pesti Hírlap CD61) | Rendszerint a vagyonban levő javaknak és annak alapján a jövedelemnek oly mennyiségét értik gazdagság alatt, mely nagy anyagi, tehát élvezeti erőt képvisel (1894 PallasLex. CD02) | [a basák] kiállíták a hűbérlevelet, a hűbéres nevét s az adományozott hűbért tartalmazó fermánt, melynek alapján az adományos a hűbéri jövedelem élvezetébe lépett. E fermánon nyugodott az élvezeti joga (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Eddig nem volt parkolója a városnak a 26-os főút mellett, most az élvezeti jogért cserébe épít egyet a Penny Market (1998 Magyar Hírlap CD09) • élvezeti jegy (kissé rég, Pénz) ’vmely részvénytársaság vagyonában való részesedés és tőketartozás létesítése nélkül osztalékra feljogosító értékpapír’ ❖ Gyakran oly részvénytársulatoknál, melyek részvényeiket sorsolás útján törlesztik, a részvényeseknek a kisorsolt részvény értékén kivül még egy ujabb részvényt adnak, mely részvény alapján a felülnyereségben és a társulati vagyonban tovább is osztoznak. […] Nálunk az ilyen részvényeket élvezeti jegyeknek is nevezik (1893 PallasLex. CD02) | az élvezeti jegyeket eleve megváltják (1896 Kozma Andor C2786, 121) | a beváltott részvények helyébe a társaságok ú. n. élvezeti jegyet (Genusschein) adnak a volt részvényesnek (1924 RévaiNagyLex. C5712, 199) | élvezeti jegy[:] csak osztalékkövetelési jogot megtestesítő értékpapír (1990 Tények könyve CD37).
Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.