elzavar ts ige 1a

1. ’〈kellemetlen, zavaró (élő)lényt v. ellenséges, fenyegető személyt, csoportot〉(zajjal) elijeszt, elriaszt, ill. erővel v. erőszakkal elkerget vhonnan vki, vmi’ ❖ az elzavart Rész [ti. az ellenségé] húllt halomra (1817 Vályi Nagy Ferenc C4348, 269) | [Az uhu] bátor, elszánt állat, mely otthona tájáról még a nagyobb sasokat is elzavarja (1899 Chernel István CD34) | Egy éjszakán betörtek Izsákon a városban egy házba, de észrevették, doronggal, vasvillával elzavarták őket (1911 Budapesti Hírlap ápr. 30. C4699, 49) | a kísértetet sem hortyogással, sem kolompolással nem lehet elzavarni (1925 Krúdy Gyula CD54) | Elzavarok egy legyet a takaróról (1939 Radnóti Miklós 9543003, 34) | azért kell csendben lenni, hogy ne zavarják el a halakat (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (durván) felszólítva, utasítva, ill. erőszakot alkalmazva elküld, elkerget (vhonnan v. vhova) vkit vki’ ❖ egy vastag bálványoszlop tartja a rengeteg nagy [malom]kereket, a mi együttvéve szinte nagyobb sulylyal bir, mint 18 mázsa, s a melyet mind a mellett is [...] a pajkos gyermekek malomkövestül együtt gyakran forgásba hoznak, mig a molnár el nem zavarja őket! (1856 Budapesti Hírlap ápr. 22. C7814, [2]) | én ostoba észszel elzavartam volna a háztól, pedig ilyen ember még nem is volt gyáramban; – hogy teszi-veszi azt a fát [...]! (1880 e. Csepreghy Ferenc C1286, 38) | – Miféle alak somfordált ki innen? [...] – Valami koldus, elzavartam (1937 Németh László² 9485039, 209) | a rendőrség utasította a katonákat arra, hogy gyűjtsék be az albánoktól pénzüket, mielőtt elzavarják őket otthonaikból (1999 Magyar Hírlap CD09) | Elzavartuk iskolába (2000 Magyar Hírlap CD09) | [a báty] elzavarta immár barna szemű öccsét fogat mosni (2009 Szvoren Edina 3152005, 1166).

1b. ’〈uralkodót, vezetőt stb.〉 hatalmától, tisztségétől megfosztva trónjáról v. posztjáról eltávolít’ ❖ ezen fejedelem trónjáról elzavartatván (1873 Orbán Balázs CD22) | jöhet még olyan idő, amikor az állásából elzavart és a bélistás megint érdemes lesz arra, hogy vele kezet fogjanak (1925 Krúdy Gyula CD54) | ha a szerbek nem vezetik be a demokráciát és nem zavarják el az elnöküket, akkor nem számíthatnak külföldi segítségre (1999 Magyar Hírlap CD09) | el fogják zavarni azt a rektort és gazdasági vezetőt, aki rossz gazdálkodást folytat (1999 Országgyűlési Napló CD62).

1c. ’〈kellemetlen, nemkívánatos körülmény, esemény stb.〉 arra késztet vkit, hogy elmenjen (vhonnan v. vhova)’ ❖ Az illy viták, ízetlenségek, rendbomlás [...] részint elzavará legjobb szinészinket, kiket a’ vidék nagy örömmel ’s különböztetésekkel fogadott (1841 Vörösmarty Mihály 8524429, 213) | a szörnyü hőség elzavarta nyaralni még azokat is, kik már kibékültek a gondolattal, hogy az idén itthon maradnak (1901 Ady Endre C0535, 142) | A munka és a szemlélődés németjeit, az ifjakat és öregeket, most mind elzavarta Rómából a háború (1915 Elek Artúr CD10) | Az előző kormány tevékenysége sokkal nagyobb ösztönző volt, hogy elzavarja a választópolgárokat az urnákhoz, mint ha törvényben kötelezettséget írtunk volna elő számukra e tekintetben (1994 Országgyűlési Napló CD62).

1d. (irod) ’〈annak kif-ére, hogy vmi, es. vki okozza v. előidézi, hogy vmely lelki v. fizikai állapot, jelenség hirtelen megszűnjön (vhol), ill. eltűnjön (vhonnan)〉’ ❖ Elfordúl ha közel járva Feléje megyek ’s Tsendemet elzavaró báját elzárja szememtől (1819 Vörösmarty Mihály 8524051, 133) | az átellenből hangzó páros nevetés hangja elzavarta az ő arcáról a mosolyt (1853 Jókai Mór CD18) | Igy mulattak reggelig, hogy tomboló lármájukkal elzavarják azoknak nyugalmát, kiknek nappal aludni nincsen idejük (1879 Ábrányi Kornél² C0515, 189) | hogy elzavarja fejéből Hortense képét, feszülten figyelte a mindinkább berekedő Glotz kisasszonyt (1911 Laczkó Géza CD10) | a perzselő levegő elzavarta szeméről az álmot (2008 Grecsó Krisztián 3123001, 8).

2. (rég, átv is) ’úgy kever, mozgat vmit, hogy annak (eredeti) rendje megbomlik, összezavarodik’ ❖ hányféleképen lehet azt [ti. a 32 lapos magyar kártyát] elzavarni és kiosztani? (1836 Tudományos Gyűjtemény C7279, 85) | Álarczosok tarka serege vonul el automat-szerűleg, olly keverékben, miként a’ sakkfigurákat nem zavarhatnók el jobban egy fiókban (1848 Életképek C0106, 220) | a nevelés nem lehet az élettől különvált valami, s [...] csak akkor felelhet meg czéljának, ha a gyermeket azon körrel, melyben élni fog, érintkezésbe hozza. – Rousseau [...] itt is mindent elzavart (1857 Eötvös József C1589, 164) | Valahányszor mély rázkodtatások renditették meg az államokat alapjaikban s határaikat elzavarták, az uj elemeknek berendezése s a végbement átalakulások szentesitése végett mindannyiszor ünnepélyes egyezkedések jöttek létre (1894 e. Kossuth Lajos ford. CD32).

2a. (rég, ritk) ’〈elmét, gondolkodást〉 megzavar, összezavar vmi v. vki’ ❖ minél vékonyabb és tiſztább ſzínüek [a borok], annál hamarébb el-járják a’ testet és ſzaporábban el-zavarják az elmét (1791 Mátyus István C3071, 210) | fersinges kis lány voltál te akkor, nem akartam a fejedet elzavarni (1885 Gyarmathy Zsigáné C1953, 119).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, elzever

elzavar tárgyas ige 1a
1.
〈kellemetlen, zavaró (élő)lényt v. ellenséges, fenyegető személyt, csoportot〉 (zajjal) elijeszt, elriaszt, ill. erővel v. erőszakkal elkerget vhonnan vki, vmi
az elzavart Rész [ti. az ellenségé] húllt halomra
(1817 Vályi Nagy Ferenc)
[Az uhu] bátor, elszánt állat, mely otthona tájáról még a nagyobb sasokat is elzavarja
(1899 Chernel István)
Egy éjszakán betörtek Izsákon a városban egy házba, de észrevették, doronggal, vasvillával elzavarták őket
(1911 Budapesti Hírlap ápr. 30.)
a kísértetet sem hortyogással, sem kolompolással nem lehet elzavarni
(1925 Krúdy Gyula)
Elzavarok egy legyet a takaróról
(1939 Radnóti Miklós)
azért kell csendben lenni, hogy ne zavarják el a halakat
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
(durván) felszólítva, utasítva, ill. erőszakot alkalmazva elküld, elkerget (vhonnan v. vhova) vkit vki
egy vastag bálványoszlop tartja a rengeteg nagy [malom]kereket, a mi együttvéve szinte nagyobb sulylyal bir, mint 18 mázsa, s a melyet mind a mellett is [...] a pajkos gyermekek malomkövestül együtt gyakran forgásba hoznak, mig a molnár el nem zavarja őket!
(1856 Budapesti Hírlap ápr. 22.)
én ostoba észszel elzavartam volna a háztól, pedig ilyen ember még nem is volt gyáramban; – hogy teszi-veszi azt a fát [...]!
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
– Miféle alak somfordált ki innen? [...] – Valami koldus, elzavartam
(1937 Németh László²)
a rendőrség utasította a katonákat arra, hogy gyűjtsék be az albánoktól pénzüket, mielőtt elzavarják őket otthonaikból
(1999 Magyar Hírlap)
Elzavartuk iskolába
(2000 Magyar Hírlap)
[a báty] elzavarta immár barna szemű öccsét fogat mosni
(2009 Szvoren Edina)
1b.
〈uralkodót, vezetőt stb.〉 hatalmától, tisztségétől megfosztva trónjáról v. posztjáról eltávolít
ezen fejedelem trónjáról elzavartatván
(1873 Orbán Balázs)
jöhet még olyan idő, amikor az állásából elzavart és a bélistás megint érdemes lesz arra, hogy vele kezet fogjanak
(1925 Krúdy Gyula)
ha a szerbek nem vezetik be a demokráciát és nem zavarják el az elnöküket, akkor nem számíthatnak külföldi segítségre
(1999 Magyar Hírlap)
el fogják zavarni azt a rektort és gazdasági vezetőt, aki rossz gazdálkodást folytat
(1999 Országgyűlési Napló)
1c.
〈kellemetlen, nemkívánatos körülmény, esemény stb.〉 arra késztet vkit, hogy elmenjen (vhonnan v. vhova)
Az illy viták, ízetlenségek, rendbomlás [...] részint elzavará legjobb szinészinket, kiket a’ vidék nagy örömmel ’s különböztetésekkel fogadott
(1841 Vörösmarty Mihály)
a szörnyü hőség elzavarta nyaralni még azokat is, kik már kibékültek a gondolattal, hogy az idén itthon maradnak
(1901 Ady Endre)
A munka és a szemlélődés németjeit, az ifjakat és öregeket, most mind elzavarta Rómából a háború
(1915 Elek Artúr)
Az előző kormány tevékenysége sokkal nagyobb ösztönző volt, hogy elzavarja a választópolgárokat az urnákhoz, mint ha törvényben kötelezettséget írtunk volna elő számukra e tekintetben
(1994 Országgyűlési Napló)
1d. (irod)
〈annak kif-ére, hogy vmi, es. vki okozza v. előidézi, hogy vmely lelki v. fizikai állapot, jelenség hirtelen megszűnjön (vhol), ill. eltűnjön (vhonnan)
Elfordúl ha közel járva Feléje megyek ’s Tsendemet elzavaró báját elzárja szememtől
(1819 Vörösmarty Mihály)
az átellenből hangzó páros nevetés hangja elzavarta az ő arcáról a mosolyt
(1853 Jókai Mór)
Igy mulattak reggelig, hogy tomboló lármájukkal elzavarják azoknak nyugalmát, kiknek nappal aludni nincsen idejük
(1879 Ábrányi Kornél²)
hogy elzavarja fejéből Hortense képét, feszülten figyelte a mindinkább berekedő Glotz kisasszonyt
(1911 Laczkó Géza)
a perzselő levegő elzavarta szeméről az álmot
(2008 Grecsó Krisztián)
2. (rég, átv is)
úgy kever, mozgat vmit, hogy annak (eredeti) rendje megbomlik, összezavarodik
hányféleképen lehet azt [ti. a 32 lapos magyar kártyát] elzavarni és kiosztani?
(1836 Tudományos Gyűjtemény)
Álarczosok tarka serege vonul el automat-szerűleg, olly keverékben, miként a’ sakkfigurákat nem zavarhatnók el jobban egy fiókban
(1848 Életképek)
a nevelés nem lehet az élettől különvált valami, s [...] csak akkor felelhet meg czéljának, ha a gyermeket azon körrel, melyben élni fog, érintkezésbe hozza. – Rousseau [...] itt is mindent elzavart
(1857 Eötvös József)
Valahányszor mély rázkodtatások renditették meg az államokat alapjaikban s határaikat elzavarták, az uj elemeknek berendezése s a végbement átalakulások szentesitése végett mindannyiszor ünnepélyes egyezkedések jöttek létre
(1894 e. Kossuth Lajos ford.)
2a. (rég, ritk)
〈elmét, gondolkodást〉 megzavar, összezavar vmi v. vki
minél vékonyabb és tiſztább ſzínüek [a borok], annál hamarébb el-járják a’ testet és ſzaporábban el-zavarják az elmét
(1791 Mátyus István)
fersinges kis lány voltál te akkor, nem akartam a fejedet elzavarni
(1885 Gyarmathy Zsigáné)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, elzever

Beállítások