elzúg ige 2a6

1. tn (irod v. vál) ’〈(vminek a mozgása közben keletkező) hang, ill. beszéd, zene stb.〉 zúgva szól, ill. véget érve elhallgat (vhol)’ ❖ tompán zug el szavam A’ puszta téreken (1821 Kisfaludy Károly 8242001, 57) | menydörgés zúga el feje fölött (1839 Remény C3611, 287) | De a mi egykor olyan szép vala, Most értelmetlen zajként zúgott el A cigányoknak vig, és bús dala (1854 Tóth Kálmán C4289, 105) | Amint az éjfélt hirdető harangszó elzúgott, egyszerre csak föl kezdett emelkedni a Györggyel szemben levő fekete kárpit (1891 Jókai Mór CD18) | Mint a nyil süvitése, zugott el hangja a birka füle mellett (1922 Nagy Lajos 9472010, 83).

1a. tn (irod) ’〈zúgó hang(on megnyilvánuló szó, kiáltás)〉 tart vmerre, ill. eljut, elhallatszik vhova, vmeddig’ ❖ Az estharang’ végső hangjai tompán zúgtak-el a’ távolba (1830 Bajza József C0037, 284) | Hej, messze jártam! – válaszolt a szél – Messzebb talán a világ véginél. S a merre hangom elzúgott vadúl: Ám mindenütt csak én valék az úr (1886 Jakab Ödön C2194, 85) | A Rákóczi vén harangja Ha megkondul, […] Síró szava elzúg, elszáll Messze, messze (1899 Ady Endre C0537, 355) | az erdőn fájdalmas, vonyitó jajkiáltás hangzott el s elzúgott a hegyek felé (1927 Pesti Hírlap márc. 13. C5675, 50).

1b. tn (ritk) ’hosszabb időn át zúg vmi’ ❖ Három négy nap elzúg a vihar ha fölkél (1852 Lévay József C2912, 120).

1c. ts (irod v. vál) ’zúgó hangon elmond v. elénekel, ill. így kifejez v. jelez vmit vki, vmi’ ❖ Kelj, te zúgó fergeteg, kelj, Zúgd el e bús életet (1823 Vörösmarty Mihály C4533, 21) | [a vándorok] hidegvérüen ballagtak tovább, néha-néha elzugva fentebbi szavaikat (1836 Gaal József 8149003, 9) | Velencze’ minden harangja elzúgta már az éjféli órát (1839 Athenaeum C0018, 528) | Az ünnepély hivatalos része véget ért. Illemtapsok csattantak. Elzúgtuk az Internacionálét (1965 Népszava aug. 1. C4829, 9).

2. tn (átv is) ’nagy sebességgel mozogva (és zúgó hangot keltve) elhalad vhol, ill. tart vmerre, vhova vki, vmi’ ❖ A’ gyenge lomb suhogva hajladoz, ’S alatta szenderítőn zúg el a’ patak (1826 Vörösmarty Mihály 8524395, 162) | a zivatar, mely kár nélkül zúg El a virágon, a csert eltöri (1855 Madách Imre C2955, 241) | a következő pillanatban mint az isten nyila zugott el mellettem a kocsi (1894 Pekár Gyula C3458, 8) | Az ügyes vadász megvárja, amíg [az orrszarvú] körülbelül 10–15 lépésnyi közelségbe ér és akkor oldalra ugrik, a bősz vastagbőrű elzúg mellette, elveszti a szimatot és vaktában száguld tovább (1929 Az állatok világa ford. CD46) | egy süvítő nagy ágyúgolyó zúgott el a vár tornyai között, Gulács felé (1951 Jankovich Ferenc 9275029, 157) | elzúg mellette az álla felé tartó balkezes (1969 Népszava aug. 31. C4833, [9]) | [Linford Christie brit rövidtávfutó] ugyanazt a mezőnyt verte meg, amely a világbajnokságon elzúgott mellette (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. tn (irod v. vál) ’〈hevesen megnyilvánuló(, zúgással járó) folyamat, jelenség〉 végbemegy, lezajlik, ill. 〈időszak, időtartam〉 gyorsan eltelik’ ❖ De hamar elzúg a’ szélvész, hamar elvesz erősök’ Karjai közt a’ harcz, ha harag gerjeszti föl őket, ’S véröket, életöket meg nem kímélve csatáznak (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 220) | Európa csendes, ujra csendes, Elzúgtak forradalmai (1849 Petőfi Sándor C3502, 441) | A modern Hamlet hiába töpreng, egyedül marad régi elveivel, az élet elzúg feje fölött (1940 Pintér Jenő CD44) | A halála után elzúgott másfél évtized (1970 Keresztury Dezső 9326025, 368) | Az önszabályozás nem teszi lehetővé például, hogy az ital- és dohányreklámok a fiatalokat célozzák meg, hogy rászoktató jellegű kampányok zúgjanak el a médiában (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. tn (biz) ’nagy lendülettel elesik, elvágódik vki’ ❖ ’elesik’ [1965-ben:] törül [1987-ben:] (eltaknyol), (elnyal), elperecel, eltanyáz, elzúg, kabátol, tanyál, bezakózik, nyal, talál valamit (1988 Erdős Gábor C6039, 146) | elzúg 1. elesik (1998 Magyar szlengszótár C6262, 85).

4a. (biz) ’〈vizsgán, ill. (fél)év végén vmely tantárgyból〉 elégtelen osztályzatot kap, megbukik vki’ ❖ elzúgtam = megbuktam (diákember mondta) (1916 Magyar Nyelv C5858, 239) | Szemináriumba kell járnom, különben biztosan elzúgok (1935 Budapesti Hírlap okt. 18. C4723, 15) | elzúgtam matekból (1964 Népszava márc. 8. C4828, 8) | elzúg […] megbukik (diák) (1998 Magyar szlengszótár C6262, 85).

Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, elzúgat; ÉKsz. ~, elzúgat

elzúg ige 2a6
1. tárgyatlan (irod v. vál)
(vminek a mozgása közben keletkező) hang, ill. beszéd, zene stb.〉 zúgva szól, ill. véget érve elhallgat (vhol)
tompán zug el szavam A’ puszta téreken
(1821 Kisfaludy Károly)
menydörgés zúga el feje fölött
(1839 Remény)
De a mi egykor olyan szép vala, Most értelmetlen zajként zúgott el A cigányoknak vig, és bús dala
(1854 Tóth Kálmán)
Amint az éjfélt hirdető harangszó elzúgott, egyszerre csak föl kezdett emelkedni a Györggyel szemben levő fekete kárpit
(1891 Jókai Mór)
Mint a nyil süvitése, zugott el hangja a birka füle mellett
(1922 Nagy Lajos)
1a. tárgyatlan (irod)
〈zúgó hang(on megnyilvánuló szó, kiáltás) tart vmerre, ill. eljut, elhallatszik vhova, vmeddig
Az estharang’ végső hangjai tompán zúgtak-el a’ távolba
(1830 Bajza József)
Hej, messze jártam! – válaszolt a szél – Messzebb talán a világ véginél. S a merre hangom elzúgott vadúl: Ám mindenütt csak én valék az úr
(1886 Jakab Ödön)
A Rákóczi vén harangja Ha megkondul, […] Síró szava elzúg, elszáll Messze, messze
(1899 Ady Endre)
az erdőn fájdalmas, vonyitó jajkiáltás hangzott el s elzúgott a hegyek felé
(1927 Pesti Hírlap márc. 13.)
1b. tárgyatlan (ritk)
hosszabb időn át zúg vmi
Három négy nap elzúg a vihar ha fölkél
(1852 Lévay József)
1c. tárgyas (irod v. vál)
zúgó hangon elmond v. elénekel, ill. így kifejez v. jelez vmit vki, vmi
Kelj, te zúgó fergeteg, kelj, Zúgd el e bús életet
(1823 Vörösmarty Mihály)
[a vándorok] hidegvérüen ballagtak tovább, néha-néha elzugva fentebbi szavaikat
(1836 Gaal József)
Velencze’ minden harangja elzúgta már az éjféli órát
(1839 Athenaeum)
Az ünnepély hivatalos része véget ért. Illemtapsok csattantak. Elzúgtuk az Internacionálét
(1965 Népszava aug. 1.)
2. tárgyatlan (átv is)
nagy sebességgel mozogva (és zúgó hangot keltve) elhalad vhol, ill. tart vmerre, vhova vki, vmi
A’ gyenge lomb suhogva hajladoz, ’S alatta szenderítőn zúg el a’ patak
(1826 Vörösmarty Mihály)
a zivatar, mely kár nélkül zúg El a virágon, a csert eltöri
(1855 Madách Imre)
a következő pillanatban mint az isten nyila zugott el mellettem a kocsi
(1894 Pekár Gyula)
Az ügyes vadász megvárja, amíg [az orrszarvú] körülbelül 10–15 lépésnyi közelségbe ér és akkor oldalra ugrik, a bősz vastagbőrű elzúg mellette, elveszti a szimatot és vaktában száguld tovább
(1929 Az állatok világa ford.)
egy süvítő nagy ágyúgolyó zúgott el a vár tornyai között, Gulács felé
(1951 Jankovich Ferenc)
elzúg mellette az álla felé tartó balkezes
(1969 Népszava aug. 31.)
[Linford Christie brit rövidtávfutó] ugyanazt a mezőnyt verte meg, amely a világbajnokságon elzúgott mellette
(1995 Magyar Hírlap)
3. tárgyatlan (irod v. vál)
〈hevesen megnyilvánuló(, zúgással járó) folyamat, jelenség〉 végbemegy, lezajlik, ill. 〈időszak, időtartam〉 gyorsan eltelik
De hamar elzúg a’ szélvész, hamar elvesz erősök’ Karjai közt a’ harcz, ha harag gerjeszti föl őket, ’S véröket, életöket meg nem kímélve csatáznak
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
Európa csendes, ujra csendes, Elzúgtak forradalmai
(1849 Petőfi Sándor)
A modern Hamlet hiába töpreng, egyedül marad régi elveivel, az élet elzúg feje fölött
(1940 Pintér Jenő)
A halála után elzúgott másfél évtized
(1970 Keresztury Dezső)
Az önszabályozás nem teszi lehetővé például, hogy az ital- és dohányreklámok a fiatalokat célozzák meg, hogy rászoktató jellegű kampányok zúgjanak el a médiában
(1995 Magyar Hírlap)
4. tárgyatlan (biz)
nagy lendülettel elesik, elvágódik vki
’elesik’ [1965-ben:] törül [1987-ben:] (eltaknyol), (elnyal), elperecel, eltanyáz, elzúg, kabátol, tanyál, bezakózik, nyal, talál valamit
(1988 Erdős Gábor)
elzúg 1. elesik
(1998 Magyar szlengszótár)
4a. (biz)
〈vizsgán, ill. (fél)év végén vmely tantárgyból〉 elégtelen osztályzatot kap, megbukik vki
elzúgtam = megbuktam (diákember mondta)
(1916 Magyar Nyelv)
Szemináriumba kell járnom, különben biztosan elzúgok
(1935 Budapesti Hírlap okt. 18.)
elzúgtam matekból
(1964 Népszava márc. 8.)
elzúg […] megbukik (diák)
(1998 Magyar szlengszótár)
Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, elzúgat; ÉKsz. ~, elzúgat

Beállítások