embernyi mn 18B3 

1. ’egy felnőtt ember méretével v. súlyával körülbelül azonos 〈méret, nagyság v. súly stb.〉, ill. közel ilyen méretű, nagyságú v. súlyú stb. 〈dolog〉’ ❖ A’ Várnak Udvarán […] fából egy emberni [!] magaſságra emeltetett állás építtetett-fel (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 382) | A vékony jégkéreg a hosszú fakorcsolyák alatt megbírta a gyorsan keresztüliramló embernyi terhet is, és sehol nem szakadt be alatta (1883 Jókai Mór CD18) | A sarokban embernyi kínai vázák az elmaradhatatlan fácántollal és száraz virággal (1919 Krúdy Gyula CD54) | Guri bácsit elveszítették a hamburgi kikötő nyüzsgő zűrzavarában. Elbámult szegény egy embernyi nagyságú halon, s mire észrevette magát, az óriási óceánjáró nélküle eredt az Újvilág felé (1943 Nagy István⁴ 9471001, 130) | vedres fúróval embernyi méretű aknát mélyítenek (1998 Természet Világa CD50) | [a fakír] a kardok hegyének feszülve állt a fényben, hátán az embernyi súllyal, húsában a fájdalommal, de rezzenéstelen arccal, az akarat csodájaként (2000 Népszabadság szept. 12. C5833, 8).

1a. ’vhány emberből álló 〈csoport〉’ ❖ Hogy egy kórház csak 8-9 ezer embernyi népességű városnak számára jól s a medica politiának mindenekben megfelelőleg rendeltessen el az epekórság esetére, erre legalább 15000 Ft. s minden beteghez két ápoló kivántatik (1831 Kossuth Lajos CD32) | [a zászlónak] 300 embernyi őrsége van rendesen (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A tervek szerint több mint 16 ezer embernyi ivótársaság gyűlt volna egybe az alsó-bajorországi Sankt Englmarban a világ leghosszabb törzsasztalánál (2001 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’vhány főnyi 〈veszteség〉’ ❖ A’ hajótörések Angliának évenként átaljában 3 millió ft. stg. és 2000 embernyi kárt okoznak (1837 Hazai és Külföldi Tudósítások C8295, 27) | A muszka hadak, mellyek semmibe sem vették a török sereget, most, miután egy évig állottak vele szemközt, mintegy 50,000 embernyi veszteséggel vonulnak vissza országukba (1854 Vasárnapi Újság CD56) | csak a 7. vadászzászlóalj szenvedett halottakban és sebesültekben 7 embernyi veszteséget (1942 Bánlaky József CD16).

1c. ’vhány főnyi ember által kifejtett 〈(hadászati) erő〉, ill. elvégzendő 〈munka〉’ ❖ [az] 50 ezer embernyi hadi erejű Lengyel-ország (1818 Tudományos Gyűjtemény C5492, 106) | az oroszok legfölebb 1000 embernyi erőt fejthetnek ki egyszerre (1855 Budapesti Hírlap C7813, 2398) | Boldogulásunk attól függ, hogy tud-e ezentúl Magyarországon minden ember harmadfél embernyi munkát végezni? (1928 Budapesti Szemle C7744, 430) | [Mihályba] másfél embernyi erő, energia szorult (1982 Népszabadság dec. 24. C7832, 11).

1d. ’vhány fő számára helyet, munkát stb. adó 〈terület, jármű〉’ ❖ Vendégfogadó két szobákkal, konyhával, kamarával, istállóval, és szekér állással, a’ házi kerten kívül 1 köblös káposztás kerttel 4 embernyi kaszás réttel (1830 Hazai és Külföldi Tudósítások C8281, 2643) | Anglia 10,000 embernyi hadihajót küldött volna Triest alá (1853 Budapesti Hírlap C7811, 229) | Egy másik hajó 1800 embernyi befogadóképességgel (1920 Budapesti Hírlap szept. 28. C4708, 4) | a pusztára is bejártak ezek a vándorló emberek, ha ott érte őket a napnyugta: az istálló sarkába vetett szalmán egy embernyi helyért, az éjszakás kocsistól kunyorált darab kenyérért (1959 Népszabadság júl. 8. C4811, 3).

2. ’annyi 〈ész, erő, életidő stb.〉, amennyivel egy felnőtt (férfi)ember általában rendelkezik, ill. akkora 〈küzdelem, érzelem stb.〉, amekkorára képes’ ❖ [Káldort] dühöngő Elszánás pedig és több mint embernyi gyülölség Hajtja (1830 Vörösmarty Mihály CD01) | ha a Kara-Kush lovának embernyi esze volna, mint nekem, az is azt tenné, hogy nem őtet venné fel a hátára, hanem tégedet meg engem (1883 Jókai Mór CD18) | Ó, Graziano, te nem is tudod, nem is tudhatod, milyen küzdelem, milyen embernyi küzdelem volt ez! (1914 Bárdos Artúr CD10) | Mennyivel könnyebb felgyujtani egy jól megépített világot, mint azt, embernyi élet alatt, a semmiből felépíteni (1936 Móricz Zsigmond 9462018, 84) | Embernyi munka várt rám, a gyerekre. Hajnaltól késő estig dolgoztam (1952 Népszava jan. 6. C4842, 5).

3. ’az ember névre méltó, jóravaló, derék 〈ember〉’ ❖ Hogy embernyi ember ez a lelkes Gábor, Jól tudja Babarczi s a pecsovics tábor. […] Ő legjobban érti az idő járását S a környülállások bölcs felszámítását (1849 Sárosi Gyula 8404001, 80) | legkevesebben embernyi emberek akkor, midőn vagyonhoz jutnak (1857 Dienes Lajos C0685, 51) | belátják-e [a szülők], hogyha gyerekükből embernyi embert akarnak faragni, aki a társadalom megbecsült tagja, akkor ez egy vagy két általános osztállyal elképzelhetetlen (1958 Magyar Nemzet júl. 29. C0354, 5) | [Bajcsy-Zsilinszky Endre] az egykori szélsőjobboldali politikusból embernyi igaz ember lett (1964 Csatkai Endre CD52).

4. ’a serdülőkoron túl levő, felnőtt 〈fiatalember〉, ill. ilyen emberre jellemző’ ❖ meglett ember, v. embernyi ember (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 587. hasáb) | Csaba már nem gyermek, Sőt beillik harcon embernyi embernek (1853 Arany János CD01) | [a kasznár] felesége korán meghalt, mind a két fiát eltemette embernyi korban (1904 Mikszáth Kálmán CD04) | A gyerekek általában egyforma erőseknek nézték őket [ti. a két kamaszt]. Mégis Lars valahogy embernyibb fickónak tűnt – főleg bagózása révén (1929 Népszava nov. 15. C7497, 16) | Anyák, eljön majd az idő, mikor gyermekeitek embernyi emberré nőnek (1964 Gárdos Mariska 9174001, 52).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.