emberöltő fn 1C (kissé vál)
1. ’egy-egy emberi nemzedék felnövekedéséhez szükséges, kb. 25–35 évnyi idő, ill. az ember életének (átlagos) időtartama, teljes hossza’ ❖ Az Arany-családnak tagjai általában véve hosszúéletüek; 60-70 évre s többre is megy náluk egy emberöltő (1879 Márki Sándor CD57) | [a ház] olyan volt, mint húsz esztendő előtt. A falusi házak nemigen változtatják külsejüket egy-két emberöltő alatt (1915 Krúdy Gyula CD54) | [Szigligeti Ede drámaciklusa:] a Gyászvitézek, a Vazul és az Aba egy emberöltőn belül játszódik (1018 és 1048 között) (1981 Kerényi Ferenc 1077002, 280) | az életből mit sem értettünk meg. Ahhoz kevés egy emberöltő (1989 Keresztury Tibor 2001011, 60) | Még egy vagy legfeljebb két emberöltő, és a globális kultúra eléri, átalakítja a világ összes valaha elszigetelt kultúráját, hiába próbálják fenntartani ősi életmódjukat (2008 Szalai Éva ford.–Giddens 3291001, 66).
1a. (jelzőként) (ritk) ’(vhány) ilyen időegységnyi 〈(eltelt) időszak〉’ ❖ Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon, Messziről lobogva tenger pusztaságon: Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben (1846 Arany János 8014001, 99) | annyi emberöltő időn át (1860 Kossuth Lajos CD32) | Emberöltő ideje nem volt ilyen meleg Magyarországon januárban (2002 Magyar Hírlap CD09).
2. (kissé rég) ’egy korban élő és nagyjából azonos korú emberek összessége, nemzedék’ ❖ Körödbe gyűlnek a felnőtt fiak, (Egy emberöltő) (1858 Arany János 8014097, 284) | [Mátyás király] úgy él emberöltők emlékében, mint aki kunyhóról kunyhóra járt a nép baját tanulmányozni és orvosolni (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | Zrínyi emberöltője nem a mai idő kényes és finyás nemzedéke, melyet minden őszi szél lázba ejt és csoportosan letarol, mint hervasztó dér a falevelet (1896 Széchy Károly CD55) | [Verdi] egyet jelentett az olasz nemzeti dicsőséggel, aki emberöltőket gyönyörködtetett, aki egyképen közel áll a mázolólegények és a szmokingos operalátogatók szívéhez (1935 Vas István CD10).
Sz: emberöltőnyi.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.