emberpiac fn 3A

1. ’az a hely, ahol (mezőgazdasági) munkások bér v. egyéb juttatás fejében saját munkaerejüket bocsátják áruba, kínálják megvételre’ ❖ Tavaszszal férfiak, nők, serdűlő fiúk és leányok nagy csoportokban mennek szét az ország minden részébe mezei munkákra nagybirtokosokhoz és késő őszig ott maradnak. A miskolczi „emberpiacz”-ot […] csupa matyó napszámos özönli el (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Még visszaemlékezni is szörnyű a templom előtti köpködőre, az eleki emberpiacra, ahol a nincstelenek százai esőben, fagyban várták, hogy munkát kapjanak (1956 Nők Lapja márc. 6. C1503, 1) | Ha nem ajánlkozott megfelelő béres, az alföldi gazdák béreseiket a városok híres emberpiacain, embervásárain válogatták ki maguknak (1977 NéprajziLex. CD47) | a feketemunkás toborzásának kiemelkedően leggyakoribb helye a kocsmai emberpiac, hagyományos nevén a „köpködő” volt (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (Tört is) ’az a hely, ahol rabszolgák, foglyok adásvétele történik, rabszolgapiac’ ❖ A [török] férfi pénzen vásárolja nejét az ember-piaczon (1864 Salamon Ferenc C3655, 241) | a vásárlott gályarabok szerencsétlen hadifoglyok, akiket Konstantinápoly, Velence, Malta és Ceuta emberpiacain visznek vásárra (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 204) | Az [Újvilágba] érkező feketéket megbélyegezték, új keresztnevet adtak nekik, amelyhez hozzácsapták törzsük elnevezését, majd az emberpiacra kerültek (1992 Dornbach Mária CD17).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

emberpiac főnév 3A
1.
az a hely, ahol (mezőgazdasági) munkások bér v. egyéb juttatás fejében saját munkaerejüket bocsátják áruba, kínálják megvételre
Tavaszszal férfiak, nők, serdűlő fiúk és leányok nagy csoportokban mennek szét az ország minden részébe mezei munkákra nagybirtokosokhoz és késő őszig ott maradnak. A miskolczi „emberpiacz”-ot […] csupa matyó napszámos özönli el
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Még visszaemlékezni is szörnyű a templom előtti köpködőre, az eleki emberpiacra, ahol a nincstelenek százai esőben, fagyban várták, hogy munkát kapjanak
(1956 Nők Lapja márc. 6.)
Ha nem ajánlkozott megfelelő béres, az alföldi gazdák béreseiket a városok híres emberpiacain, embervásárain válogatták ki maguknak
(1977 NéprajziLex.)
a feketemunkás toborzásának kiemelkedően leggyakoribb helye a kocsmai emberpiac, hagyományos nevén a „köpködő” volt
(2000 Magyar Hírlap)
2. (Tört is)
az a hely, ahol rabszolgák, foglyok adásvétele történik, rabszolgapiac
A [török] férfi pénzen vásárolja nejét az ember-piaczon
(1864 Salamon Ferenc)
a vásárlott gályarabok szerencsétlen hadifoglyok, akiket Konstantinápoly, Velence, Malta és Ceuta emberpiacain visznek vásárra
(1926 TolnaiÚjLex.)
Az [Újvilágba] érkező feketéket megbélyegezték, új keresztnevet adtak nekik, amelyhez hozzácsapták törzsük elnevezését, majd az emberpiacra kerültek
(1992 Dornbach Mária)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások