embólia fn 6A (Orvos)

’vmely érszakasz olyan elzáródása, amelyet az érrendszerben kialakult v. kívülről a keringésbe került, a véráramban sodródó anyag, képződmény okoz, ill. annak nyomán fellépő kóros állapot’ ❖ azon hüdésnél, mely ütérrekedésböl ütérlob, vagy értömülés = embolia, vagy éralvadás = thrombosis által származik (1859 Orvosi Hetilap C8109, 417) | Légembolia az emboliának az a formája, mikor levegő hatol a gyüjtőerekbe s a légbuborékok a keringésbe jutva, a tüdőverőér ágaiban akadnak fenn (1915 RévaiNagyLex. C5708, 579) | [nem alkalmazhatók ösztrogéntartalmú szerek,] ha a hölgynek magas a vérnyomása, visszeres a lába, trombózisa, embóliája volt (2002 Magyar Hírlap CD09).

a. (/ritk) ’ilyen elzáródást okozó anyag, képződmény’ ❖ valjon a váltóláz-rohamok nem teremhettek-e a vese ütereiben vagy visszereiben emboliát [?] (1861 Orvosi Hetilap C8111, 306) | [búvárbetegségnél] a vérben és a szövetekben elnyelt gázok (nitrogén) buborékok alakjában fölszabadulnak s ezáltal embóliát hozhatnak létre (1934 Népszava szept. 23. C7502, 21) | Az agyi infarktusért úgy 60%-ban a nyaki nagyerek megbetegedése okolható: meszesedés, szűkület, vérrög miatti elzáródásuk; illetve a vérrögből leszakadó darab embóliaként az agy felé sodródása (1997 Magyar Hírlap CD09).

Ö: agy~, lég~, tüdő~.

ÖU: zsír~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

embólia főnév 6A (Orvos)
vmely érszakasz olyan elzáródása, amelyet az érrendszerben kialakult v. kívülről a keringésbe került, a véráramban sodródó anyag, képződmény okoz, ill. annak nyomán fellépő kóros állapot
azon hüdésnél, mely ütérrekedésböl ütérlob, vagy értömülés = embolia, vagy éralvadás = thrombosis által származik
(1859 Orvosi Hetilap)
Légembolia az emboliának az a formája, mikor levegő hatol a gyüjtőerekbe s a légbuborékok a keringésbe jutva, a tüdőverőér ágaiban akadnak fenn
(1915 RévaiNagyLex.)
[nem alkalmazhatók ösztrogéntartalmú szerek,] ha a hölgynek magas a vérnyomása, visszeres a lába, trombózisa, embóliája volt
(2002 Magyar Hírlap)
a. (/ritk)
ilyen elzáródást okozó anyag, képződmény
valjon a váltóláz-rohamok nem teremhettek-e a vese ütereiben vagy visszereiben emboliát [?]
(1861 Orvosi Hetilap)
[búvárbetegségnél] a vérben és a szövetekben elnyelt gázok (nitrogén) buborékok alakjában fölszabadulnak s ezáltal embóliát hozhatnak létre
(1934 Népszava szept. 23.)
Az agyi infarktusért úgy 60%-ban a nyaki nagyerek megbetegedése okolható: meszesedés, szűkület, vérrög miatti elzáródásuk; illetve a vérrögből leszakadó darab embóliaként az agy felé sodródása
(1997 Magyar Hírlap)
ÖU: zsírembólia
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások