emelés fn 4B 

1. ’az emel igével kifejezett cselekvés v. állapotváltozás’ ❖ az elmék mellyekben bé-öntetette a’ terméſzet a’ magok nagyra emeléſeknek erejét (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 189).

1a. ’〈vmely munkafolyamatban, (sport)tevékenységben:〉 vminek, vkinek a fel- v. megemelésével járó szabályozott mozdulatsor, művelet’ ❖ Futásban, küszködésben, emelésben ... testi magadat könnyen próba alá vetheted (1802–1804 Bessenyei György¹ C1079, 152) | a [só]padot nagy vigyázattal […] vasékek és fölverő rúddal a sótesttől tökéletesen elválasztják (mit emelésnek és szakitásnak neveznek) (1853 Magyarország és Erdély Képekben C2963, 153) | A süllyesztést és emelést (illetve dokkolást) a hajótestbe épített víztartók útján végzik (1935 RévaiNagyLex. C5717, 616) | [Okszana Kazakova és Artur Dmitrijev] a muzsikával tökéletes összhangban korcsolyáztak, eredeti és izgalmas emelésekkel és forgásokkal színesítették a programjaikat (1998 Nemzeti Sport febr. 11. C8067, 22).

1b. (ritk) ’〈súlyemelésben az 1970-es évek elejéig érvényes fogásnemként:〉 az a fogásnem, amelynek végrehajtása során a súlyt folyamatos mozdulattal a földtől a mellig, majd a fej fölé emelik; nyomás’ ❖ Gabetti eredményei: emelés 80, szakítás 90, lökés 112 kg (1928 Nemzeti Sport júl. 29. C6777, 8) | [Jan Talts rekordja] 510 kilogrammra futott fel (emelésben 162,5, szakításban 152,5 és lökésben 195 kilogrammra) (1968 Népszava szept. 8. C4832, 6).

1c. (Ját) ’〈kártyajátékban:〉 az a művelet, amelynek során a kártyacsomag tetejéről tetszés szerinti halmot leemelnek (és alulra tesznek), hogy a lapok sorrendjét megváltoztassák, ill. az alulra kerülő lap értéke alapján vmit eldöntsenek’ ❖ hamis emelés után osztani kezdé [a kártyát] (1844 Kuthy Lajos C2862, 202) | Ambo az emelés után alól maradt kártya a nasivasi (fáraó) játéknál. Az emelés után a bankár mindig fölmutatja az Ambot (1893 PallasLex. CD02) | [A jósláshoz értő] Madame Louise emelésre kínálta a kártyát vendégének (1917 Krúdy Gyula CD54) | Ha az osztó személyének kiválasztása emeléssel történik, […] általában a legkisebb értékű lapot emelő játékos kezdi az osztást (1993 KártyaLex. C7085, 98).

1d. ’az az intézkedés, eljárás, amelynek során ár, juttatás stb. összegét megemelik’ ❖ [a liszt árának emelkedése miatt a sütőiparosok] elkerülhetetlennek tartják a kenyér árának fölemelését és ezuttal már nagyobbarányú emelésre számítanak (1923 Budapesti Hírlap júl. 26. C4711, 4) | azért mentem el a magánnyugdíjpénztárhoz, mert bíztam abban, hogy ezért a pénzért fogok is kapni valamit, és évenként nem a parlament jóindulatán múlik majd, hogy lesz-e emelés vagy nem lesz emelés (1998 Országgyűlési Napló CD62) | a kerületi pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke a drasztikus emelést azzal indokolja, hogy a jelenlegi bérleti díjak nem fedezik az ingatlanok fenntartási költségeit (1999 Magyar Hírlap CD09).

1e. (Zene) ’hangmagasság felfelé módosítása mint a módosítójel funkciója’ ❖ Az emelést kereszttel, a mélyítést bével jelezzük (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 129).

2. ’〈Az emel igével kifejezett cselekvés, tevékenység eredménye.〉’

2a. ’az eredeti, ill. megemelt juttatás v. elvonás, ár stb. közötti eltérés értéke, összege’ ❖ elindultunk a templomba, de nem előbb, míg a két percent emelést rá nem vezette nagyapám a kötelezvényére (1895–1896 Mikszáth Kálmán CD04) | [a napszámos] az árak emelkedésével szemben csak későre tudta kieszközölni béremelését, és ez az emelés sem állott soha arányban avval a megnövekedett haszonnal, amelyet a tőkés az árúk megdrágulásából húzott (1906 Domanovszky Sándor 9111002, 31) | Jelentős emelést kap az országos tudományos kutatási alapprogram, közismert nevén OTKA (2000 Országgyűlési Napló CD62) | Ezek a nyugdíjösszegek 6 egész egynéhány tized százalékos emeléssel méltatlanul kis emeléseket tesznek lehetővé (2004 Országgyűlési Napló CD62).

2b. (ritk) ’a környezeténél magasabb dolog, kül. építmény v. természeti képződmény’ ❖ a folyó partvidéke még lapos, de még is helylyel-közzel kis emeléseken nagyszerűbb építvények (1863 Birly István C1118, 28) | [a tervező a fürdőszobából a hálószobába nyíló ajtónál] félköríves, egy lépcsőnyi emelést is tervezett, mintegy jelezve, hogy ez már egy másik, intimebb helyiségbe vezet (1996 Lakáskultúra CD39).

3. (rég, Mat) ’a hatványozás művelete, ill. annak eredményeként kapott v. hatvány alakban felírt mennyiség’ ❖ Az emelések’ osztása (1835 Jelenkor C8301, [1011]) | A’ számok’ 2ik és 3ik emelései 1től 240ig (1835 Jelenkor C8301, [1012]) | Ha valamelly számot maga magával egyszer vagy többször szorzunk; ezen mívelet emelés vagy hatványozásnak (Botenzirung) mondatik (1848 Lutter Ferdinánd 8281001, 10).

Ö: adó-², ár-, bér~, erő~, kalap~, ki~, sor~, súly~, vád~; az -emelés címszó alatt: adó~, ár~, fizetés~, kamat~, kar~, kéz~, láb~, lakbér~, létszám~, nyugdíj~, tarifa~, térd~, vám~, viteldíj~.

ÖU: áfa~, alapbér~, alaptőke-~, árfolyam~, be~, benzinár~, gázár~, hang~, húsár~, illetmény~, járulék~, kamatláb~, kártya~, kenyérár~, kvóta~, minimálbér-~, olajár~, órabér~, panasz~, rang~, szint~, színvonal~, tőke~.

Sz: emelési, emelésű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzT.; ÚMTsz.