emelt mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → emel.

II. mn 12B

1. (a fej, , homlok szó jelzőjeként) ’〈a büszkeségnek, méltóságnak, ill. rátartiságnak mint magatartásformának, habitusnak, belső állapotnak a jelölésére〉’ ❖ Ekkor nyargal elő a’ gyors Jancsár Aga, Arszlan, Látja az elhullót [ti. a béget] fetrengeni vére’ tavában, látja emelt fővel bátrabban kelni Tinódit, ’s gyáva boszú támad lelkében az ős magyar ellen (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 16) | Emelt homlokkal dől a kárhozatba, De irgalmadra nem szorúlt (1898 Várady Antal 8509004, 175) | [A tehetősebb Csikós család tagjai] emelt fejjel jártak át a [közös] konyhán s a köszönést sem fogadták (1936 Illyés Gyula 9274057, 160) | szeretnénk emelt fejjel búcsúzni a focitól (2000 Magyar Hírlap CD09) | Az a gazdatársadalom, amit mi akarunk, egy emelt fejű, önállóan gondolkodó és szabadon választó gazdatársadalom (2003 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’magasan levő, úgy elhelyezkedő v. elhelyezett’ ❖ soha nem is ment azon emelt kertbe (1815 Sebestyén László ford.–Genlis C3715, 17) | az edény feneke, ha víz van benne, emeltebbnek látszik (1869 Greguss Gyula C1918, 264) | az emelt, magas sikon Blazirtan áll egy vén Triton (1906 Kosztolányi Dezső 9359495, 145) | [A kiejtési szótárban] a félig zöngés mássalhangzót szintén emelt betűvel érzékeltetjük, pl. keress bennünket (kerezs bennünket v. kerezs bennünket) (1990 Fekete László C6041, 237) | a halak is az emeltebb vízszintet kedvelik (2003 Népszabadság okt. 16. C7851, 6).

2a. (rég) ’magas növésű 〈személy〉’ ❖ Öregünk inkább testes, mint szikár: arcza hosszas [...]. Leánya emelt, s arcza egy azon lelkesek közül, mellyek első tekintetre már sok jelentőséggel birnak (1841 Nemzeti almanach C0399, 4) | a’ gyermek most lépett tizennegyedik évébe, ’s olly emelt, mikép tizenhat-tizenhét évesnek látszik (1844 Életképek C0101, 143) | egy emelt alakot láték ágyam felé csendesen közelíteni (1855 e. Obernyik Károly 8339006, 6).

2b. ’megemelt, magasított 〈tárgy, dolog〉, ill. arra jellemző 〈magasság, szint〉’ ❖ [a töltés] emeltebb magasságával is, kivált jégmenéskor, a feltorlasztott árviz kitöréseinek ellent nem állhatván (1847 Hetilap CD61) | Emelt czipők az alsó végtag különböző fokú rövidüléseinél (1917 Orvosi Hetilap C8167, 506) | kifogástalan kék sportzakót visel a srác, lábán szélesorrú divatos cipő, emelt sarokkal (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 67) | A zenehallgató- és olvasósarok [...] emelt szintű dobogóra kerülhet (1997 Lakáskultúra CD39) | Ismét divatos lesz az emelt talp, de különálló sarokkal (2001 Magyar Hírlap CD09).

3. ’nagy(obb) erővel, erős(ebb)en (és magasabban) képzett 〈hang〉, ill. így megnyilvánuló 〈beszéd〉’ ❖ Fölöslegig elég honi antiquarnak ily ebéd és szíves jóakarat mellé, mond Húros. – Mit kedves komám? szóla Kalas emelt hangon, önnél e szerénység nincs helyén! (1818 k. Fáy András¹ 8139003, 245) | némely versek emeltebb hangon mondatnak, midőn a nyomosság kivánja (1827 Toldy Ferenc 8481036, 206) | Viszik a nép színevirágát a halálba… Mondaná tovább is [az asszony], egyre emeltebben, mind a nyavalyás Badalikné címére (1947 Rónay György 9573129, 40) | – Kérem, hogy a nagy kartell tagjai jöjjenek a telefonszobába – mondta [a rendőrségi tudósító] emelt hangon (2009 Kondor Vilmos 3183001, 70).

4. ’〈Fokozati skála szerint magas(abb) helyzet jelölésére.〉’

4a. (kissé rég) ’társadalmilag, gazdaságilag stb. magas(abb) 〈rang, helyzet stb.〉’ ❖ az érdemesb, emeltebb fokozaton álló családok (1842 Társalkodó C7979, 394) | az országos pártolás áldásaiban csak annyiban fogjon majd részesülni a’ műipar és annak osztálya, a’ mennyiben amazt emeltebb vagy alantibb állása, emezt előrehaladt vagy elmaradt műszorgalma érdemesitendik (1843 Pesti Hírlap CD61) | mutassatok a történetből csak egy gyarmatszerű országot is, melly jólétben, gazdagságban emeltebb polczot ért, vagy akármelly tekintetben fontosságot nyert volna (1848 Birányi Ákos 8057001, 4) | a szakmában sok évet töltött alkalmazottak elesnek attól a lehetőségtől, hogy emeltebb álláshoz juthassanak (1925 Népszava nov. 6. C7493, 12).

4b. ’a szokásosnál v. átlagosnál nagyobb(ra megállapított, megszabott) 〈mennyiség, mérték stb.〉, ill. ilyen mennyiségű, mértékű stb. 〈dolog〉’ ❖ [a könyvet] pesti bizományosom által hozatván, még emeltebb áron [kellene] adnom (1842 Társalkodó C7979, 182) | [A szérumból] kis dosisok ismételt befecskendésével tartósan emelt fokon tarthatjuk a vörös vérsejtek számát (1902 Orvosi Hetilap C8152, 633) | [a közszolgálati alkalmazottak esetében] a családi pótlékoknak emelt összegü megállapitása a fizetési osztályoktól teljesen függetlenül fog történni (1917 Budapesti Hírlap máj. 22. C4705, 6) | külföldről nem lehet emelt díjas telefonszámot hívni (2004 Sümegi Noémi 3077002, 246) | emelt óraszámban dolgozó pedagógus (2009 Sinkó István 3328001, 114).

4c. ’vmihez képest magasabb (követelményeket állító) 〈szint v. színvonal〉, ill. ilyen szintű, színvonalú 〈dolog〉’ ❖ 1968-ban hét szakmában 56 tanulócsoport végez emelt szinten (1966 Magyar Nemzet okt. 14. C4803, 5) | meglévő [bank]kártyáját emelt szolgáltatást nyújtó változatra cserélő ügyfél (1996 Magyar Hírlap CD09) | ha úgy lesz kétszintű az érettségi, hogy a mai szinten megmarad az érettségi és ehhez képest lesz egy emelt szint, akkor eredményt értünk el, de ha az lesz az eredmény, hogy a mai szint alacsonyabb szintre kerül, akkor viszont nem értünk el semmit (1996 Országgyűlési Napló CD62) | a nyelvi emelt érettségiket (2005 Népszabadság aug. 8. C7853, 14).

5. (rég) ’a köznapin felülemelkedő v. magasztos, fennkölt 〈érzés, felfogás stb.〉, ill. ilyen érzésű, felfogású 〈személy〉’ ❖ Én az emeltebb Lelkeknek Vezérl tsillagjok vagyok (1793 Berzeviczy Pál ford.–Metastasio 7043001, 24) | A’ hangszeres muzsikában a’ franczia [...] fényre, csínra, sikerre törekszik, a’ németnél mélység, szenvedély, komolyság, emberszív-ismeret, magas, emelt gondolatrepülés, kifejlési gazdagság [...] lelhetők (1838 Figyelmező C0152, 322) | Minden ember, ki emeltebb czélok után törekszik, ér oly pillanatot életében, melyben [...] határtalan kilátást lát maga körül (1864 Eötvös József C1603, 116) | Hová lett a szép táj bája és varázsa, hová a lelkesült, emelt érzés, melyet előidézett (1877 Wohl Janka C4560, 205).

Ö: fel~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

emelt melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévemel
II. melléknév 12B
1. (a fej, , homlok szó jelzőjeként)
〈a büszkeségnek, méltóságnak, ill. rátartiságnak mint magatartásformának, habitusnak, belső állapotnak a jelölésére〉
Ekkor nyargal elő a’ gyors Jancsár Aga, Arszlan, Látja az elhullót [ti. a béget] fetrengeni vére’ tavában, látja emelt fővel bátrabban kelni Tinódit, ’s gyáva boszú támad lelkében az ős magyar ellen
(1822 Vörösmarty Mihály)
Emelt homlokkal dől a kárhozatba, De irgalmadra nem szorúlt
(1898 Várady Antal)
[A tehetősebb Csikós család tagjai] emelt fejjel jártak át a [közös] konyhán s a köszönést sem fogadták
(1936 Illyés Gyula)
szeretnénk emelt fejjel búcsúzni a focitól
(2000 Magyar Hírlap)
Az a gazdatársadalom, amit mi akarunk, egy emelt fejű, önállóan gondolkodó és szabadon választó gazdatársadalom
(2003 Országgyűlési Napló)
2.
magasan levő, úgy elhelyezkedő v. elhelyezett
soha nem is ment azon emelt kertbe
(1815 Sebestyén László ford.Genlis)
az edény feneke, ha víz van benne, emeltebbnek látszik
(1869 Greguss Gyula)
az emelt, magas sikon Blazirtan áll egy vén Triton
(1906 Kosztolányi Dezső)
[A kiejtési szótárban] a félig zöngés mássalhangzót szintén emelt betűvel érzékeltetjük, pl.például keress bennünket (kerezs bennünket v.vagy kerezs bennünket)
(1990 Fekete László)
a halak is az emeltebb vízszintet kedvelik
(2003 Népszabadság okt. 16.)
2a. (rég)
magas növésű 〈személy〉
Öregünk inkább testes, mint szikár: arcza hosszas [...]. Leánya emelt, s arcza egy azon lelkesek közül, mellyek első tekintetre már sok jelentőséggel birnak
(1841 Nemzeti almanach)
a’ gyermek most lépett tizennegyedik évébe, ’s olly emelt, mikép tizenhat-tizenhét évesnek látszik
(1844 Életképek)
egy emelt alakot láték ágyam felé csendesen közelíteni
(1855 e. Obernyik Károly)
2b.
megemelt, magasított 〈tárgy, dolog〉, ill. arra jellemző 〈magasság, szint〉
[a töltés] emeltebb magasságával is, kivált jégmenéskor, a feltorlasztott árviz kitöréseinek ellent nem állhatván
(1847 Hetilap)
Emelt czipők az alsó végtag különböző fokú rövidüléseinél
(1917 Orvosi Hetilap)
kifogástalan kék sportzakót visel a srác, lábán szélesorrú divatos cipő, emelt sarokkal
(1978 Kabdebó Tamás)
A zenehallgató- és olvasósarok [...] emelt szintű dobogóra kerülhet
(1997 Lakáskultúra)
Ismét divatos lesz az emelt talp, de különálló sarokkal
(2001 Magyar Hírlap)
3.
nagy(obb) erővel, erős(ebb)en (és magasabban) képzett 〈hang〉, ill. így megnyilvánuló 〈beszéd〉
Fölöslegig elég honi antiquarnak ily ebéd és szíves jóakarat mellé, mond Húros. – Mit kedves komám? szóla Kalas emelt hangon, önnél e szerénység nincs helyén!
(1818 k. Fáy András¹)
némely versek emeltebb hangon mondatnak, midőn a nyomosság kivánja
(1827 Toldy Ferenc)
Viszik a nép színevirágát a halálba… Mondaná tovább is [az asszony], egyre emeltebben, mind a nyavalyás Badalikné címére
(1947 Rónay György)
– Kérem, hogy a nagy kartell tagjai jöjjenek a telefonszobába – mondta [a rendőrségi tudósító] emelt hangon
(2009 Kondor Vilmos)
4.
〈Fokozati skála szerint magas(abb) helyzet jelölésére.〉
4a. (kissé rég)
társadalmilag, gazdaságilag stb. magas(abb) 〈rang, helyzet stb.〉
az érdemesb, emeltebb fokozaton álló családok
(1842 Társalkodó)
az országos pártolás áldásaiban csak annyiban fogjon majd részesülni a’ műipar és annak osztálya, a’ mennyiben amazt emeltebb vagy alantibb állása, emezt előrehaladt vagy elmaradt műszorgalma érdemesitendik
(1843 Pesti Hírlap)
mutassatok a történetből csak egy gyarmatszerű országot is, melly jólétben, gazdagságban emeltebb polczot ért, vagy akármelly tekintetben fontosságot nyert volna
(1848 Birányi Ákos)
a szakmában sok évet töltött alkalmazottak elesnek attól a lehetőségtől, hogy emeltebb álláshoz juthassanak
(1925 Népszava nov. 6.)
4b.
a szokásosnál v. átlagosnál nagyobb(ra megállapított, megszabott) 〈mennyiség, mérték stb.〉, ill. ilyen mennyiségű, mértékű stb. 〈dolog〉
[a könyvet] pesti bizományosom által hozatván, még emeltebb áron [kellene] adnom
(1842 Társalkodó)
[A szérumból] kis dosisok ismételt befecskendésével tartósan emelt fokon tarthatjuk a vörös vérsejtek számát
(1902 Orvosi Hetilap)
[a közszolgálati alkalmazottak esetében] a családi pótlékoknak emelt összegü megállapitása a fizetési osztályoktól teljesen függetlenül fog történni
(1917 Budapesti Hírlap máj. 22.)
külföldről nem lehet emelt díjas telefonszámot hívni
(2004 Sümegi Noémi)
emelt óraszámban dolgozó pedagógus
(2009 Sinkó István)
4c.
vmihez képest magasabb (követelményeket állító) 〈szint v. színvonal〉, ill. ilyen szintű, színvonalú 〈dolog〉
1968-ban hét szakmában 56 tanulócsoport végez emelt szinten
(1966 Magyar Nemzet okt. 14.)
meglévő [bank]kártyáját emelt szolgáltatást nyújtó változatra cserélő ügyfél
(1996 Magyar Hírlap)
ha úgy lesz kétszintű az érettségi, hogy a mai szinten megmarad az érettségi és ehhez képest lesz egy emelt szint, akkor eredményt értünk el, de ha az lesz az eredmény, hogy a mai szint alacsonyabb szintre kerül, akkor viszont nem értünk el semmit
(1996 Országgyűlési Napló)
a nyelvi emelt érettségiket
(2005 Népszabadság aug. 8.)
5. (rég)
a köznapin felülemelkedő v. magasztos, fennkölt 〈érzés, felfogás stb.〉, ill. ilyen érzésű, felfogású 〈személy〉
Én az emeltebb Lelkeknek Vezérl tsillagjok vagyok
(1793 Berzeviczy Pál ford.Metastasio)
A’ hangszeres muzsikában a’ franczia [...] fényre, csínra, sikerre törekszik, a’ németnél mélység, szenvedély, komolyság, emberszív-ismeret, magas, emelt gondolatrepülés, kifejlési gazdagság [...] lelhetők
(1838 Figyelmező)
Minden ember, ki emeltebb czélok után törekszik, ér oly pillanatot életében, melyben [...] határtalan kilátást lát maga körül
(1864 Eötvös József)
Hová lett a szép táj bája és varázsa, hová a lelkesült, emelt érzés, melyet előidézett
(1877 Wohl Janka)
Ö: felemelt
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások