emeltyűkar fn 4A7 (kissé rég)

1. (Műsz) ’gépek, berendezések átállító v. kapcsolószerkezetének a működtetést megkönnyítő része’ ❖ Nagyszerü berendezéssel bir a hajó gépezete: az ember szinte megijed, ha a méltóságosan forgó kerekeket s az óriás emeltyü-karokat meglátja (1885 Vasárnapi Újság C7399, 7) | [a jelzőlámpa fényváltozásait] a közlekedési rendőr emeltyűkar elfordításával elektromos áttétel útján idézi elő az úttest fölött magasan elhelyezett lámpa színes üvegeinek váltogatásával (1935 RévaiNagyLex. C5717, 528) | A motorköpeny elmozdulását a mérlegre átvivő emeltyűkar (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 119).

1a. (ritk) ’emelőként haszn. rúd v. emelőgép rúdja, szára’ ❖ a csigák támpontjául szolgáló emeltyűkarra rotatiot gyakorolván, a terhet azon nyílás fölé terelték (1901 Orvosi Hetilap C8151, 3) | hosszú emeltyűkarral a kősziklát is ki lehet mozdítani (1941 Orvosi Hetilap C8191, 78).

2. (Fiz) ’a forgástengely és az erő hatásvonala közti távolság; erőkar’ ❖ a b c emeltyü kar c pontján egy mázsa egyenlő a rövidebb b d karon levő négy mázsával (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A gép mozgásbatételénél megkivántatik, hogy a gőzdugattyú sem a legalacsonyabb, sem pedig a legmagasabb állásban ne legyen, mivel ezen két esetre nézve, a görbeforgattyú mindig vagy az egyik, vagy a másik holt ponton fordúl elő, mely esetben a ható erőnek emeltyűkarja nem lévén, ennek hatása is elenyészik, és a gép nem tehető mozgásba (1861 Petzval Ottó 8368011, 732) | [Archimedes] állapította meg azt a fontos physikai törvényt, hogy egyenlőtlen karú emeltyűn akkor van egyensúly, ha a ható erők fordított arányban vannak az emeltyűkarok hosszával (1904 ÓkoriLex. CD28).

Vö. ÉKsz.

emeltyűkar ❖ főnév ◦ 4A7 ◦ (kissé rég)
permalink
1. (Műsz)
gépek, berendezések átállító v. kapcsolószerkezetének a működtetést megkönnyítő része
Nagyszerü berendezéssel bir a hajó gépezete: az ember szinte megijed, ha a méltóságosan forgó kerekeket s az óriás emeltyü-karokat meglátja
(1885 Vasárnapi Újság)
[a jelzőlámpa fényváltozásait] a közlekedési rendőr emeltyűkar elfordításával elektromos áttétel útján idézi elő az úttest fölött magasan elhelyezett lámpa színes üvegeinek váltogatásával
(1935 RévaiNagyLex.)
A motorköpeny elmozdulását a mérlegre átvivő emeltyűkar
(1949 Anyag- és áruismeret)
1a. (ritk)
emelőként haszn. rúd v. emelőgép rúdja, szára
a csigák támpontjául szolgáló emeltyűkarra rotatiot gyakorolván, a terhet azon nyílás fölé terelték
(1901 Orvosi Hetilap)
hosszú emeltyűkarral a kősziklát is ki lehet mozdítani
(1941 Orvosi Hetilap)
2. (Fiz)
a forgástengely és az erő hatásvonala közti távolság; erőkar
a b c emeltyü kar c pontján egy mázsa egyenlő a rövidebb b d karon levő négy mázsával
(1859 Vasárnapi Újság)
A gép mozgásbatételénél megkivántatik, hogy a gőzdugattyú sem a legalacsonyabb, sem pedig a legmagasabb állásban ne legyen, mivel ezen két esetre nézve, a görbeforgattyú mindig vagy az egyik, vagy a másik holt ponton fordúl elő, mely esetben a ható erőnek emeltyűkarja nem lévén, ennek hatása is elenyészik, és a gép nem tehető mozgásba
(1861 Petzval Ottó)
[Archimedes] állapította meg azt a fontos physikai törvényt, hogy egyenlőtlen karú emeltyűn akkor van egyensúly, ha a ható erők fordított arányban vannak az emeltyűkarok hosszával
(1904 ÓkoriLex.)
Vö. ÉKsz.

Beállítások