emlékzet (3B) l. emlékezet

emlékezet fn 3B  emlékzet (rég)

1. (Pszich is) ’az emberi tudatnak és az állati elmének az a tulajdonsága, hogy információkat képes elraktározni és előhívni, fel tudja idézni elmúlt események, érzések, képek stb. emléknyomait; emlékezőképesség, memória’ ❖ nékem olyan roſſz emlékezetem van, hogy a’ hoſſzas dolgot meg-nem tudom tartani (1789 Andrád Sámuel ford. 7008006, 63) | mióta nem birok olvasni pápaszem nélkül, emlékezetem is csak a közelebb fekvő tárgyakra nézve gyengült, de távolabbakra erősebbé vált (1865 Eötvös József C1597, 266) | [a kísérletekből] Bianchi azt következteti, hogy a csonkított agyvelejű majom emlékezete csökkent és ítélete felszínesebb (1916 Schaffer Károly C7940, 73) | Akakij Akakijevics, ha emlékezetem nem csal, a március 23-ára virradó éjszaka táján született (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418002, 65) | erőltesd csak meg az emlékezetedet (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 588) | a rövidtávú emlékezet elvesztése (1998 Magyar Hírlap CD09) | szélsőséges érzelmi állapotok valóban meg tudják zavarni az emlékezet működését, s neurotikus betegeknél egészen drámai amnéziás megnyilvánulásokat tudnak produkálni (2001 Racsmány Mihály ford.–Baddeley 3269003, 436).

1a. (kissé vál) ’az emlékezés mint (kollektív) tudati működés’ ❖ Az Agisénál boldogab léſzen ſorſom, és ſzerentſém, mind az övét, mind pedig minden e világon lévö emberekét fellyül haladgya, ha életem el veſztével érdemelhetem rollam valo emlékezetedet (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 124) | a’ históriai emlékezetet meg haladó idkön túl (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352007, 7) | Pest emberi emlékezet óta nem látott oly népes temetést mint a minő a Vörösmartyé volt (1900 Gyulai Pál 8173039, 404) | az emlékezet őrizte hagyományos gazdálkodás (1977 Selmeczi Kovács Attila CD52) | [érdekes] a református pilisi gazdák emlékezete: „Katolikus, kérem, nagyon kevés volt itt a háború előtt. Bent a faluban talán ha hetven-nyolcvan személy” – mondta az egyik (2000 Magyar néprajz CD47).

2. (rendsz. birtokszóként) ’a (kollektív) tudatban megőrzött, elraktározott információk, tapasztalatok, emlék(kép)ek összessége’ ❖ Gyözhetetlen karom Nagysád meg-gyözheti; Álljon boſzſzút rajtam, mert más nem teheti. De halálnál többel engem’ ne bünteſſen, ’S Emlékezetéböl, óh jaj! ki ne veſſen (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille 7343001, 96) | Hogy a magyarok és szerbek mily erélylyel vívtak a török hódítók ellen, azt csak érinteni szükség, mert élénken be vannak vésve ezen korszakok mindkét nemzet emlékezetébe (1868 Pesty Frigyes CD57) | akkor én most megismétlem előtted a dolgot úgy, ahogyan az én emlékezetemben él. Te azután mondd meg, úgy volt-e a te emlékezeted szerint (1926 Rákosi Jenő 8385008, 146) | Amit egyszer olvasott, az megmaradt emlékezetében (1953 Hegedüs Géza 9233002, 24) | [a tíz hónapos gyerek játék közben] szüntelen megismétléssel emlékezetébe vés olyan mozdulategységeket, amelyek felidézhetők és új helyzetekben végrehajthatók (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435001, 57).

2a. (-ből raggal, hsz-szerűen) ’közvetlen kiváltó inger, könyv, kotta stb. nélkül, pusztán emlék(képek) alapján, fejből, kívülről’ ❖ Olozaga ezen nyilatkozást emlékezetből papirosra tevén (1841 Pesti Hírlap CD61) | [A világi papok és a szerzetesek] inkább hallomás útján tanultak s emlékezetből mondták el az imádságokat, énekeket és a szertartásokhoz szükséges egyházi textust (1930 Pintér Jenő CD44) | [a másodhegedűs] vállalkozott arra, hogy Bihari Hatvágás verbunkos-át hangjegyfüzet nélkül, emlékezetből eljátssza a tánc kíséretéül (1931 Krúdy Gyula CD54) | A szép, karzatos templomtorony, az Arany János háza, pontosan úgy, ahogy a noteszomba emlékezetből lerajzoltam (1965 Németh László² 9485042, 417) | Egy másik gyerek iskolába menet megtanulta az útvonalon levő valamennyi cégtábla feliratát, majd a kapukba kitett névtáblákat. Idővel már emlékezetből is végig tudta mondani (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435002, 106).

2b. (-ben raggal és kül. a jó jelzővel) (kissé vál) ’〈gyakr. búcsúzáskor, elköszönéskor: annak kif-ére, hogy vki kellemes emlékként él(jen) vki(k) memóriájában〉’ ❖ Tapaſztaltt ſziveſségébe, úri kegyeſségébe, kegyelmeſségébe, grátziájában alázatoſan, tkélletes engedelmeſséggel ajánlom, (recomendálom) magamat, bútsút vévén Nagyságtoktól, hogy azonkzben tartson Méltóságtok álhatatoſan kegyes emlékezetében (1776 Klein Efraim 7182001, 265) | A Pongrácz-testvérek jó emlékezetben állnak előttünk; méltán számithattak tehát elismerésünkre (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Tartsanak meg jó emlékezetükben s fogadják szivesen igen, igen szíves üdvözletemet (1883 Kossuth Lajos CD32) | [a szurkolók] a csapat tavalyi sikeredzőjét joggal tartották meg jó emlékezetükben (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’feledéstől megóvott, megőrzött tudattartalom, pl. benyomás, gondolat, kép stb.; emlék’ ❖ el folyt ſzerentsétlenſégeiröl minden emlékezetét ki akará törölni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 161) | De most a bút, a hosszu kínokat, Melyektől szívem oly gyakran dagadt, És minden szenvedés emlékzetét Egy szent öröm könyűje mossa szét (1842 Petőfi Sándor CD01) | mikép élhetnék csak egy perczczel is tovább, ha emlékezeteim nem maradtak volna (1877 Brassai Sámuel ford.–Szollogub C1185, 48) | Midőn gondolatban visszaszállok ama nagy korszak felé, melyre Kossuth Lajos nyomta rá egyéniségének bélyegét, legyen szabad egy pillanatra megpihennem annak a látogatásnak emlékezeténél, melyet negyvenkét évvel ezelőtt a turini remeténél tettem (1911 Halász Imre CD10).

3a. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’elhunyt személy alakjának, tetteinek, életpályájának, ill. jelentős múltbeli eseménynek a (kollektív) tudatban (kegyelettel) megőrzött képe, emléke’ ❖ Ámália, ez, és én, ſok órákat tltöttünk-el az  Öttsinek Temet-hellyinél, és az  emlékezetét gyakorta köny-húllatáſinkal tiſzteltük (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353004, 273) | Ő [ti. Bölöni Farkas Sándor] nincs; de emlékezete […] meg lesz őrizve közöttünk, míg mi élünk, s visszaemlékezésünk hálaérzet lesz és áldás hamvaira (1842 Toldy Ferenc 8481024, 66) | Míg magyar él, haza áll, éljen Petőfi dicső emlékezete! (1899 Jókai Mór CD18) | kiállítással áldozott emlékezetének (1955 Csatkai Endre CD52) | nem azért hoztuk ezt a politikai döntést, hogy ’56 emlékezetét meggyalázzuk (1992 Országgyűlési Napló CD62).

3b. (birtokszóként, rendsz. -re raggal, hsz-szerűen) ’vmely személy v. esemény emlékének megörökítésére’ ❖ Beszélé azt is, hogy az édesatyja, Daniel István úr, 60 esztendős korában nyerte meg az Udvarhely széki főkirálybíróságot. Annak s életében viselt dolgainak emlékezetére írt egy szép könyvet (1772 Rettegi György 7282001, 274) | [Jézus] egygy eſtve vatsorálván a’ többi jó baráttyaival egygyütt, mulatság gyanánt egygy darab kenyeret veve kezében, mellyet fel-oſztott közöttök e’ képpen ſzólván hozzájok: Ez az én teſtem, és valahányſzor ezt tselekedni fogjátok, az én emlékezetemért tselekedgyétek (1790 Laczkovics János 7205005, 48) | a te emlékezetedre is felhajtottunk egyet-kettőt (1811 Szemere Pál 8439068, 303) | E napon [ti. mindenszentek napján] ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére (1990 Magyar néprajz CD47) | szerettünk volna az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezetére egy csendes felvonulást tartani nagyjából azon az útvonalon, amit 1956-ban bejártunk és szerettünk volna koszorúkat letenni a Bem-szobor lábaihoz (1997 Magyar Hírlap CD09).

3c. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’a vkire, vmire való (vissza)emlékezés jeleként, emlékeztetőül’ ❖ ezen a’ napon vitézſégeknek oly nyilvánſágos jeleitis hagyták fenn maradékjoknak örökös emlékezetül (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 75) | [a hadnagy] az általa megöletett Margaroto kétcsövü puskáját tartotta meg emlékezetül (1868 Igazmondó kalendáriom C2154, 38) | Viselje ezt a csekélységet, édesem, emlékezetül az idei karácsonyra (1903 Mikszáth Kálmán CD04) | Emlékezetül feljegyeztetik, hogy az idei télhez hasonló nagy tél csak 1829/30-ban volt (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

4. (kissé rég) ’személyes v. közéleti esemény(ek)re való írásos visszaemlékezés, ill. emlékírás, emlékirat’ ❖ Millyen értekezések’, recensiók’, észrevételek’, életírások’, emlékezetek’, ítélettételek’ és tudósíttások’ betsűletes szerzőjiről kellene most nékem itt szóllanom (1821 Batsányi János 7023021, 236) | Az ismeretlen felvidéki énekszerző a vers latin címe szerint az emberi élet forgandóságának képét akarta megfesteni az egyik budai basa sorsában. […] Ali basának ez a verses emlékezete 1587 után készült (1930 Pintér Jenő CD44).

5. (rég) ’régi időkből fennmaradt, a távoli múltról tájékoztató dolog, alkotás, kül. műemlék v. (írásos) dokumentum’ ❖ Thóldi Miklós, kinek életébl némelly tördelékeket Ilosvai Péter 1574 ben emlékezetben hagyott, még ma is híres nagy erejérl (1792 Magyar Hírmondó C5809, 798) | Csak írásbeli emlékezet maradt fenn […] ezen század végéről (1271) IV. Béla király leánya Sz. Margitnak, a budai Nyulak- vagy Margitszigetén állított márványravatala domborműveiről is (1884 Ipolyi Arnold 8197003, 186) | Római leletek bizonyítják e helység [ti. Mannswörth] régi voltát; e falut illetőleg az első ismeretes emlékezet 1058-ból származik (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

6. (rég) ’az a megnyilatkozás, megnyilvánulás v. tény, hogy vkit, vmit említenek’ ❖ külömb külömb-féle tzikkelyekröl, mellyeket én bövebben forgattam, amaz emlékezetet ſem tett (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 12) | Virág Benedekhöz mentünk Ferenczyvel, ki emlekezetet sem teve Vitkovits Daláról, noha mi arról igen örömest hallottunk volna valamit (1805 Horvát István 8186006, 80) | egyedűl a’ pásztori Szertartástudománynak, úgymint a’ mellyről egyenesen most értekezünk, eredetét, előmentét, viszontagságit, iróit és egyéb emlékezetre méltó környűlállásit, terjesztendjük elő (1842 Szilasy János 8450017, 17).

Ö: ember~.

ÖE: ~hiány, ~zavar.

Sz: emlékezeti.

Vö. CzF. emlékėzet, emlékezetreméltó; ÉrtSz.; TESz. emlékezik; ÉKsz.; SzT.