enciána (6A) l. encián

encián fn és mn 4A1enciána (rég)

I. fn

1. (Növ is) ’főként havasi és hegyi réteken, sziklás v. lápos területen honos, változatos méretű, ált. keresztben átellenes levelű, kék(es), ritk. lilás, sárga v. fehér virágú, felnyíló toktermésű, rendsz. évelő lágy szárú növény, kül. az ún. Szent László-tárnics fajba (Gentiana cruciata) tartozó, 15–50 centiméteres, vastag, hengeres szárú, lándzsás levelű, kék virágú növény’ ❖ Az Entzián nevü virágnak vagynak Linnéus ſzerint […] 22 Nemei (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293003, 24) | [Mikhál] felkutatta a csalitot, a hol a friss havat felfogta a sűrű fenyőlomb s encziánt és angelikát keresett, s tökéletes volt az öröme, a mikor talált is ily ritka növényt, csodaerejűt (1877 Jókai Mór C2296, 41) | zöld és tarka rét, kék az árnyban, aranyos a napban, s aminek minden szava egy virág, – enciána, kikerics, boglárka és Salamon lilioma – s amiket a tehenek a kolompjaikkal betűzgetnek (1926 Gyergyai Albert ford.–Gide CD10) | árvácskával, enciánnal benőtt, púpszerű kicsi hantok (1978 Bodor Ádám 1020034, 110).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Közismert alpesi faj a réteken-legelőkön előforduló, száratlan encián (G. [= Gentiana] acaulis) (1974 Urania növényvilág ford. C6208, 198) | tárnics (encián) Gentiana (1998 Növényneveink C6120, 246).

2. ’az ilyen lágy szárú növények vmelyikének a virága (hosszabb-rövidebb szárával együtt)’ ❖ [a fogat] havasi virágokkal, nefelejtssel és enciánával volt diszitve (1890 Budapesti Hírlap aug. 2. C4737, 5) | paraszt Krisztus-kép, melyre búcsuzó kezem az avelengói szent hegyen most enciánt és pipacsot akaszt (1944 Szabó Lőrinc C6523, 130).

3. (ritk) ’a kék virágú tárnicsok szirmainak színéhez hasonló erőteljes élénkkék v. mélykék szín, ill. vmely dolog ilyen színe’ ❖ a felsorolt színekhez hozzávehetjük a rózsaszínt, a világoskéket, az enciánt, a zöld különböző árnyalatait, a mustárt, a narancsot, a citromsárgát (1971 Népszabadság aug. 29. C7821, 10) | Fölötted kékselyem ég, előtted a tenger jóindulatú enciánja, napsugarak ölelnek (1991 Nemzeti Sport jan. 20. C8060, 8).

II. mn (ritk, irod)

’ilyen színű 〈dolog〉’ ❖ Fény gyúl kicsi lány encián-szemében (1939 Áprily Lajos C6187, 229) | Csináltatott ruhát meg cipőt, kilencszázért ballont meg encián kardigánt (1958 Fejes Endre C7360, 221) | encián-ég hátterén dombor bárányfelhő-alakzat (1983 Csorba Győző C6899, 741).

ÖE: ~fű, ~gyökér, ~virág.

Vö. CzF. sárgatarnics, tarnics; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

enciána lásd encián
encián főnév és melléknév 4A1
enciána 6A (rég)
I. főnév
1. (Növ is)
főként havasi és hegyi réteken, sziklás v. lápos területen honos, változatos méretű, ált. keresztben átellenes levelű, kék(es), ritk. lilás, sárga v. fehér virágú, felnyíló toktermésű, rendsz. évelő lágy szárú növény, kül. az ún. Szent László-tárnics fajba (Gentiana cruciata) tartozó, 15–50 centiméteres, vastag, hengeres szárú, lándzsás levelű, kék virágú növény
Az Entzián nevü virágnak vagynak Linnéus ſzerint […] 22 Nemei
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
[Mikhál] felkutatta a csalitot, a hol a friss havat felfogta a sűrű fenyőlomb s encziánt és angelikát keresett, s tökéletes volt az öröme, a mikor talált is ily ritka növényt, csodaerejűt
(1877 Jókai Mór)
zöld és tarka rét, kék az árnyban, aranyos a napban, s aminek minden szava egy virág, – enciána, kikerics, boglárka és Salamon lilioma – s amiket a tehenek a kolompjaikkal betűzgetnek
(1926 Gyergyai Albert ford.Gide)
árvácskával, enciánnal benőtt, púpszerű kicsi hantok
(1978 Bodor Ádám)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Közismert alpesi faj a réteken-legelőkön előforduló, száratlan encián (G. [= Gentiana] acaulis)
(1974 Urania növényvilág ford.)
tárnics (encián) Gentiana
(1998 Növényneveink)
2.
az ilyen lágy szárú növények vmelyikének a virága (hosszabb-rövidebb szárával együtt)
[a fogat] havasi virágokkal, nefelejtssel és enciánával volt diszitve
(1890 Budapesti Hírlap aug. 2.)
paraszt Krisztus-kép, melyre búcsuzó kezem az avelengói szent hegyen most enciánt és pipacsot akaszt
(1944 Szabó Lőrinc)
3. (ritk)
a kék virágú tárnicsok szirmainak színéhez hasonló erőteljes élénkkék v. mélykék szín, ill. vmely dolog ilyen színe
a felsorolt színekhez hozzávehetjük a rózsaszínt, a világoskéket, az enciánt, a zöld különböző árnyalatait, a mustárt, a narancsot, a citromsárgát
(1971 Népszabadság aug. 29.)
Fölötted kékselyem ég, előtted a tenger jóindulatú enciánja, napsugarak ölelnek
(1991 Nemzeti Sport jan. 20.)
II. melléknév (ritk, irod)
ilyen színű 〈dolog〉
Fény gyúl kicsi lány encián-szemében
(1939 Áprily Lajos)
Csináltatott ruhát meg cipőt, kilencszázért ballont meg encián kardigánt
(1958 Fejes Endre)
encián-ég hátterén dombor bárányfelhő-alakzat
(1983 Csorba Győző)
ÖE: enciánfű, enciángyökér, enciánvirág
Vö. CzF. sárgatarnics, tarnics; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások