encsebencs (3B) l. encsembencs

encsembencs fn 3B (rég v. nyj)encembenc, encsebencs

1. ’(értéktelen,) apróbb dísz, ékszer, csecsebecse’ ❖ Gyöngyökre, kövekre nagy ſummákat el-költ, Sok más entzen bentzel több ládákat meg-tölt (1796 Gvadányi József C1923, 7) | [a civilizálatlan vadember] egy üveg encsenbencsért, egy klárisgyöngyért […] oda adta a legbecsesb kincsét (1860 Brassai Sámuel C1184, 17) | az öreg Jókay Sámuel úr is becsörtetett három szürkéjén s ellátta a gyerekeket vásárfiával, a menyének is egy-egy aranygyűrűt vagy egyéb encse-bencset vásárolva a behozott termények vagy állatok árából (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | a vagyonnal járnak holmi encsenbencsek: gyűrűk, függők (1936 Budapesti Hírlap okt. 20. C4724, 11).

1a. (jelzőként) ’(túlságosan) cifra, cicomás 〈dísz, ruha〉, ill. ilyet hordó, viselő 〈személy〉’ ❖ [a gazdag emberek közül sokan] a’ Terméſzetnek legfelſégesebb pompáját, a’ Napnak fel jövetelét – ſoha ſem látták. Mert, míg fejeket bodrozgatják, míg a’ puhaſágnak festékſzerekkel és más entzenbentz ékesſégekkel megrakott aſztalánál múlatoznak délre kél az id (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1869, 175) | Valameddig Tí az idegen ruhákat Viseltétek holmi entzen bentz tzundrákat, Nem esmérte Világ a’ Magyar Dámákat (1790 Gvadányi József C1926, [12]) | Mit ér az ollyan enczembencz menyecske, a’ ki egéſz életében nem teſz egyebet, hanem hogy a’ tkörnél ül, játſzik, tánczol, a’ kintornát veri, és ſzerelmeskedik? (1808 Verseghy Ferenc ford.–Unger C4424, 172) | e szalagokon rendjelekként csüngő encsembencs portéka, minden legkisebb mozgásra elkezdett csörömpölni (1863 Vasárnapi Újság C7377, 10) | Sokféle encsenbencs módi vagyon még az uri asszonyok között, melyeket az ördög sem győzne elé számlálni (1885 Fővárosi Lapok C8101, 1669).

2. (átv is) ’csekély értékű, haszontalan holmi, limlom’ ❖ Entzembentz, unützes Geschwätz, Narrenpossen (1779 Magyar grammatika C2985, 177) | [a vén hajós] tsendes idben, békés révparton ſzáratgatta penyéſzes tzeletzuláját, ’s el-ázott, meg-avúltt keteputájából kiválaſztván még féliben haſzna vehet entzenbentzit, le-ſzedte (a’) ſzéltl ſzaggatott vitorlákat (1785 Orczy Lőrinc 7463004, 140) | bár szükséges, és hasznos munkákat olvasnának Magyaraink, nem hogy illyen encembencbe gyönyörködnének (1806 Fabchich József C4939, 457) | nékem bizon në füllencs, mer a të beszíded énelőttem csak encsembencs (1914 Magyar Nyelvőr C5971, 216).

2a. (jelzőként) ’jelentéktelen, semmit sem érő 〈dolog〉’ ❖ a’ gyarló ember feltételeit elre meghatározza, és egy entzembentz szappan hójag, minden eltökéllését megsemmisíti (1808 Holosovszky Imre C2097, 27) | [A vőfélyek a lakodalomba hívott családoktól] apróságokat, encsembencs tárgyakat hoznak a fiatalok részére (2004 Néprajzi Értesítő C8005, 79).

J: encsembencsem.

Vö. CzF. enczenbencz; TESz. encsembencsem; SzT.; ÚMTsz.

encsebencs lásd encsembencs
encsembencs ❖ főnév ◦ 3B ◦ (rég v. nyj)
permalink
encembenc 3B
encsebencs 3B
1.
(értéktelen,) apróbb dísz, ékszer, csecsebecse
Gyöngyökre, kövekre nagy ſummákat el-költ, Sok más entzen bentzel több ládákat meg-tölt
(1796 Gvadányi József)
[a civilizálatlan vadember] egy üveg encsenbencsért, egy klárisgyöngyért […] oda adta a legbecsesb kincsét
(1860 Brassai Sámuel)
az öreg Jókay Sámuel úr is becsörtetett három szürkéjén s ellátta a gyerekeket vásárfiával, a menyének is egy-egy aranygyűrűt vagy egyéb encse-bencset vásárolva a behozott termények vagy állatok árából
(1905–1906 Mikszáth Kálmán)
a vagyonnal járnak holmi encsenbencsek: gyűrűk, függők
(1936 Budapesti Hírlap okt. 20.)
1a. (jelzőként)
(túlságosan) cifra, cicomás 〈dísz, ruha〉, ill. ilyet hordó, viselő 〈személy〉
[a gazdag emberek közül sokan] a’ Terméſzetnek legfelſégesebb pompáját, a’ Napnak fel jövetelét – ſoha ſem látták. Mert, míg fejeket bodrozgatják, míg a’ puhaſágnak festékſzerekkel és más entzenbentz ékesſégekkel megrakott aſztalánál múlatoznak délre kél az id
(1788 Gelei József ford.–Sintenis)
Valameddig Tí az idegen ruhákat Viseltétek holmi entzen bentz tzundrákat, Nem esmérte Világ a’ Magyar Dámákat
(1790 Gvadányi József)
Mit ér az ollyan enczembencz menyecske, a’ ki egéſz életében nem teſz egyebet, hanem hogy a’ tkörnél ül, játſzik, tánczol, a’ kintornát veri, és ſzerelmeskedik?
(1808 Verseghy Ferenc ford.–Unger)
e szalagokon rendjelekként csüngő encsembencs portéka, minden legkisebb mozgásra elkezdett csörömpölni
(1863 Vasárnapi Újság)
Sokféle encsenbencs módi vagyon még az uri asszonyok között, melyeket az ördög sem győzne elé számlálni
(1885 Fővárosi Lapok)
2. (átv is)
csekély értékű, haszontalan holmi, limlom
Entzembentz, unützes Geschwätz, Narrenpossen
(1779 Magyar grammatika)
[a vén hajós] tsendes idben, békés révparton ſzáratgatta penyéſzes tzeletzuláját, ’s el-ázott, meg-avúltt keteputájából kiválaſztván még féliben haſzna vehet entzenbentzit, le-ſzedte (a’) ſzéltl ſzaggatott vitorlákat
(1785 Orczy Lőrinc)
bár szükséges, és hasznos munkákat olvasnának Magyaraink, nem hogy illyen encembencbe gyönyörködnének
(1806 Fabchich József)
nékem bizon në füllencs, mer a të beszíded énelőttem csak encsembencs
(1914 Magyar Nyelvőr)
2a. (jelzőként)
jelentéktelen, semmit sem érő 〈dolog〉
a’ gyarló ember feltételeit elre meghatározza, és egy entzembentz szappan hójag, minden eltökéllését megsemmisíti
(1808 Holosovszky Imre)
[A vőfélyek a lakodalomba hívott családoktól] apróságokat, encsembencs tárgyakat hoznak a fiatalok részére
(2004 Néprajzi Értesítő)
J: encsembencsem
Vö. CzF. enczenbencz; TESz. encsembencsem; SzT.; ÚMTsz.
ÚESz: ↪encsembencsem

Beállítások