énekes mn és fn 

I. mn 2B7

1. ’az éneklést, ill. az énekmondást magas színvonalon v. foglalkozásszerűen művelő 〈személy, dalnok stb.〉’ ❖ [a király] elé-ſzámlállya […] ezüſtét, aranyát, énekes férjfiait (1777 Molnár János C3195, 435) | mindig jókedvű mint a pacsirta, s oly énekes is, miért Kis-Kakasdon s a környéken csak Dalos Pistának nevezik (1856 Greguss Ágost 8163020, 36) | Köszöntő köszöntőt ért, míg a szokásos énekes kobzosok előkerültek (1912 e. Fáy András² 8139006, 216) | sokhelyütt táncos és énekes csoportok alakulnak (1933 Herczeg Ferenc 9241021, 221) | Rátkai Márton, a Latabárok atyja és mindenkori énekes bonviván (1972 Várkonyi Nándor 2021054, 1039) | Bóra ő, a lebuj énekes csillaga (1988 Lengyel Péter 9397006, 178) | az ÁHZ énekes szólisták és az Állami Énekkar társaságában Mahler II. szimfóniáját játssza (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’olyan 〈személy v. csoport〉, aki v. amely (sokat) szokott v. szeret énekelni, ill. éppen énekel’ ❖ tsinos és énekes halász leányok (1796 Kisfaludy Sándor 8243054, 328) | azon ugynevezett énekes társaságok gyakran nem épen legtisztább tartalmu dalokat hangoztatnak (1843 Nagy Ignác C7134, 329) | a koporsó előtt járultak az énekes diákok, elől a kántorral (1885 Jókai Mór C2314, 40) | többen, az estszürkületben, az énekes öreg koldust vélték felismerni (1900 Varga Mihály 8511010, 167) | Szombaton délután az ájtatosabb hívek egy-egy énekes asszony vagy énekes ember házánál összegyűltek (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’olyan 〈zenemű(részlet, szólam)〉, amelyet énekelve adnak elő, ill. amely énekelt előadásra való’ ❖ Estve, énekes muzsika, ’s nagy múlattság tartatott (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0171, 214) | [Mendelssohn-Bartholdy műve a] C-moll; énekes szimfónia (Lobgesang) (1896 PallasLex. CD02) | Egész sor kitűnő zeneszerző tanítja különböző terjedelmű könyvekben az énekes díszítés gyakorlatát (1974 Pernye András 9527001, 125) | [Mozart művei között szerepel] 628 kisebb-nagyobb egyházi és világi zenemű – énekes és hangszeres kompozíció (1991 Ujfalussy József 2037001, 1409).

2a. (Szính is) ’zenés, dalos 〈(színpadi) mű v. színjátéktípus〉, es. ilyen darabot (is) játszó 〈színház〉’ ❖ [a színműíró] Énekes Játékokkal méltóztatik a’ Teátromot fel segíteni (1799 Magyar Hírmondó 7444175, 337) | (A népszinházban) holnap, szerdán, Csepreghy Ferenc énekes bohózata „Perózes” kerül szinre (1881 Budapesti Hírlap 8608001, 3) | Énekes, zenés táncos, romantikus filmoperette 10 felvonásban (1935 Zsidó Szemle 2140001, 16) | a magyar énekes színpad büszkesége, Déryné (1942 Prahács Margit CD43) | énekes népszínművet (1953 Hegedüs Géza 9233002, 18) | a Hattyú Dal Színház énekes darabjával (2000 Népszabadság aug. 19. C5833, 35).

2b. (Vall) ’olyan 〈mise〉, amelynek liturgikus részeit a pap hangosan énekli(, és a hívek v. a kórus is énekelve válaszol a pap bizonyos szavaira), ill. ahol a hívek népénekeket énekelnek’ ❖ [a császár] az Udvari Templomban tartatott Énekes Szent Misén jelen vala (1783 Magyar Hírmondó 7444043, 704) | [a tanulók] a délelőtt folyamán még egy hosszabb énekes misét is hallgattak (1917 Kaffka Margit 9290048, 57) | a szegényebbek csak kismisét (csendes misét), a jobbmódúak nagymisét (énekes misét) végeztettek. Az énekes misén a kántor éneke is jelezte a mise tárgyát (1980 NéprajziLex. CD47) | Jézus Krisztus születésnapjának az ünneplése tulajdonképpen karácsony előestéjén, az éjféli misével kezdődik, amely énekes istentisztelet (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. ’az éneklést, énektudást szellemi értéknek tekintő(, azt magas szinten művelő) 〈kultúra, hagyomány stb.〉, ill. olyan 〈hely, intézmény〉, ahol rendszeresen éneklés v. azzal kapcs. tevékenység zajlik’ ❖ [Severus] a szentpétervári énekes kávéházakból felhozatta a leghírhedettebb chansonette-énekesnőt (1872–1874 Jókai Mór CD18) | a magyar középkor (elveszett) énekes kulturája organikus folytatásra talált a 16. század históriás énekirodalmában (1930 ZeneiLex. CD49) | említést kell tennünk egy új kezdeményezésről, az énekes általános iskoláról (1959 Fasang Árpád 2056038, 90) | [egyes községekben] még él az énekes szájhagyomány (1972 Borsai Ilona 2057024, 318).

4. (ritk) ’költői műveket alkotó 〈személy〉’ ❖ énekes ifju fiának Vall engem a vén Magyarország (1917 Kosztolányi Dezső 9359178, 71) | fogadd a bús magyarság Hü énekes fiának himnuszát (1923 Juhász Gyula¹ 9284562, 308) | a füredi poéta [ti. Pálóczi Horváth Ádám] igazi énekes verselő (1930 Pintér Jenő CD44) | Az arab zenés és énekes költők (raxies) valószinűleg épp olyan népszerüek voltak, mint a spanyol trubadurok (1931 ZeneiLex. CD49).

4a. ’kül. költő által alkotott (énekelt) 〈vers〉, ill. ilyen 〈költészet〉’ ❖ Hóltom utánn élő énekes versekben, Akkor igyekezem titeket hirdetni (1787 Főldi János ford.–Reland CD01) | [Sándor Domokos] Kolozsvárt írta I. Béla czímű énekes költői elbeszélését (1908 Magyar írók élete CD27) | az alkalmiság fokán megmaradó énekes költészet 1570 körül már széltében virágozhatott a magyar főnemesi udvarokban (1964 Klaniczay Tibor–Stoll Béla CD53) | [a Vidám sirató versbetétei] nem versek, csak énekes rigmusok (1985 Sütő András 9620021, 17).

5. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) ’jellegzetes(en szép) hangot adó, rendsz. kellemes énekű 〈állat, kül. madár〉’ ❖ jó énekes állatotska [a tücsök] (1776 Esopus meséi ford. C1642, 195) | szép ligetek énekes tarka madarakkal (1858 Xantus János 8531002, 35) | Ellentétben a sáskákkal, szöcskékkel és tücskökkel, melyek hangversenyüket előszeretettel az esti órákban rendezik, az énekes kabócákat a felhőtlen égből alázuduló napsugárözön ihleti meg (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Az énekes rigó (Turdus philomelos Brehm, ezelőtt musicus) (1933 Az állatok világa ford. CD46) énekes madár a) (rendsz. tbsz-ban) (Áll is) ’kicsiny v. közepes termetű, rendsz. rovarokkal v. magvakkal táplálkozó, jól fejlett alsó gégefőjével változatos(, kellemes) zenei hangot képező madár’ ❖ Együtt kelek fel az énekes madárral, Járok a mezőben, az illatos réten (1847 Tompa Mihály CD01) | [a fekete rigó] tartózkodási helye tájáról a gyengébb énekes madarakat egészen kiszorítja (1899 Chernel István CD34) | [a karvalyposzáta a] körülötte élő énekes madaraktól ellesett hangokat gyakran beleszövögeti énekébe (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A mi éghajlatunkon az énekes- és a vízimadarak jelentős része ősszel délebbre vonul, majd tavasszal visszatér (1995 Magyarország állatvilága CD14) b) (tbsz-ban) (kissé rég, Áll) ’〈az ilyen madarak fajait magában foglaló ún. verébalkatúak alrend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Bülbül-félék (állat), tudományos néven: Brachiopodidae, az énekes madarak (Oscines) közt a varjúszerűek (Coracornithes) egyik családját alkotják (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 21) | Oscines […] énekesmadarak; dalosok; énekesek (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 743).

II. fn 4B

1. ’az éneklést, ill. az énekmondást magas színvonalon v. foglalkozásszerűen művelő (férfi) előadóművész’ ❖ a’ Spártai Demárátus-eltt egy Énekes a’ maga Meſterségét mutogatná (1785 Lethenyei János ford. 7209004, 95) | Evésben és ivásban az énekes, főképen tenorista, altista és sopranista mértékletes legyen (1846 Bartay András 8031002, 204) | [az összegyűltek] örömmel hallgatták hangszere hangjai mellett az énekest, ki az élet örömét, bajait, társadalmi viszonyokat, saját érzelmeit dalolta (1899 e. Péterfy Jenő 8363002, 340) | A helyi csaták és várostromok énekesének [ti. Tinódi Sebestyénnek] művei mindinkább általános érdekűekké váltak (1964 Varjas Béla CD53) | A Pesti Magyar Színháznak 1838-ban 8, operában is foglalkoztatható énekese és 4 énekesnője volt (1981 Kerényi Ferenc 1077003, 465).

1a. ’könnyűzenei együttes szólistája’ ❖ Presser Gábor ugyan nem tartozik a „széphangú” énekesek közé, de fojtott, rekedtes tónusa, jellegzetes előadásmódja […] ezúttal is plasztikusan érvényesül (1994 Magyar Hírlap CD09) | Montanában hatalmas popfesztivált rendeznek, ahol a híres énekes, Mick Jagger és zenekara lép fel (1999 Új Könyvek CD29) | Másodpercek alatt megtelt szintetikus hangokkal az egész stadion, […] utoljára az énekes ugrott fel, csúcsra pörgetve ezzel a hangulatot (2008 Háy János 3037007, 128).

2. (rég, irod)(vmely élményt, érzést, történést stb. versben megéneklő) lírai költő’ ❖ Édes Énekese Széphalomnak! (1809 Döbrentei Gábor C2559, 262) | a köztiszteletű énekes [ti. Berzsenyi], az alkalom szót az alakalomból magyarázgatván, magát a fejetlen etimológusok porába vegyíti! (1826 Kölcsey Ferenc összes művei 8253045, 580) | te légy, tisztelt honfitárs, a népszabadság diadalának énekese (1848 Vasvári Pál 8515015, 264) | Ősznek és bánatnak énekese (1917 Juhász Gyula¹ 9284432, 135) | [Csokonai Vitéz Mihály,] ez a kivételesen korán érő poéta szinte a kezdetektől a boldogság énekesének a szerepére készül (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

3. (vál) ’〈vmely szép hangú, kellemes énekű madár megnevezéseként〉’ ❖ nagy Kalitka, melly majd minden nemü tollyas énekeseket foglal magában, mellyek az ő kivánatos Harmoniájukkal messziről gyönyörködésre ragadják a’ halgatódzó füleket (1790 Vitéz Imre C2555, 74) | Még az erdők énekesei is hallgatnak (1834 Garasos Tár 8625004, 75) | szegény szárnyas énekesek (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a sorra ébredő énekesek egyre erősödő koncertje [az erdőben] (1995 Magyarország állatvilága CD14).

3a. (rendsz. tbsz-ban) (kissé rég, Áll) ’kicsiny v. közepes termetű, rendsz. rovarokkal v. magvakkal táplálkozó, jól fejlett alsó gégefőjével változatos(, kellemes) zenei hangot képező madár’ ❖ A nagy ragadozók többnyire csak 1–2, a kisebbek 2–4, a szerkők, sirályok 2–3–4, a legtöbb énekes 5–6, a czinkék 7–12–15, a tyukok 15–20 tojást szoktak rakni (1898 Chernel István CD34) | A házi és mezei verébtől nemcsak odulakó madaraink szenvednek, amennyiben fészkelő helyüket erőszakkal elfoglalja, hanem a bokorlakó énekesek is, amelyeket civakodó, lármás természetével üldöz el körünkböl (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [A messeli ősmaradványok között] a madarakat több száz lelet képviseli. Akadnak közöttük repülni képtelen nagy testű futómadarak, gémszerű gázlók és kistestű énekesek is (1998 Természet Világa CD50).

3b. (tbsz-ban) (kissé rég, Áll) ’〈az ilyen madarak fajait magában foglaló ún. verébalkalkatúak alrend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Oscines […] énekesmadarak; dalosok; énekesek; dalos madarak; éneklő madarak; éneklők (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 743) | Énekesek (Oscines): a verébalakúak rendjébe tartozó alrend (1998 MagyarNagyLex. C5820, 317).

Ö: dzsessz-, elő~, kamara~, kar~, koloratúr~, magán~, szóló~, vándor~; az -énekes címszó alatt: beat~, blues~, dal~, dzsessz~, népdal~, nóta~, opera~, operett~, oratórium~, pop~, sanzon~, táncdal~.

Sz: énekesi.

Vö. CzF. énekės¹, énekės²; ÉrtSz.; TESz. ének; ÉKsz. ~, énekesmadár; SzT.; ÚMTsz.

énekes melléknév és főnév
I. melléknév 2B7
1.
az éneklést, ill. az énekmondást magas színvonalon v. foglalkozásszerűen művelő 〈személy, dalnok stb.〉
[a király] elé-ſzámlállya […] ezüſtét, aranyát, énekes férjfiait
(1777 Molnár János)
mindig jókedvű mint a pacsirta, s oly énekes is, miért Kis-Kakasdon s a környéken csak Dalos Pistának nevezik
(1856 Greguss Ágost)
Köszöntő köszöntőt ért, míg a szokásos énekes kobzosok előkerültek
(1912 e. Fáy András²)
sokhelyütt táncos és énekes csoportok alakulnak
(1933 Herczeg Ferenc)
Rátkai Márton, a Latabárok atyja és mindenkori énekes bonviván
(1972 Várkonyi Nándor)
Bóra ő, a lebuj énekes csillaga
(1988 Lengyel Péter)
az ÁHZÁllami Hangversenyzenekar énekes szólisták és az Állami Énekkar társaságában Mahler II. szimfóniáját játssza
(1994 Magyar Hírlap)
1a.
olyan 〈személy v. csoport〉, aki v. amely (sokat) szokott v. szeret énekelni, ill. éppen énekel
tsinos és énekes halász leányok
(1796 Kisfaludy Sándor)
azon ugynevezett énekes társaságok gyakran nem épen legtisztább tartalmu dalokat hangoztatnak
(1843 Nagy Ignác)
a koporsó előtt járultak az énekes diákok, elől a kántorral
(1885 Jókai Mór)
többen, az estszürkületben, az énekes öreg koldust vélték felismerni
(1900 Varga Mihály)
Szombaton délután az ájtatosabb hívek egy-egy énekes asszony vagy énekes ember házánál összegyűltek
(1990 Magyar néprajz)
2.
olyan 〈zenemű(részlet, szólam), amelyet énekelve adnak elő, ill. amely énekelt előadásra való
Estve, énekes muzsika, ’s nagy múlattság tartatott
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[Mendelssohn-Bartholdy műve a] C-moll; énekes szimfónia (Lobgesang)
(1896 PallasLex.)
Egész sor kitűnő zeneszerző tanítja különböző terjedelmű könyvekben az énekes díszítés gyakorlatát
(1974 Pernye András)
[Mozart művei között szerepel] 628 kisebb-nagyobb egyházi és világi zenemű – énekes és hangszeres kompozíció
(1991 Ujfalussy József)
2a. (Szính is)
zenés, dalos (színpadi) mű v. színjátéktípus〉, es. ilyen darabot (is) játszó 〈színház〉
[a színműíró] Énekes Játékokkal méltóztatik a’ Teátromot fel segíteni
(1799 Magyar Hírmondó)
(A népszinházban) holnap, szerdán, Csepreghy Ferenc énekes bohózata „Perózes” kerül szinre
(1881 Budapesti Hírlap)
Énekes, zenés táncos, romantikus filmoperette 10 felvonásban
(1935 Zsidó Szemle)
a magyar énekes színpad büszkesége, Déryné
(1942 Prahács Margit)
énekes népszínművet
(1953 Hegedüs Géza)
a Hattyú Dal Színház énekes darabjával
(2000 Népszabadság aug. 19.)
2b. (Vall)
olyan 〈mise〉, amelynek liturgikus részeit a pap hangosan énekli(, és a hívek v. a kórus is énekelve válaszol a pap bizonyos szavaira), ill. ahol a hívek népénekeket énekelnek
[a császár] az Udvari Templomban tartatott Énekes Szent Misén jelen vala
(1783 Magyar Hírmondó)
[a tanulók] a délelőtt folyamán még egy hosszabb énekes misét is hallgattak
(1917 Kaffka Margit)
a szegényebbek csak kismisét (csendes misét), a jobbmódúak nagymisét (énekes misét) végeztettek. Az énekes misén a kántor éneke is jelezte a mise tárgyát
(1980 NéprajziLex.)
Jézus Krisztus születésnapjának az ünneplése tulajdonképpen karácsony előestéjén, az éjféli misével kezdődik, amely énekes istentisztelet
(1997 Magyar Hírlap)
3.
az éneklést, énektudást szellemi értéknek tekintő(, azt magas szinten művelő) 〈kultúra, hagyomány stb.〉, ill. olyan 〈hely, intézmény〉, ahol rendszeresen éneklés v. azzal kapcs. tevékenység zajlik
[Severus] a szentpétervári énekes kávéházakból felhozatta a leghírhedettebb chansonette-énekesnőt
(1872–1874 Jókai Mór)
a magyar középkor (elveszett) énekes kulturája organikus folytatásra talált a 16. század históriás énekirodalmában
(1930 ZeneiLex.)
említést kell tennünk egy új kezdeményezésről, az énekes általános iskoláról
(1959 Fasang Árpád)
[egyes községekben] még él az énekes szájhagyomány
(1972 Borsai Ilona)
4. (ritk)
költői műveket alkotó 〈személy〉
énekes ifju fiának Vall engem a vén Magyarország
(1917 Kosztolányi Dezső)
fogadd a bús magyarság Hü énekes fiának himnuszát
(1923 Juhász Gyula¹)
a füredi poéta [ti. Pálóczi Horváth Ádám] igazi énekes verselő
(1930 Pintér Jenő)
Az arab zenés és énekes költők (raxies) valószinűleg épp olyan népszerüek voltak, mint a spanyol trubadurok
(1931 ZeneiLex.)
4a.
kül. költő által alkotott (énekelt) 〈vers〉, ill. ilyen 〈költészet〉
Hóltom utánn élő énekes versekben, Akkor igyekezem titeket hirdetni
(1787 Főldi János ford.Reland)
[Sándor Domokos] Kolozsvárt írta I. Béla czímű énekes költői elbeszélését
(1908 Magyar írók élete)
az alkalmiság fokán megmaradó énekes költészet 1570 körül már széltében virágozhatott a magyar főnemesi udvarokban
(1964 Klaniczay Tibor–Stoll Béla)
[a Vidám sirató versbetétei] nem versek, csak énekes rigmusok
(1985 Sütő András)
5. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is)
jellegzetes(en szép) hangot adó, rendsz. kellemes énekű 〈állat, kül. madár〉
énekes állatotska [a tücsök]
(1776 Esopus meséi ford.)
szép ligetek énekes tarka madarakkal
(1858 Xantus János)
Ellentétben a sáskákkal, szöcskékkel és tücskökkel, melyek hangversenyüket előszeretettel az esti órákban rendezik, az énekes kabócákat a felhőtlen égből alázuduló napsugárözön ihleti meg
(1933 Az állatok világa ford.)
Az énekes rigó (Turdus philomelos Brehm, ezelőtt musicus)
(1933 Az állatok világa ford.)
énekes madár
a) (rendsz. tbsz-ban) (Áll is)
kicsiny v. közepes termetű, rendsz. rovarokkal v. magvakkal táplálkozó, jól fejlett alsó gégefőjével változatos(, kellemes) zenei hangot képező madár
Együtt kelek fel az énekes madárral, Járok a mezőben, az illatos réten
(1847 Tompa Mihály)
[a fekete rigó] tartózkodási helye tájáról a gyengébb énekes madarakat egészen kiszorítja
(1899 Chernel István)
[a karvalyposzáta a] körülötte élő énekes madaraktól ellesett hangokat gyakran beleszövögeti énekébe
(1933 Az állatok világa ford.)
A mi éghajlatunkon az énekes- és a vízimadarak jelentős része ősszel délebbre vonul, majd tavasszal visszatér
(1995 Magyarország állatvilága)
b) (tbsz-ban) (kissé rég, Áll)
〈az ilyen madarak fajait magában foglaló ún. verébalkatúak alrend nevezéktani elnevezéseként〉
Bülbül-félék (állat), tudományos néven: Brachiopodidae, az énekes madarak (Oscines) közt a varjúszerűek (Coracornithes) egyik családját alkotják
(1926 TolnaiÚjLex.)
Oscines […] énekesmadarak; dalosok; énekesek
(1978 Hétnyelvű névszótár)
II. főnév 4B
1.
az éneklést, ill. az énekmondást magas színvonalon v. foglalkozásszerűen művelő (férfi) előadóművész
a’ Spártai Demárátus-eltt egy Énekes a’ maga Meſterségét mutogatná
(1785 Lethenyei János ford.)
Evésben és ivásban az énekes, főképen tenorista, altista és sopranista mértékletes legyen
(1846 Bartay András)
[az összegyűltek] örömmel hallgatták hangszere hangjai mellett az énekest, ki az élet örömét, bajait, társadalmi viszonyokat, saját érzelmeit dalolta
(1899 e. Péterfy Jenő)
A helyi csaták és várostromok énekesének [ti. Tinódi Sebestyénnek] művei mindinkább általános érdekűekké váltak
(1964 Varjas Béla)
A Pesti Magyar Színháznak 1838-ban 8, operában is foglalkoztatható énekese és 4 énekesnője volt
(1981 Kerényi Ferenc)
1a.
könnyűzenei együttes szólistája
Presser Gábor ugyan nem tartozik a „széphangú” énekesek közé, de fojtott, rekedtes tónusa, jellegzetes előadásmódja […] ezúttal is plasztikusan érvényesül
(1994 Magyar Hírlap)
Montanában hatalmas popfesztivált rendeznek, ahol a híres énekes, Mick Jagger és zenekara lép fel
(1999 Új Könyvek)
Másodpercek alatt megtelt szintetikus hangokkal az egész stadion, […] utoljára az énekes ugrott fel, csúcsra pörgetve ezzel a hangulatot
(2008 Háy János)
2. (rég, irod)
(vmely élményt, érzést, történést stb. versben megéneklő) lírai költő
Édes Énekese Széphalomnak!
(1809 Döbrentei Gábor)
a köztiszteletű énekes [ti. Berzsenyi], az alkalom szót az alakalomból magyarázgatván, magát a fejetlen etimológusok porába vegyíti!
(1826 Kölcsey Ferenc összes művei)
te légy, tisztelt honfitárs, a népszabadság diadalának énekese
(1848 Vasvári Pál)
Ősznek és bánatnak énekese
(1917 Juhász Gyula¹)
[Csokonai Vitéz Mihály,] ez a kivételesen korán érő poéta szinte a kezdetektől a boldogság énekesének a szerepére készül
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
3. (vál)
〈vmely szép hangú, kellemes énekű madár megnevezéseként〉
nagy Kalitka, melly majd minden nemü tollyas énekeseket foglal magában, mellyek az ő kivánatos Harmoniájukkal messziről gyönyörködésre ragadják a’ halgatódzó füleket
(1790 Vitéz Imre)
Még az erdők énekesei is hallgatnak
(1834 Garasos Tár)
szegény szárnyas énekesek
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a sorra ébredő énekesek egyre erősödő koncertje [az erdőben]
(1995 Magyarország állatvilága)
3a. (rendsz. tbsz-ban) (kissé rég, Áll)
kicsiny v. közepes termetű, rendsz. rovarokkal v. magvakkal táplálkozó, jól fejlett alsó gégefőjével változatos(, kellemes) zenei hangot képező madár
A nagy ragadozók többnyire csak 1–2, a kisebbek 2–4, a szerkők, sirályok 2–3–4, a legtöbb énekes 5–6, a czinkék 7–12–15, a tyukok 15–20 tojást szoktak rakni
(1898 Chernel István)
A házi és mezei verébtől nemcsak odulakó madaraink szenvednek, amennyiben fészkelő helyüket erőszakkal elfoglalja, hanem a bokorlakó énekesek is, amelyeket civakodó, lármás természetével üldöz el körünkböl
(1933 Az állatok világa ford.)
[A messeli ősmaradványok között] a madarakat több száz lelet képviseli. Akadnak közöttük repülni képtelen nagy testű futómadarak, gémszerű gázlók és kistestű énekesek is
(1998 Természet Világa)
3b. (tbsz-ban) (kissé rég, Áll)
〈az ilyen madarak fajait magában foglaló ún. verébalkalkatúak alrend nevezéktani elnevezéseként〉
Oscines […] énekesmadarak; dalosok; énekesek; dalos madarak; éneklő madarak; éneklők
(1978 Hétnyelvű névszótár)
Énekesek (Oscines): a verébalakúak rendjébe tartozó alrend
(1998 MagyarNagyLex.)
Sz: énekesi
Vö. CzF. énekės¹, énekės²; ÉrtSz.; TESz. ének; ÉKsz. ~, énekesmadár; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások