ép¹ mn 12B

1. (az eredetivel azonos,) sértetlen 〈állapot〉, ill. ilyen állapotban levő, nem károsodott 〈tárgy, dolog〉’ ❖ a’ melly fegyveres hajók a’ múltt háborúban meg-romlottak, azokat minden módon egyengetik; az ép hajók pedig hadi lábra állíttatnak (1793 Magyar Hírmondó 7444096, 512) | élelemadás tekintetében, a háború miatt elpusztúlt vagy inkább kiélt megyék és vidékek, az országnak más, épebb tartományaiból segíttessenek (1885 Thaly Kálmán 8477009, 293) | kenyérből sem ehettünk eleget és kincsnek számított egyetlen pár éptalpú cipő is (1960 Hétfői Hírek jún. 27. C4763, 3) | Az Árpád sínautóbusz modelljét a kiállítás átrendezésekor látszólag ép állapotban emeltük ki a vitrinből (1992 Élet és Tudomány 2006012, 657) | az épen maradt cselédszobába (2009 Bácskai Vera 3063001, 81).

1a. ép vmitől (rég) ’érintetlen, mentes vmitől’ ❖ Ép vagy te a hívság ily bűne szennyétől, Ép minden ily maszlag szédítő mérgétől (1790 Batsányi János C0883, 29) | Nőink felett itéljen az, kinek lelke tiszta, ’s minden nemtelen érzettől ép (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 247).

2. ’egészséges, nem beteg v. nem sérült 〈személy, állat, testrész, szerv〉, ill. megfelelően működő 〈érzékelés〉’ ❖ tejet és vizet, egybl annyit mint a’ másból egytt fel forralván, azt igya, vagy e’ helyet ép tehénnek a’ tejét tiſztán, azon melegen a’ mint kifejték (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 83) | atyám ekkor [ti. az első gyermek születésekor] huszonhét, az anyám tizenkilenc esztendősök valának, mindketten ép és egészséges alkotásúak (1817 Kazinczy Ferenc 7163003, 36) | az öltözet és hajlék hijánya miatt sokféle betegség uralkodik a’ hadseregben, ’s Evans generálnak 3000 ép embere nem igen van (1836 Hazai és Külföldi Tudósítások C8293, 175) | Az üldözés, a bizonyos üldözés, megbetegíti a legépebb elmét is (1902 Pesti Hírlap márc. 21. C5650, 9) | a siketek ép hallású rokonainak (1999 Új Könyvek CD29) | A férfi ép szeme a plafont nézte, rossz szemén rángott a pillátlan bőrdarab (2010 Szvoren Edina 3153003, 603) ép bőrben (kissé rég) ’épségben, egészséges, sértetlen állapotban’ ❖ csak jó geniuszom őrzött, hogy ép bőrben szabadúlhaték [a vitából] (1833 Társalkodó C7970, 328) | ha ép bőrben akar maradni, maradjon ezután is jó barátom (1871 Uckermann Aladár C4472, 105) | Csak ugy repes a szivem, Hogy igy látlak viszont, ép bőrben, jó erőben! (1911 Budapesti Hírlap jún. 10. C4699, 20) | A jövő héten már ismét jöhet az életveszély, a Szilvesztert már vidáman a Rókusban, vagy a Szvetenay-utcában tölthetjük, fő az, hogy karácsony hetében ép bőrben maradjunk? (1953 Magyar Nemzet dec. 23. C4793, 4) ép bőrrel (biz) ’baj, (testi) kár(osodás) nélkül’ ❖ még az boldog, a’ ki illy ép bőrrel mehet keresztűl a’ Recensorok kezein (1807 Kazinczy Ferenc C2557, 506) | Olyan rohamot csináltatott velünk a mocsáron keresztül, hogy azt hittem, mind ottveszünk. [...] Hogy ez hogyan történt, most sem tudom; csak azon bámulok, hogy magam ép bőrrel kerültem vissza; ez a fiatalember pedig csak egy golyót kapott (1867 Jókai Mór CD18) | Bosszút akart állani a rendőrökön, s megölt közülök egyet, súlyosan megsebesített sokat, persze éppen az menekült ép bőrrel, akin bosszút akart állani (1910 Ady Endre CD0801) | a Frankfurter Allgemeine Zeitung legkegyelmesebb dicséretét mutassa fel az a magyar politikus, aki a következő négy évet kormányzati pozícióban ép bőrrel akarja megúszni (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’egészséges(en fejlődő), nem hibás, nem sérült 〈növény(i rész)〉’ ❖ Magam láttam ezen ſzép erdő’ romlását. Alig maradt ebben eggy ép fa is (1793 Magyar Hírmondó C5810, 216) | Készíthetni ezt [ti. a gyümölcsecetet] rohadt gyümöltsből is, de hogy az ép gyümöltsből jobb készűl, kétséget sem szenved (1818 Hasznos Mulatságok C0177, 95) | Vannak-e ép csirák a mérgezett földben? (1928–1933 Babits Mihály C0695, 451) | a 6. ábrán egy teljesen ép, 3 napos levelet láthatunk (1998 Természet Világa CD50).

2b. ’olyan 〈állapot v. életkor〉, amelyben vki v. vmi jó egészségben van, jól működik, nem sérült, ill. ilyen állapotra jellemző 〈tulajdonság〉’ ❖ könnyü megérteni, hogy a’ tüdöknek ſokféle beteges hibájiban miért élhet az ember néha ſok eſztendkig-is, ’s a’ t. Ha egy gerezd elromlik, a’ többi épen maradhat (1789 Rácz Sámuel 7278008, 66) | A’ Lóvétel a’ Lónak 1. idejétől, 2. egésséges ép voltátol. 3. Szépségétől. 4. Szinétől is szokott függeni (1819 e. Nagyváthy János 8328010, 31) | Boldog, kinek az istenek ily derűlt és ép öregséget adtak! (1844 Toldy Ferenc 8481030, 159) | a bőr’ ép szinét (1847 Kemény Zsigmond 8235022, 87) | Az ideggyógyászok éppen ezen az alapon győződnek meg az egyes idegek sérült vagy ép állapotáról (1986 Az emberi test 1114004, 992).

2c. (erkölcsi tekintetben) romlatlan 〈személy, ill. tulajdonság〉’ ❖ Páſztorinak a’ terméſzeti ártatlansággal egyvelített nyájas ſzóllásnak módját adta ſzájokba; az ö érzéſek a’ még ép ſzívböl ered (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163072, [**2v]) | hadd legyek én rongyos: tsak lelkiesméretem legyen ép és tiszta (1822 Sebestyén Gábor 8405005, 116) | ennek a bölcsességnek szerves része a megtörhetetlen életszeretet, az ép értéktudat, a föltétlen valóságtisztelet (1972 Fülöp László 2018001, 282) | Az egyetlen erkölcsileg ép az erkölcsileg romlottak között (1985 Poszler György 1124008, 332).

3. ’hiánytalan(ul teljes, egész), szabályos’ ❖ Ép elevenséggel rémlik elttem Sz. Somlyó várossának környéke (1806 Wándza Mihály 8525014, 80) | [ha] méltóztatik ép feleletet adni (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3730, 88) | Lili fáradt agyában eltévedtek a gondolatok. Nem tudott egy ép mondatot megformálni (1939 Zsigray Julianna 9804002, 44) | az ép, kétszülős családi struktúrát találták a leggyakrabban előforduló mintázatnak opiátfüggők körében (2007 Demetrovics Zsolt 3086002, 99).

3a. (Növ is) ’bemetszés nélküli 〈szél, él〉, ill. ilyen szélű, élű 〈levél〉’ ❖ [A levél lehet] élére nézve: épélű, fürészelt, csipkés, fogas, kacuros, kikanyargott, lantidomu, öblös (1865 Tanodai Lapok 8666001, 265) | [A hajnalkafélék szirmának] a széle ép v. az ötösszámu szerkezetet öt fogacska, meg a szirom külsejének öt sötétebb szinü pántja árulja el (1894 PallasLex. CD02) | A bükkfára pl. jellemző, hogy fiatal példányainak levelei rendszerint nem épszélűek, hanem többé-kevésbé hullámos-fogas élűek (1959 Kárpáti Zoltán CD52) | [az ún. feketegyűrű juhar] levelei épek vagy karéjosak (1996 Természet Világa CD50) | [A borostyán] fiatal hajtásain a levelek karéjosak, az idősebb, fény felé kapaszkodó, már virágzó és termő részek levelei épszélűek (1999 Lakáskultúra CD39).

ÖE: ~láb, ~szög, ~tan.

Sz: éptelen.

Vö. CzF. ~, épen; ÉrtSz. ép¹; TESz.; ÉKsz.; SzT. ép, épebben, épen; ÚMTsz.

ép¹ melléknév 12B
1.
(az eredetivel azonos,) sértetlen 〈állapot〉, ill. ilyen állapotban levő, nem károsodott 〈tárgy, dolog〉
a’ melly fegyveres hajók a’ múltt háborúban meg-romlottak, azokat minden módon egyengetik; az ép hajók pedig hadi lábra állíttatnak
(1793 Magyar Hírmondó)
élelemadás tekintetében, a háború miatt elpusztúlt vagy inkább kiélt megyék és vidékek, az országnak más, épebb tartományaiból segíttessenek
(1885 Thaly Kálmán)
kenyérből sem ehettünk eleget és kincsnek számított egyetlen pár éptalpú cipő is
(1960 Hétfői Hírek jún. 27.)
Az Árpád sínautóbusz modelljét a kiállítás átrendezésekor látszólag ép állapotban emeltük ki a vitrinből
(1992 Élet és Tudomány)
az épen maradt cselédszobába
(2009 Bácskai Vera)
1a. ép vmitől (rég)
érintetlen, mentes vmitől
Ép vagy te a hívság ily bűne szennyétől, Ép minden ily maszlag szédítő mérgétől
(1790 Batsányi János)
Nőink felett itéljen az, kinek lelke tiszta, ’s minden nemtelen érzettől ép
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
2.
egészséges, nem beteg v. nem sérült 〈személy, állat, testrész, szerv〉, ill. megfelelően működő 〈érzékelés〉
tejet és vizet, egybl annyit mint a’ másból egytt fel forralván, azt igya, vagy e’ helyet ép tehénnek a’ tejét tiſztán, azon melegen a’ mint kifejték
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
atyám ekkor [ti. az első gyermek születésekor] huszonhét, az anyám tizenkilenc esztendősök valának, mindketten ép és egészséges alkotásúak
(1817 Kazinczy Ferenc)
az öltözet és hajlék hijánya miatt sokféle betegség uralkodik a’ hadseregben, ’s Evans generálnak 3000 ép embere nem igen van
(1836 Hazai és Külföldi Tudósítások)
Az üldözés, a bizonyos üldözés, megbetegíti a legépebb elmét is
(1902 Pesti Hírlap márc. 21.)
a siketek ép hallású rokonainak
(1999 Új Könyvek)
A férfi ép szeme a plafont nézte, rossz szemén rángott a pillátlan bőrdarab
(2010 Szvoren Edina)
ép bőrben (kissé rég)
épségben, egészséges, sértetlen állapotban
csak jó geniuszom őrzött, hogy ép bőrben szabadúlhaték [a vitából]
(1833 Társalkodó)
ha ép bőrben akar maradni, maradjon ezután is jó barátom
(1871 Uckermann Aladár)
Csak ugy repes a szivem, Hogy igy látlak viszont, ép bőrben, jó erőben!
(1911 Budapesti Hírlap jún. 10.)
A jövő héten már ismét jöhet az életveszély, a Szilvesztert már vidáman a Rókusban, vagy a Szvetenay-utcában tölthetjük, fő az, hogy karácsony hetében ép bőrben maradjunk?
(1953 Magyar Nemzet dec. 23.)
ép bőrrel (biz)
baj, (testi) kár(osodás) nélkül
még az boldog, a’ ki illy ép bőrrel mehet keresztűl a’ Recensorok kezein
(1807 Kazinczy Ferenc)
Olyan rohamot csináltatott velünk a mocsáron keresztül, hogy azt hittem, mind ottveszünk. [...] Hogy ez hogyan történt, most sem tudom; csak azon bámulok, hogy magam ép bőrrel kerültem vissza; ez a fiatalember pedig csak egy golyót kapott
(1867 Jókai Mór)
Bosszút akart állani a rendőrökön, s megölt közülök egyet, súlyosan megsebesített sokat, persze éppen az menekült ép bőrrel, akin bosszút akart állani
(1910 Ady Endre)
a Frankfurter Allgemeine Zeitung legkegyelmesebb dicséretét mutassa fel az a magyar politikus, aki a következő négy évet kormányzati pozícióban ép bőrrel akarja megúszni
(1998 Magyar Hírlap)
2a.
egészséges(en fejlődő), nem hibás, nem sérült 〈növény(i rész)
Magam láttam ezen ſzép erdő’ romlását. Alig maradt ebben eggy ép fa is
(1793 Magyar Hírmondó)
Készíthetni ezt [ti. a gyümölcsecetet] rohadt gyümöltsből is, de hogy az ép gyümöltsből jobb készűl, kétséget sem szenved
(1818 Hasznos Mulatságok)
Vannak-e ép csirák a mérgezett földben?
(1928–1933 Babits Mihály)
a 6. ábrán egy teljesen ép, 3 napos levelet láthatunk
(1998 Természet Világa)
2b.
olyan 〈állapot v. életkor〉, amelyben vki v. vmi jó egészségben van, jól működik, nem sérült, ill. ilyen állapotra jellemző 〈tulajdonság〉
könnyü megérteni, hogy a’ tüdöknek ſokféle beteges hibájiban miért élhet az ember néha ſok eſztendkig-is, ’s a’ ts a többi. Ha egy gerezd elromlik, a’ többi épen maradhat
(1789 Rácz Sámuel)
A’ Lóvétel a’ Lónak 1. idejétől, 2. egésséges ép voltátol. 3. Szépségétől. 4. Szinétől is szokott függeni
(1819 e. Nagyváthy János)
Boldog, kinek az istenek ily derűlt és ép öregséget adtak!
(1844 Toldy Ferenc)
a bőr’ ép szinét
(1847 Kemény Zsigmond)
Az ideggyógyászok éppen ezen az alapon győződnek meg az egyes idegek sérült vagy ép állapotáról
(1986 Az emberi test)
2c.
(erkölcsi tekintetben) romlatlan 〈személy, ill. tulajdonság〉
Páſztorinak a’ terméſzeti ártatlansággal egyvelített nyájas ſzóllásnak módját adta ſzájokba; az ö érzéſek a’ még ép ſzívböl ered
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
hadd legyek én rongyos: tsak lelkiesméretem legyen ép és tiszta
(1822 Sebestyén Gábor)
ennek a bölcsességnek szerves része a megtörhetetlen életszeretet, az ép értéktudat, a föltétlen valóságtisztelet
(1972 Fülöp László)
Az egyetlen erkölcsileg ép az erkölcsileg romlottak között
(1985 Poszler György)
3.
hiánytalan(ul teljes, egész), szabályos
Ép elevenséggel rémlik elttem Sz. SomlyóSzilágysomlyó várossának környéke
(1806 Wándza Mihály)
[ha] méltóztatik ép feleletet adni
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
Lili fáradt agyában eltévedtek a gondolatok. Nem tudott egy ép mondatot megformálni
(1939 Zsigray Julianna)
az ép, kétszülős családi struktúrát találták a leggyakrabban előforduló mintázatnak opiátfüggők körében
(2007 Demetrovics Zsolt)
3a. (Növ is)
bemetszés nélküli 〈szél, él〉, ill. ilyen szélű, élű 〈levél〉
[A levél lehet] élére nézve: épélű, fürészelt, csipkés, fogas, kacuros, kikanyargott, lantidomu, öblös
(1865 Tanodai Lapok)
[A hajnalkafélék szirmának] a széle ép v.vagy az ötösszámu szerkezetet öt fogacska, meg a szirom külsejének öt sötétebb szinü pántja árulja el
(1894 PallasLex.)
A bükkfára pl.például jellemző, hogy fiatal példányainak levelei rendszerint nem épszélűek, hanem többé-kevésbé hullámos-fogas élűek
(1959 Kárpáti Zoltán)
[az ún. feketegyűrű juhar] levelei épek vagy karéjosak
(1996 Természet Világa)
[A borostyán] fiatal hajtásain a levelek karéjosak, az idősebb, fény felé kapaszkodó, már virágzó és termő részek levelei épszélűek
(1999 Lakáskultúra)
ÖE: épláb, épszög, éptan
Sz: éptelen
Vö. CzF. ~, épen; ÉrtSz. ép¹; TESz.; ÉKsz.; SzT. ép, épebben, épen; ÚMTsz.

Beállítások